A Talmud n�pirt�sra usz�t, �s ma is a legf�bb zsid� t�rv�ny

�rdemes terjeszteni az al�bbi t�nyeket, miel�tt megint odatartjuk m�sik orc�nkat a g�jok meg�l�s�t helyesl�, minden eur�pai, kereszt�ny �s humanista megk�zel�t�st elvet� talmudi�nereknek.
A Talmud a zsid�s�g legszentebb k�nyve (Val�j�ban egy k�nyvgy�jtem�ny). Els�bbs�get �lvez az �testamentum f�l�tt a zsid�kn�l. Maga a Talmud bizony�tja ezt, Erubin 21b, (Soncino kiad�s): "Fiam, az �r�sok sz�vegeinek tanulm�nyoz�s�ra ford�ts t�bb figyelmet, mint a T�ra (�testamentum) sz�vegeire."

A T�ra els�bbs�ge a Biblia f�l�tt Izrael �llamban is l�that� a fekete eti�piai zsid�k esete kapcs�n. Az Eti�piaiak nagyon j�l ismerik az �testamentumot. Mivel azonban vall�suk olyan �si, m�g az �r�sok (A Talmud) megsz�let�se el�tti id�kb�l sz�rmazik, amelyet �k nem ismernek. A New York Times 1992 szeptember 4-i kiad�sa szerint, 4. oldal: "A probl�ma ott van, hogy az eti�piai zsid� hagyom�ny nem megy tov�bb, mint a Biblia vagy a T�ra. A k�s�bb el��llt Talmud �s m�s komment�rok a modern hagyom�nyok �rtelm�ben sohasem jutottak el hozz�juk".

Mivel nekik nincs kapcsolatuk a Talmudi hagyom�nyokkal, a fekete eti�piai zsid�kat diszkrimin�lj�k, �s a cionist�k megtiltott�k nekik, hogy h�zass�gokat k�ssenek meg, temet�seket bonyol�tsanak �s egy�b hasonl� szolg�ltat�sokat v�gezzenek.

Joseph D. Soloveitchik rabbi a huszadik sz�zad egyik legbefoly�sosabb rabbijak�nt van sz�mon tartva, az ortodox zsid�s�g nem vitatott vezet�je �s a f� nemzetk�zi tekint�ly a halakha (zsid� vall�si szab�lyzat) ter�n. Soloveitchik tan�tott �s avatott f�l t�bb mint 2000 rabbit, egy eg�sz gener�ci�j�t a zsid� vezet�s�gnek.

A NY Times vall�sriportere, Ari Goldman a rabbi fennhat�s�g�nak alapj�t: "Soloveitchik egy sor kit�n� talmudtan�t� hagyom�nyait k�veti. .. 20-as �veinek elej�ig szinte kiz�r�lag a Talmud tanulm�nyoz�s�nak szentelte mag�t. A Yeshiva Egyetem Elchanan Teol�giai Szemin�rium�t l�togatta, ahol a legjobb talmudtanul� volt. Megkapta a Leib Merkin Talmudprofesszor c�m�t.. Egy asztal el�tt �lve keresztbe vetett l�bakkal �s a kez�ben a Talmud egyik nyitott k�tet�t tartva. (N.Y. Times, 1993. �prilis 10-�n, 38. oldal)

Goldman sehol sem hivatkozik Soloveitchik, a zsid� jog vezet� zsid�jogi tekint�ly�nek a bibliatud�s�ra.

A rabbi h�rnev�nek minden r�sze a Talmud ismeret�b�l ered. A m�sf�le ismeretek nyilv�nval�an m�sodlagosak. Nagy-Britannia Zsid� Kr�nik�ja 1993. m�rcius 16-�n azt �ll�tja, hogy a vall�siskol�ban (jesiva) a zsid�k magukat teljesen a Talmud tanulm�nyoz�s�nak szentelik kiz�rva minden m�st.

A Talmud hat�lytalan�tja a bibli�t

A zsid� �r�sok azt �ll�tj�k, hogy a Talmud r�szben azoknak a hagyom�nyoknak a gy�jtem�nye, amelyeket M�zes adott nekik sz�beli form�ban. J�zus idej�ben ezt m�g nem �rt�k le. Krisztus el�t�lte a Misnah (a korai Talmud) tan�t�sait �s azokat, akik azt tan�tott�k. (�r�sok �s farizeusok), mivel a Talmud hat�lytalan�tja a Szent Bibli�t.

Shmuel Safrai a B�lcsek Irodalm�ban (64. oldal) kimutatja, hogy a Talmud Gittin �rtekez�se, a Talmud hat�lytalan�tja a Biblia tan�t�s�t a p�nzk�lcs�nz�sr�l. "Hillel elrendelte a vil�g jobbrafordul�s�nak legend�j�t. A legenda egy jogi elk�pzel�s, amelynek alapj�n b�n�ket a szabbatikus �v ut�n �ssze lehet gy�jteni �s �gy Hillel sz�nd�ka az volt, hogy legy�zze a p�nzk�lcs�nz�k f�lelm�t att�l, hogy elvesztik p�nz�ket."

J�zus Krisztus h�res figyelmeztet�se arr�l a hagyom�nyr�l, hogy vannak emberek, akik az Szent�r�st nem k�vetik (Mark 7:1-13), val�j�ban direkt utal�s a Talmudra, vagy m�g prec�zebben, els� r�sz�nek el�dj�re, a Misn�hra, amely Krisztus �let�ben m�r l�tezett sz�beli form�ban, miel�tt le�rt�k volna. Mark 7-ik fejezete 1-tol tizenharmadik verse kimondja, hogy Urunk el�t�lte a Misnahot.

Sajnos napjaink feneketlen tudatlans�ga, az elterjedt zsid�-kereszt�ny �r�sm�d azt sugallja, hogy a zsid�s�g alapm�ve az �testamentum. De ez nincs �gy. A farizeusok a rabbik parancsait tan�tj�k vall�si dogmak�nt, nem Isten�it.

A Biblia Talmudi komment�rjai az � f� t�rv�nyeik, nem maga a Biblia. Ez a komment�r val�j�ban �rv�nytelen�ti Isten t�rv�nyeit, nemhogy �rv�nyben tartan� �ket. Mint talmudtan�tv�nyok tudjuk, hogy ez �gy van.

Hyam Maccoby, zsid� tud�s, a Talmud a b�r�s�g el�tt c. m�v�ben id�zi Yehiel ben Joseph rabbit: "Tov�bb� a Talmud n�lk�l nem tudn�nk a Biblia r�szeit meg�rteni... Isten a B�lcseknek k�lcs�n�zte a tekint�ly�t �s a hagyom�ny �pp annyira sz�ks�ges, mint a Szent�r�s. A B�lcsek saj�t t�rv�nyeket is hoztak... Valaki, aki nem tanulm�nyozza a Talmudot, az nem k�pes a Szent�r�s meg�rt�s�re."

L�tezik egy kis zsid� szekta, akik t�vol tartj�k magukt�l a Talmudot �s a Szent�r�shoz tartj�k magukat. Õk a Karait�k, egy csoport, amelyet az ortodox zsid� rabbin�tus a legjobban gy�l�lt �s komolyan �ld�z�tt.

A Misnahhoz a rabbik k�s�bb a Gemar�t adt�k hozz� (Rabbinikai komment�rok). Ezek egy�tt alkotj�k a Talmudot. K�t v�ltozata van, a Jeruzs�lemi Talmud �s a Babiloni Talmud.

A Babil�niai Talmudot tekintik ma az ir�nyad� v�ltozatnak: "A Babil�niai Talmud tekint�lye nagyobb, mint a Jeruzs�lemi Talmud�. K�ts�g eset�n a Babil�niai d�nt." (R.C. Musaph-Andriesse, A T�r�t�l a Kabbal�ig, bevezet� a zsid�s�g �r�saiba, 40. oldal)

Ez a tanulm�ny a zsid�k �ltal elismert Babiloni Talmudra alapul. Itt mi nyilv�noss�gra hozzuk a Talmud hiteles szavait. K�rj�k, n�zze meg �ket ott.

A k�vetkez� c�folhatatlan dokument�ci�t abban a rem�nyben tessz�k k�zre, hogy az felszabad�t minden embert, zsid�kat is bele�rtve a Talmudi gy�l�letirodalom rombol� csal�sait�l, amely az ortodox �s a hasszidi zsid�k k�zik�nyve minden�tt a vil�gon.

A zsid� fels�bbrend�s�gnek a Talmudi gy�l�letirodalomban val� hirdet�se a t�rt�nelem sor�n rengeteg szenved�st okozott �s most, az elfoglalt Paleszt�n�ban arra haszn�lj�k, hogy a Palesztin civil lakoss�gon elk�vetett t�meggyilkoss�gokat igazolj�k vele. A Talmud ugyanis minden nemzsid�r�l (g�jr�l) azt �ll�tja, hogy azok nem emberek, hanem �llatok.

A zsid� Talmud n�h�ny tan�t�sa

Erubin 21b Aki nem engedelmeskedik a rabbinak, az hal�lt �rdemel �s a pokolban forr� �r�l�kben fog f�ni.

Moed Kattan 17a. Ha egy zsid� k�s�rt�st �rez arra, hogy valami rosszat cselekedjen, akkor menjen egy olyan v�rosba, ahol �t nem ismerik �s tegye ott a rosszat.

Egy zsid� meg�t�se az ugyanaz, mint Isten meg�t�se.

Sanhedrin 58b. Ha egy g�j meg�t egy zsid�t, azt meg kell �lni.

G�jok becsap�sa OK

Sanhedrin 57a. Egy zsid� nem k�teles egy g�j ("Cuthean") munk�j�t megfizetni.

A zsid�knak fels�bbrend� jogi st�tuszuk van.

Baba Kamma 37b . "Ha egy zsid� megsebes�ti egy K�na�ni �kr�t, akkor nem tartozik semmivel. Ha egy K�na�ni sebes�ti meg egy zsid� �kr�t, akkor az �k�r �rt�k�t meg kell fizetnie."

A zsid�k lophatnak nemzsid�kt�l

Baba Mezia 24a . Ha egy zsid� tal�l egy t�rgyat, amelyet egy g�j ("pog�ny") vesz�tett el, akkor azt nem kell visszaadnia. (Ez a Baba Kamma 113b is al�t�masztja).

Sanhedrin 76a. Isten nem fog megk�m�lni egy olyan zsid�t, aki l�ny�t egy id�s emberhez adja, gyermekkor� fi�nak feles�get keres vagy visszaad egy tal�lt t�rgyat egy Cutheannak..."

A zsid�k kirabolhatnak �s meg�lhetnek nemzsid�kat.

Sanhedrin 76a. Ha egy zsid� meg�l egy g�jt ("Cuthean"), akkor �t nem b�ntetik hal�llal. Amit egy zsid� egy g�jt�l ellop, azt megtarthatja.

Baba Kamma 37b A g�jokat t�rv�ny nem v�di �s Isten a p�nz�ket "Izraelnek sz�nta".

A zsid�k hazudhatnak nemzsid�knak.

Baba Kamma 113a Zsid�k hazudhatnak ("csalhatnak"), hogy egy g�jt r�szedjenek.

A nemzsid� gyermekek nem emberek

Yebamoth 98a. Minden g�j gyermek �llat.

Abodah Zarah 36b. g�j l�nyok sz�let�s�kt�l tiszt�tlanok.

Abodah Zarah 22a-22b. g�jok el�nyben r�szes�tik a tehenekkel val� k�z�s�l�st.

Sz�z M�ria elleni s�rt�sek

Sanhedrin 106a. Az mondja, J�zus anyja egy kurva volt: "Õ, aki hercegekt�l �s korm�nyz�kt�l sz�rmazott, �csok kurv�ja volt.

A soncino kiad�s Shabbath 104b l�bjegyzete azt �ll�tja, hogy a Talmud cenz�r�zatlan sz�veg�ben az �ll �rva, hogy J�zus �desanyja "Mirjam a fodr�sz"-nak sok f�rfival volt viszonya.

K�r�r�m, mert Krisztus fiatalon halt meg.

Sanhedrin 106 k�r�r�m�nek ad kifejez�st, mert Krisztus fiatalon halt meg: "Hallottad, mennyi id�s volt Balaam (J�zus)? - azt felelte: Igaz�b�l azt nem �llap�tott�k meg, de mivel az �ll a Szent�r�sban, hogy gonosz �s �lnok emberek �let�k fel�t sem �rj�k meg, ebb�l az k�vetkezik, hogy 33 vagy 34 �ves volt."

J�zus a Talmudban:

Borzalmas Istenk�roml�s J�zus Krisztus ellen.

Gittin 57a Azt �ll�tja, hogy J�zus a pokolban van �s forr� �r�l�kben f�zik.

Sanhedrin 43a. Azt mondja, hogy J�zust (Yeshu �s Soncino l�bjegyzet�ben a "N�z�reti") az�rt v�gezt�k ki, mert boszork�ny volt. "Azt tan�tj�k, hogy J�zust h�sv�t el�est�j�n f�lakasztott�k �s 40 nappal azel�tt ezt a ki�ltv�nyt adt�k ki: J�zust hal�lra kell k�vezni, mivel boszork�ny volt �s az embereket b�lv�nyim�d�sra sz�l�totta f�l... Egy cs�b�t� volt �s ez�rt nem szabad sem sajn�lni, sem megbocs�jtani neki."

Kallah 51a: "Az id�sek a kapuban �ltek amikor k�t fiatal fi� ment el el�tt�k. Az egyiknek a feje be volt takarva, a m�sik fedetlen f�vel ment. Amelyik fedetlen f�vel ment, arra Eliezer rabbi azt mondta, hogy fatty�. Joshua rabbi hozz�tette, hogy egy tiszt�tlan no fia (olyan no, aki a menstru�ci� alatt fogant meg, "niddah"). Akiba rabbi azt mondta, hogy mind fatty�, mind egy niddah fia.

Azt mondt�k: Mi�rt mondasz ellent koll�g�id v�lem�ny�nek? Azt felelte: Be fogom bizony�tani. Elment a fi� anyj�hoz �s a piacon tal�lta amint babot �rult. Azt mondta neki: L�nyom, ha megv�laszolod a k�rd�semet, az �r�k �letet adom neked. Az asszony azt mondta: Esk�dj meg r�.

Akiba rabbi sz�ja kimondta az esk�t, de sz�v�ben visszavonta. �gy sz�lt a rabbi: Mi a fiad �llapota? Azt asszony azt felelte: Amikor a h�l�szob�ba l�ptem, �ppen menstru�ltam �s a f�rjem nem ny�lt hozz�m. De legjobb bar�tom k�z�s�lt velem �s �gy sz�letett ez a fiam. K�vetkez�sk�ppen a fi� fatty� volt �s egy niddah fia.

Kinyilatkoztattuk: Legyen �ldott Izrael Istene aki ezt a titkot Akiba Rabbinak felfedte.

Ahhoz a t�m�hoz, hogy Isten megjutalmazza az �gyesen hazud�kat, az el�z� Talmudi vita t�nylegesen J�zus Krisztusr�l folyik. (A fatty�r�l, aki a fedetlen f�vel j�r �s a menstru�ci� tiszt�talans�g�ban fogamzott). A fi� h�zass�gt�r� anyja ebben a t�rt�netben Krisztus anyja, Sz�z M�ria (n�ha Mirjamnak nevezik �s a Talmudban Mirjamnak, a fodr�sznak).

A Talmudi t�rv�nyek teljes sz�vege, Maimonid�sz Misnah Tor�ja - nemcsak, hogy b�velkedik durva t�mad�sokban a g�jok ellen, hanem k�zvetlen t�mad�sokban is a kereszt�nys�g �s J�zus ellen (akinek a nev�hez az �r� �jtatosan hozz�adja: A gonosz neve pusztuljon.) - Dr. Israel Shahak Zsid� t�rt�net, zsid� vall�s, 21. oldal.

A Talmudban kev�s k�zvetlen utal�s van J�zusra. Ezek az utal�sok biztosan nem h�zelg�ek.

Ahhoz nemigen f�r k�ts�g, hogy a h�sv�t el�est�j�n elv�gzett kiv�gz�s J�zus Krisztusra utal. Az a r�sz, amely J�zus b�nh�d�s�r�l sz�mol be a pokolban, az is J�zus Krisztusr�l sz�l. Ez egy kereszt�nyellenes vita Kr.u. 70-bol. - Hyam Maccoby, J�daizmus a t�rv�ny el�tt, 26-27 o.

A Talmud szerint Krisztust egy rabbinikus t�rv�nysz�k �t�lte el b�lv�nyim�d�s, m�s zsid�k felbujt�sa b�lv�nyim�d�sra �s a rabbi tekint�ly�nek semmibe vev�se miatt. Minden klasszikus zsid� forr�s �r�mmel veszi mag�ra ez�rt a felel�ss�get. A Talmudi jelent�sben a R�maiakat meg sem eml�tik.

A n�pszer�bb forr�sok - amelyeket az�rt komolyan vettek - olyanok, mint a h�rhedt Toldot, m�g rosszabbak �s a fenti b�n�k mellett m�g boszork�nyer�vel is v�dolj�k, J�zus neve a zsid�k szem�ben mindannak a szimb�luma, ami el�t�lend� �s az a n�pszer� hagyom�ny m�g ma is �l.

J�zus nev�nek a h�ber form�ja - Yeshu - �gy volt �rtelmezve, mint a gonosz sz�val egyjelent�s� sz�. 'neve �s eml�ke t�nj�n el', amely a gyal�zkod�snak egy k�l�n�s form�ja. Val�j�ban az anticionista ortodox zsid�k �gy emlegetik Herzlt, mint 'Herzl J�zus', �s tal�ltam olyan vall�sos cionista �r�sokat, amelyek olyan kifejez�seket �rnak le, mint 'Nasszer J�zus' vagy 'Arafat J�zus' . Dr. Israel Shahak Zsid� t�rt�net, zsid� vall�s, 98-98 �s 118. oldal.

A Talmud t�madja a kereszt�nyeket �s a kereszt�ny k�nyveket

Rosh Hashanah 17a Kereszt�nyek �s m�sok, akik elutas�tj�k a Talmudot, a pokolba ker�lnek �s �r�kk� ott b�nh�dnek.

Sanhedrin 90a. Akik az �j Testamentumot olvass�k ("nem elismert k�nyveket"), azok a vil�gon sehova sem mehetnek.

Shabbath 116a. A zsid�knak el kell a kereszt�nyek k�nyveit puszt�tani (azaz az �j Testamentumot). Dr. Israel Shahak a H�ber egyetemr�l azt jelenti, hogy Izraeliek 1980. m�rcius 23-�n az elfoglalt Paleszt�n�ban �j Testamentumok sz�zait �gett�k el.

A Talmud beteg �s or�lt tan�t�sai

Gittin 69a. H�sa gy�gy�t�s�ra egy zsid�nak olyan port kell venni, ami egy k�ls� illemhely �rny�k�ban van, azt m�zzel bekenni �s megenni.

Shabbath 41a. Megadja annak a szab�lyait, hogy hogyan kell szent m�don vizelni.

Yebamoth 63a. Azt �ll�tja, hogy �d�m a paradicsomban �llatokkal k�z�s�lt.

Yebamoth 63a. Kinyilv�n�tja, hogy valamennyi foglalkoz�s k�z�l a f�ldm�vel�s a legalacsonyabbrend�.

Sanhedrin 55b. Egy zsid� elvehet egy h�rom �ves kisl�nyt feles�g�l (pontosan 3 �ves �s egy napost)

Sanhedrin 55b. Egy zsid� nemi kapcsolatot tarthat f�nn egy gyermekkel, ha a gyermek kilenc �vn�l fiatalabb.

Kethuboth 11b. "Ha egy feln�tt ember egy kisl�nnyal k�z�s�l, az nem b�ntetend�."

Yebamoth 59b. Egy n�t, aki vad�llattal k�z�s�lt, elvehet egy zsid� pap feles�g�l. Egy n�t, aki d�monnal k�z�s�lt, szint�n elvehet egy zsid� pap feles�g�l.

Abodah Zarah 17a. Azt �ll�tja, hogy a vil�gon nincs olyan kurva, akivel a Talmudi monda Eleazae rabbija ne k�z�s�lt volna.

Hagigah 27a. Azt �ll�tja, hogy egy rabbi sohasem ker�l a pokolra.

Baba Mezia 59b Egy rabbi vit�zik Istennel �s legy�zi �t. Isten megengedi, hogy a rabbi gy�zz�n.

Gittin 70a. A rabbik azt tan�tott�k: "Az a f�rfi, aki nyitott illemhelyr�l j�n, annak legal�bb egy m�rf�ldnyit kell mennie, miel�tt nemi k�z�s�l�st folytat, mivel a nyitott illemhely d�mona k�veti �t. Ha m�gis k�z�s�l, a gyerekei epilepszi�sok lesznek."

Gittin 69b. A mellh�rtyagyullad�s gy�gy�t�s�ra a zsid� egy feh�r kutya �r�l�k�t balzsammal kell, hogy keverje, de ha lehet, ne egye meg a kutya �r�l�k�t, mert att�l elveszti a v�gtagjait.

Pesahim 11a. Tilos az, hogy k�t f�rfi k�z�tt ment�kben kuty�k, asszonyok vagy p�lmaf�k legyenek, m�sok sem s�t�lhatnak kuty�k, asszonyok vagy p�lmaf�k k�z�tt. Ha az asszonyok �ppen menstru�lnak vagy az �tkeresztez�d�sben �lnek, az k�l�n�sen vesz�lyes.

Menahoth 43b-44a. Egy zsid� f�rfi k�teles minden nap a k�vetkez� h�laim�t elmondani: K�sz�n�m uram, hogy nem lettem g�j, asszony vagy rabszolga.

A r�mai holokauszt hihetetlen t�rt�netei

�me k�t korai 'holokauszt' t�rt�net a Talmudb�l:

Gittin 57b. Azt �ll�tja, hogy n�gy milli�rd zsid�t �ltek meg a r�maiak Bethar v�ros�ban.

Gittin 58a azt �ll�tja, hogy a r�maiak 16 milli� zsid�gyereket pap�rtekercsekbe csomagoltak �s el�gettek. (Az �si demogr�fia kimutatja, hogy akkor nem volt az eg�sz vil�gon 16 milli� zsid�, sokkal kevesebb, mint 16 milli� zsid� gyerek vagy n�gy milli�rd zsid�.)

Egy leleplez� enged�ly

Abodah Zarah 70a.Megk�rdezik a rabbit hogy Pumbedih�ban lopott bor haszn�lhat�-e, ha azt megszents�gtelen�tett�k, mert a tolvajok lehettek g�jok is. (Ha egy g�j bort meg�rint, akkor az tiszt�tlan lesz). A zsid� azt mondja, hogy a bort fogyaszthatj�k zsid�k, mert Pumbedih�ban a tolvajok t�bbs�ge zsid�. (Szint�n Gemara Rosh Hasanah 25b.)

Farizeus szertart�sok

Erubin 21b. "Akiba rabbi azt mondta neki: Adj egy kis vizet hogy megmossam a kezemet. A m�sik azt mondta: Ez nem iv�v�z. Megteszi arra, hogy megmosd benne a kezedet? Az el�z� azt felelte: Mit tehetn�k, ha a rabbik szav�nak figyelmen k�v�l hagy�sa miatt hal�lb�ntet�st kaphatok? Jobb, ha meghalok mintha koll�g�im tan�t�s�t nem k�vetem." [Ezt a ritu�lis k�zmos�st �t�lte el J�zus, M�t� 15: 1-9-ben].

A Talmud n�pirt�sra sz�l�t fel. Kis �rtekez�sek

Soferim 15, 10. szab�ly. Rabbis Simon ben Yohai a k�vetkez�t mondta: "Tob shebe goyyim harog", (azaz a g�jok legjobbjait is meg kell �ln�t�k.)

Ez az eredeti babil�niai Talmud eredeti h�ber r�sze, ahogy 1907-ben a zsid� enciklop�dia id�zi Funk �s Wagnalls kiad�s�ban Isidor Singer �ssze�ll�t�s�ban, a g�jok c�msz� alatt (617. oldal)

Ezt az eredeti Talmud r�szletet a ford�t�sban elrejtett�k. A zsid� enciklop�dia azt mondja, hogy "a k�l�nb�z� v�ltozatokban az 'az egyiptomiak legjobbjait' sz�vegv�ltozatot haszn�lt�k. A Soncin� v�ltozatban a 'a pog�nyok legjobbjait' fordul el�. (Kis �rtekez�sek, Soferim 41 a-b).

Az Izraeliek �vente r�szt vesznek egy zar�ndoklaton Simon ben Yohai s�rj�hoz, hogy ennek a rabbinak tisztelegjenek, aki a nemzsid�k kiirt�s�t javasolta (Jewish Press = Zsid� Sajt�, 1989. j�nius 9., 56B. oldal).

1994. febru�r 25-�n, purimkor az izraeli zsid� tiszt, Baruch Goldstein, egy ortodox zsid� Brooklynb�l lem�sz�rolt 40 palesztin civilt, k�zt�k gyerekeket, am�g a mecsetben t�rdeltek �s im�dkoztak. Goldstein a n�hai brooklyni rabbi, Meir Kahane tan�tv�nya volt, aki a CBS h�rekben elmondta, hogy az arabok kuty�k, ahogy a Talmudban �rva van.

A Jeruzs�lemi Egyetemen Ehud Sprinzak professzor �gy �rta le Goldstein �s Kahane �letfelfog�s�t: "Azt hiszik, hogy az Isten akarata, hogy �k g�jok ellen er�szakot k�vetnek el, ahol g�j a h�ber sz� a nemzsid�ra." (NY Daily News, 1994. febru�r 26., 5. oldal).

Yitzhak Ginsburg rabbi elmondta: "�szre kell venn�nk, hogy a zsid�k �s a g�jok v�re nem ugyanaz a dolog." (NY Times, 1989. j�nius 6., 5. oldal).

Yaacov Perrin rabbi ezt mondta: "Egy milli� arab nem �r fel egy zsid� k�rm�vel".(NY Daily News, 1994. febru�r 28., 6. oldal).

Talmudi dogma: A nemzsid�k nem emberek. A Talmud kifejezetten meghat�rozza, hogy mindazok, akik nem zsid�k, azok nem emberek, hanem �llatok, �s k�l�n�sen hangs�lyozza, hogy a g�jok nem sz�rmaznak �d�mt�l. N�h�ny r�szt mutatunk be err�l a t�m�r�l.

Kerthoth 6b. A felszentel�si olaj haszn�lata. Rabbijain azt tan�tott�k: Aki a felszentel�si olajat j�sz�gra vagy munkaeszk�z�kre �nti, az nem b�n�s. Aki azt g�jokra vagy halottakra �nti, az nem b�n�s. A j�sz�gra vagy munkaeszk�z�kre vonatkoz� szab�ly helyes, mert az van �rva: "Az emberi (h�ber�l ember = Adam) h�sra ne �nts�k" [Exodus 30:32]; j�sz�g vagy munkaeszk�z nem ember [Adam].

"Szint�n a hal�lt illet�en [�rthet�], hogy az kiv�tel, mert a hal�l ut�n a testet holttestnek h�vj�k �s nem embernek [Adam]. De mi�rt van a kiv�tel a g�jok eset�re; �k nem esnek az ember kateg�ri�ba? Nem, mert az van �rva: 'Ti birk�im, legel�m birk�i emberek vagytok [Adam] (Ezekiel 34:31). Titeket embernek [Adam] h�vlak, de a g�jokat nem h�vj�k embernek [Adam].'"

Az el�z� r�szletben a rabbik a m�zesi t�rv�nyt vitatj�k meg, amely megtiltja a felszentel� olaj emberekre ken�s�t. A vit�ban a rabbik �ll�spontja az, hogy a felszentel� olajat lehet g�jokra kenni, mivel azok nem emberek. [sz�szerint: Adam].

Yebamoth 61a: Azt tan�tott�k: Igy R. Simeon ben Yohai azt �ll�totta [61a], hogy a g�jok s�rjai a vall�s szerint nem tiszt�talanok egy ohelre (aki a s�r mellett �ll vagy r�hajol), mert azt mondja: "�s ti, birk�im, legel�m birk�i emberek vagytok [Adam] (Ezekiel 34:31). Titeket embernek [Adam] h�vnak, de a b�lv�nyim�d�k nem emberek [Adam]".

A M�zesi t�rv�ny azt mondja, hogy egy emberi holttest vagy egy s�r �rint�se tiszt�tlann� teszi azt, aki meg�rinti azt. De itt a Talmud azt tan�tja, hogy ha egy zsid� egy g�j s�rj�t meg�rinti, az nem lesz att�l tiszt�tlan, mivel a g�jok nem emberek [Adam].

Baba Mezia 114b: "[Rabbah] azt mondta neki: Nem vagy pap? Mi�rt �llsz a temet�ben? Azt felelte: A mester nem tanulta a tisztas�g szab�lyait? Mert ott azt tan�tj�k: R. Simeon ben Yohai azt mondta: A g�jok s�rjai nem tesznek tiszt�talann�, mert az �ll az �r�sban: 'Ti birk�im, legel�m birk�i emberek vagytok [Adam] (Ezekiel 34:31). Csak ti vagytok emberek [Adam]."

"Egy zsid� pap �llt a temet�ben. Amikor megk�rdezt�k, hogy mi�rt �ll ott, hiszen az nyilv�nval�an s�rti a M�zesi t�rv�nyeket, azt felelte, hogy ez megengedett dolog, mivel a t�rv�ny csak azt tiltja, hogy a zsid�k emberi [Adami] s�rokkal ne ker�ljenek kapcsolatba �s � egy g�j temet�ben �ll."

Mivel a Bibliai bizony�t�k sz�vege (Ezekiel 34:31) melyet a fenti h�rom talmudsz�veg ism�tl�d�en id�z, val�j�ban nem bizony�tja, hogy csak a zsid�k emberek, nyilv�nval�, hogy a Talmudi b�lcsek, akik a fenti k�ptelens�geket a g�jokr�l be�rt�k, m�r g�jellenes rasszist�k vagy ideol�gusok voltak, akik k�ts�gbeesett kutat�suk sor�n arra, hogy �ll�t�sukat bizony�ts�k elferd�tettek egy r�gi bibliai sz�veget hogy vakbuzg�s�gukat igazolj�k.

Berakoth 58a: R. Shila elrendelte, hogy egy embert megkorb�csoljanak, akinek egy egyiptomi asszonnyal volt viszonya. Az ember a korm�nyhoz fordult panasz�val: A zsid� k�z�tt van egy ember, aki a korm�ny enged�lye n�lk�l �t�leteket hoz. Egy tisztviselot k�ldtek az eset kivizsg�l�s�ra. Az megk�rdezte: Mi�rt korb�csoltad meg azt az embert? Az ezt v�laszolta: Mert annak egy d�ggel volt viszonya.

Azt k�rdezt�k t�le: Van r� tan�d? Azt felelte: Van. �li�s erre ember form�ban lej�tt �s tan�bizonys�got tett. Azt mondt�k neki: Ha ez �gy van, akkor a b�ntet�s hal�l. Azt felelte: Mivel minket el�ld�ztek orsz�gunkb�l, nincs jogunk hal�los �t�letet hozni. T�gy vele, amit akarsz.

M�g az �gy vizsg�lata folyt, R. Shilah felki�ltott: 'Uram, minden hatalom a Tied. [Kr�nik�k k�nyve, 29:11]. Mit mondasz? - k�rdezt�k t�le. Azt felelte: Azt mondom: Legyen a mindenhat� �ldott, aki f�ldi kir�lys�g�t a mennyeihez hasonl�v� tette �s t�ged hatalommal ruh�zott fel �s az igazs�g tisztel�j�v� tett.

Azt mondt�k neki: Agg�dsz a korm�ny becs�let��rt? Egy botot adtak neki, �s azt mondt�k neki: Te lehetsz a b�r�. Amikor kiment, az az ember [a v�dlott - a ford�t�] azt mondta neki: A mindenhat� csod�kat tesz a hazugok�rt?

Azt felelte: Nyomorult! Nem d�g a nev�k? Ez �ll �rva: 'Akiknek h�sa d�g�k h�sa' (Ezekiel 23:20).

�szrevette, hogy az ember meg akarta a korm�ny k�pvisel�inek mondani, hogy � d�g�knek nevezte �ket. Azt mondta: Ez az ember egy �ld�z� �s a T�ra azt mondja: Ha valaki t�ged meg akar �lni, �llj fel el�bb �s �ld meg �t. �gy a bottal agyon�t�tte a v�dlottat. Azt�n ezt mondta: Mivel itt velem csoda t�rt�nt, meg fogom azt magyar�zni."

Az olvas� eln�z�s�t k�rj�k, hogy az el�z� Talmudi badars�got olyan hosszan id�zt�k, de legjobb teljesen id�zni, hogy romlotts�ga l�that� legyen. Amellett hogy �li�st lehozza az �gb�l, hogy egy g�j b�r�s�got becsapjon, a Talmud azt tan�tja, hogy a g�jok val�j�ban �llatok, �gy Shila rabbi �s �li�s egy�ltal�n nem hazudott. Azt is tan�tja, hogyha b�rki, ak�r egy zsid� ember leleplezi a Talmudi tan�t�sokat g�jok el�tt, az hal�lt �rdemel, mert a leleplez�s a g�jokat feld�h�ti �s a zsid�k elnyom�s�t okozza.

Az Ezekieli szent�r�sr�sz itteni id�zete a Talmudban megt�veszt�, mivel a r�sz nem bizony�tja, hogy a g�jok �llatok. Az Ezekieli r�szlet csak azt mondja, hogy vannak egyiptomiak, akiknek nagy nemiszerv�k van �s er�s a kip�rolg�suk. Ez semmi m�don nem bizony�tja, vagy ak�r csak sugallja, hogy a biblia az eml�tett egyiptomiakat �llatoknak tekinten�. �jra, a Talmud meghamis�tja a Bibli�t torz �rtelmez�s�vel. M�s Talmudr�szek, amelyek Ez�kiel 23:02-ra ilyen rasszista m�don utalnak: Arakin 19b, Berakoth 25b, Niddah 45a, Shabbath 150a, Yebamoth 98a. Tov�bb� Sanhedrin 37a eredeti sz�vege csak a zsid� �letek megment�s�r�l �ll�tja, hogy az Istennek tetsz� cselekedet. (Hesronot Ha-shas, Krakk�, 1894).

M�zes Maimonides: A kiirt�s �gyv�dje

Most a Talmud ut�ni komment�tort, Rambamot (M�zes Maimonides) fogjuk megvizsg�lni. Ez a nagyrabecs�lt 'b�lcs' azt tan�totta, hogy a kereszt�nyeket el kell puszt�tani. A judaizmusban neki igen nagy tisztelet j�r:

"M�zes Maimonidest a zsid� t�rt�nelem legnagyobb titkos�t�j�nak �s filoz�fus�nak tartj�k. Gyakran gyeng�den Rambamnak nevezik neve kezd�bet�i ut�n: Rabenu Moshe Ben Maimon, 'Rabbink, M�zes, Maimon fia'." (Maimonides alapelvei, szerkesztette Aryeh Kaplan, Union of Orthodox Jewish Congregations of America, 3. oldal.)

Ezt tan�totta Maimonides (Rambam) az emberi �let megment�s�r�l, k�l�n�sen a kereszt�nyek �s g�jok �let�nek megment�s�r�l, vagy ak�r zsid�k�it, akik a Talmud 'isteni sugallat�nak' ellent mertek �llni:

"Maimonides, Misnah T�ra, (Moznaim Publishing Corporation, Brooklyn, New York, 1990, Chapter 10, angol nyelv� kiad�s, 184. oldal): "Ennek megfelel�en, ha egy b�lv�nyim�d� (g�j) sodr�dik le a foly�n vagy fuldoklik, ne seg�ts�nk neki. Ha l�tjuk, hogy �letvesz�lyben van, ne ments�k meg az �let�t." A Misnah Torah Feldheim kiad�sa 1981-bol ugyanezt �ll�tja.

Miut�n Maimonides figyelmeztet arra, hogy egy zsid� k�teless�ge egy fuldokl� vagy vesz�lyben lev� g�j nem megment�se, inform�l benn�nket a zsid�k Talmudi k�teless�geir�l kereszt�nyeket illet�en �s olyan zsid�kat illet�en, akik tagadj�k a Talmudot. (Maimonides, Misnah T�ra, 184. oldal.)

"Mitzvah (Vall�si k�teless�g) a zsid� �rul�k (minnim �s apikorsim)-ok kiirt�sa �s lesz�ll�t�suk a rombol�s g�dr�be, mivel neh�zs�geket okoznak a zsid�knak �s az emberek elhajl�s�t okozz�k Istentol, mint a Naz�reti J�zus tette tan�tv�nyaival egy�tt, �gymint Tzadok, Baithos �s tan�tv�nyaik. Korhadjon el a gonoszok neve."

A zsid� kiad� komment�rja Maimonides megel�z� fejezet�r�l �ll�tja, hogy J�zus a 'min' (t�bbessz�m: minnim)-re p�lda.

A komment�r szint�n �ll�tja, hogy Tzadok tan�tv�nyait �gy tartj�k sz�mon, mint akik tagadj�k a Talmud tan�t�sait, �s akik az �rott t�rv�nyeket helyezik el�nybe (�testamentum).

Maimonides alapelvei szerint (5. oldal) Maimonides "12 �vet t�lt�tt azzal, hogy minden hat�rozatot �s t�rv�nyt kikeressen a Talmudban �s azokat 14 rendszerezett k�tetbe foglalja. Ezt a munk�t 1180-ban fejezte be �s Misnah T�r�nak nevezte, a T�ra t�rv�nyrendszer�nek."

A Misnah T�ra egy m�s r�sz�ben azt tan�tja Maimonides, hogy a g�jok nem emberek. "Csak az ember �s nem a munkaeszk�z�k tudnak tiszt�tlans�got �tvinni... Egy g�j test�nek �rny�ka nem tartalmaz tiszt�tlans�got... Egy g�j teste nem tud tiszt�tlans�got �tvinni. Ha egy g�j meg�rint, sz�ll�t vagy �rny�kot vet egy holttestre, az olyan, mintha nem ker�lt volna vele kapcsolatba."

"Mihez hasonl�t ez? Olyan mintha egy vad�llat �rintett volna meg vagy �rny�kolt volna be egy holttestet. �s ez nem csak a holttestek tiszt�tlans�g�ra �rv�nyes, hanem minden m�s tiszt�tlans�gra. Se g�jok, se munkaeszk�z�k nem �rz�kenyek a tiszt�talans�gra." (The Code of Maimonides, 10 k�tet, ford�totta Herbert Danby, Yale University Press, New Haven, 1954, 8-9 oldal).

Schindler list�j�nak talmudid�zete

A Talmud (A Babil�niai Talmud) Sanhedrin 37a sz�vege az emberi �let megment�s�nek a k�teless�g�t a zsid� ember�letekre szuk�ti le.

A H�ber cenzori hivatalr�l sz�l� k�nyv, amelyet zsid�k �rtak, (Hesronot Ha-shas), megjegyzi, hogy n�h�ny talmudsz�veg a k�vetkez� �ltal�nos kit�telt haszn�lja:

"Aki egy emberi �letet kiolt, az olyan, mintha az eg�sz vil�got �sszet�rte volna. �s aki megment egy emberi �letet az olyan, mintha az eg�sz vil�got mentette volna meg."

Hesronot Ha-shas kimutatja, hogy ezek nem az eredeti Talmud hiteles szavai. M�s szavakkal, az el�z� �ltal�nos el�ad�s nem a Talmud hiteles sz�vege �s �gy p�ld�ul ez az �ltal�nos�tott v�ltozat, amelyet Steven Spielberg filmj�ben, Schindler list�j�ban a Talmudhoz rendelt (�s amely a film mott�jak�nt szerepelt a hirdet�sekben �s a plak�tokon) egy r�szed�s �s olyan propagand�t csin�l, amely a Talmudnak emberi m�zt k�lcs�n�z, ami pedig val�j�ban alapjaiban rasszista �s soviniszta gy�l�letirodalom.

A hiteles eredeti Talmud sz�veg azt �ll�tja, hogy "Aki egyetlen Izraeli �letet megmenti, az olyan, mintha az eg�sz vil�got megmentette volna". (az Izraeli hangs�lyozva!). A hiteles Talmud csak a zsid� �let megment�s�t szentes�ti.

Zsid� csal�s �s titkol�dz�s

Az ortodox rabbik reakci�ja olyan dokument�ci�kra, amelyek a Talmud rasszizmus�t �s gy�l�let�t �rj�k le, az egyszer� pimasz hazudoz�s, a Talmud Baba Kamma 113a-j�nak megfelel�en, amelyik azt tan�tja, hogy egy zsid� haszn�lhat hazugs�gokat egy g�j megt�veszt�s�re.

A Simon Wiesenthal Center, egy t�bbmilli� doll�ros rabbinikai propagandak�zpont megb�zta Daniel Landes rabbit 1995-ben annak tagad�s�val, hogy a Talmud a g�jokat nem tartja embereknek. "Ez teljes ostobas�g" mondta o. Mi a bizony�t�k? Az � szava term�szetesen.

A hazudoz�snak a 'g�jok megt�veszt�s�re' r�gi hagyom�nyai vannak a judaizmusban. Vegy�k p�ld�ul a 13. sz�zadbeli Talmudvit�t P�rizsban Nicholas Donin, egy kereszt�nys�ghez konvert�lt zsid� - aki Hyam Maccoby szerint j�l ismeri a Talmudot - �s Yehiel rabbi k�z�tt. Yehielt nem fenyegette hal�l, testi s�rt�s, b�rt�n vagy b�ntet�s. Ennek ellen�re pimaszul hazudozott a vita sor�n.

Amikor Donin megk�rdezte, hogy a Talmud t�madja-e J�zust, Yehiel tagadta ezt. Donin, a h�ber tud�s tudta, hogy ez nem igaz. Hyam Maccoby, a vita 20-ik sz�zadbeli zsid� komment�tora �gy v�di meg Yehiel hazudoz�s�t:

"A k�rd�st f�l lehet tenni, a k�rd�s az, hogy Yehiel t�nyleg azt hitte-e, hogy a Talmud J�zust nem eml�ti, vagy ezt, mint egy tal�l�kony tr�kk�t haszn�lta k�ts�gbeesett helyzet�ben. Biztosan megbocs�that� a rabbi kegyes csal�sa, amelyben maga nem hitt az�rt, hogy v�dekezzen egy ilyen zsarnoki elj�r�sban, amelyben k�t vall�si kult�ra �llt szemben." (Judaism on Trial, 28. oldal).

�gy igazolj�k ma azt, hogy a zsid�k tagadj�k azt, hogy a Talmudban gy�l�lk�d� sz�vegek vannak. A zsid� hazugs�gra haszn�lt fant�ziad�s sz� az 'igazol' sz� �s �gy gondolj�k, hogy ez megbocs�that�, m�g a zsid� k�nyvek vizsg�lata, ha azt kereszt�nyek v�gzik, 'zsarnoki elj�r�s'-nak min�s�l. A zsid� t�mad�sok az �j Testamentumra term�szetesen nem min�s�lnek 'zsarnoki elj�r�snak'. Csak a Talmud b�r�lata kereszt�nyek �ltal 'zsarnoki elj�r�s', amelyre a zsid� v�d�k v�lasza a hazugs�g.

(Ez nem minden zsid� emberre igaz. Dr. Israel Shahak a h�ber egyetemr�l egy eg�sz k�nyvet �rt 'Zsid� t�rt�nelem, zsid� vall�s', amely a zsid� vall�sos �r�sok, mint pl. a Talmud g�j �s kereszt�nyelleness�g�t bizony�tja.)

Az ADL (Anti Defamation Liga - val�j�ban zsid� �rdekv�delem - a ford�t�) vagy a Wiesenthal sokat hazudik �s tagadja pl. azokat a t�nyeket, amelyeket ez az �r�s r�szben eredeti talmudsz�vegek alapj�n, r�szben a zsid�k legnagyobb talmudszak�rt�j�k�nt elismert Maimonides �r�sai alapj�n mutat meg.

1994-ben Tzvi Marx, a Jeruzs�lemi Shalom Hartman int�zet alkalmazott oktat�si oszt�lynak az igazgat�ja figyelemre m�lt� m�don elmondta, hogy hogyan adtak ki r�gebben a zsid�k k�t sz�veget: az egyik sz�veg a hiteles talmudsz�veg volt, amelyet a Talmudiskol�k haszn�ltak a zsid� ifj�s�g tan�t�s�ra, a m�sik, a cenz�r�zott �s jav�tott kiad�st pedig a hisz�keny g�jok rendelkez�s�re bocs�tott�k nyilv�nosan megv�s�rolhat�an.

Marx rabbi azt mondja, hogy Maimonides k�nyv�nek nyilv�nosan megv�s�rolhat� v�ltozat�ban Maimonides az mondja, hogy aki embert �l, az t�rv�nyt s�rt. De, Marx rabbi hangs�lyozza, hogy ez csak a cenz�r�zott �s jav�tott sz�vegben van �gy, az eredeti sz�vegben csak az 'aki egy izraelit�t meg�l' verzi� �ll. (Tikkun: K�thavi zsid� kritika, 1994. m�jus-j�nius).

Hesronot Ha-shas, a zsid� k�nyv ("ezt t�vol�tott�k el a Talmudb�l" William Popper, a zsid� k�nyvek cenz�r�ja, 59. oldal) fontos ebb�l a szempontb�l. Hesronot Ha-shas-t 1989 a Sinai kiad� Tel-Avivban �jra kiadta. A Hesronot Ha-shas az�rt k�l�n�sen �rt�kes, mert kinyomtatja mind az eredeti talmudsz�veget, mind a k�s�bb megv�ltoztatott vagy kiv�gott r�szt �s a hamis�tott sz�veget, amelyet a g�joknak, mint hitelest eladnak.

Popper (59. o) azt mondja, hogy nem mindig cenz�r�ztak hossz� r�szeket, sokszor csak egyes szavakat hagytak ki... Gyakran ezekben az esetekben m�s v�ltoztat�si m�dszert alkalmaztak mint az elhagy�st �s belevev�st. P�ld�ul az angol Soncino v�ltozat ford�t�i a h�ber g�j sz�t k�l�nf�lek�ppen ford�tj�k mint pl. 'pog�ny, Cuthean, egyiptomi, b�lv�nyim�d�', stb., de val�j�ban ezek m�g�tt mind a g�j sz� h�z�dik meg. A Talmud Soncino kiad�s�nak 5. l�bjegyzet�ben �ll: 'Cuthean (Szamaritciai) itt az eredeti g�j helyett van bet�ve'.

A farizeusok alapvet� f�lreinform�l�si gyakorlata az az, hogy tagadj�k a rasszista Tamudr�szek l�tez�s�t amelyeket mi id�zt�nk azt �ll�tva, hogy ezek 'antiszemita kital�ci�k'.

1994-ben a 80 �ves dowageri h�lgyet, Jane Birdwoodot �rizetbe vettek �s el�t�ltek egy angliai t�rv�nysz�ken, mert egy r�piratot terjesztett, 'A legr�gebbi gyul�let' c�mmel, amelyben azt a val�s�gnak megfelel� �ll�t�s volt, hogy a Talmud tartalmaz g�j �s kereszt�nyellenes r�szeket. A gondolatb�n�z�si perben, amelyr�l az US m�di�k nem sz�moltak be, a v�d tan�ja egy rabbi volt. A rabbi folyamatosan tagadta, hogy a Talmudban g�j �s kereszt�nyellenes r�szek vannak, �s a rabbi 'presztizse' miatt az id�s h�lgyet 3 h�napi b�rt�nre �s 1000 doll�r b�ntet�sre �t�lt�k.

Dr. Israel Shahak m�v�ben, 'Zsid� t�rt�nelem, zsid� vall�s' �s Bernard Pick 'J�zus a Talmudban' 57-es 105-16 oldal), mindketten al�t�masztott�k a gy�l�letet �s a rasszizmust, ami a Talmudban tal�lhat�. Azok a zsid�k, akik tagadj�k a t�nyleges Talmudi tartalmat, azok hazudnak.

'Zsid�-kereszt�ny' v�lasz a Talmudra

Sem a modern p�p�k sem a protest�nsok modern vezet�i sem bizonygatt�k, hogy a Judaizmus rabbijai tagadj�k a Talmudban lev� rasszizmust �s a gyilkos gy�l�letet a g�jok �s kereszt�nyek ir�nt. Ellenkez�leg, a kereszt�nyek vezet�i arra buzd�tott�k a kereszt�nyeket, hogy becs�lj�k meg �s t�mogass�k a Talmud k�vet�it. Emiatt vil�gosnak k�ne lenni, hogy ezek a katolikus �s protest�ns vezet�k J�zus Krisztus legrosszabb �rul�i a f�ld�n ma. (M�t� 23:13-15, I. Thess 2:14-16; Titus 1:14; Luk�cs 3:8-9; Rev. 3:9).

A nemzsid�k 'szem�t'

Tov�bb� nemcsak a kereszt�nyeket, de minden faj nem-zsid�it is szem�tk�nt tartj�k sz�mon a Talmud tan�t�i, mint pl. a Habad-Lubavitch alap�t�ja Shneur Zalman rabbi. Ezt a zsid� �js�g, a New Republic vizsg�lta meg: "... van valami er�teljes ir�nia Habad �jmessi�si �ltal�noss�gaiban, az � k�ldet�s�ben a g�jokhoz. De a legkellemetlenebb ezek k�z�l, ahogy Habad ny�lt, sot rasszista m�don megveti a g�jokat."

"...K�z�pkori zsid� teol�gusok, hogy a legfontosabbakat eml�ts�k, a 12. sz�zadi Spanyolorsz�gban �lt k�lt� �s filoz�fus, Judah Ha-Levi �s a legend�s Judah Loewe a 16. sz�zadbeli Pr�g�ban, a zsid� kiv�l�s�got fajilag akart�k meghat�rozni �s nem lelkileg. Ezt a l�t�sm�dot, amely szerint valami velesz�letetten fels�bbrend� a zsid�kban, a legsz�ls�s�gesebb form�j�ban Shneur Zalman Lyadyb�l rehabilit�lta. A Lubavitcher Hasidism alap�t�ja azt tan�totta, hogy a zsid�k �s g�jok lelk�nek a l�nyege k�l�nb�z�, hogy csak a zsid� lelk�ben van az isteni �leter�."

"A g�jokr�l Zalman azt mondta: A g�jok lelke teljesen m�s �s alacsonyabbrend�. Teljesen gonoszak mindenf�le megv�lthat� tulajdons�g h�j�n." K�vetkez�sk�ppen Shneur Zalman rabbi tan�t�sainak a g�jokra vonatkoz� r�sze v�ltozatlanul b�nt�. Anyagi javaik szem�tb�l sz�rmaznak. Val�j�ban saj�t maguk is szem�tb�l sz�rmaznak, ez�rt is vannak t�bben, mint a zsid�k, mert a pelyva mennyis�ge mindig nagyobb, mint a mag�. Minden zsid� sz�let�s�t�l fogva j�, minden kereszt�ny sz�let�s�t�l fogva rossz."

"Tov�bb� a g�joknak az a jellemz�se, hogy alapvet�en rosszak, mind lelkileg, mind biol�giailag alacsonyabbrend�ek a zsid�kn�l, semmi m�don nem lett fel�lvizsg�lva Habad k�s�bbi �r�saiban." - The New Republic, 1992. m�jus 4., valamint Roman A. Foxbrunner, Habad: The Hasidism of Shneur Zalman of Lyady (Northvale, New Jersey, Jason Aronson, Inc., 1993) 108-109 oldal.

Az USA korm�nya megalap�tja a Talmudi b�r�s�gokat. Reagan, Bush �s Clinton korm�nya, az oktat�s megsz�p�t� �lneve alatt (pl. House Joint Resolution 173 and Public Law 102-14) megvetette az olyan igazs�gszolg�ltat�si rendszer alapj�t, amely Shneur Zalman Habadi k�vet�j�nek, Rabbi Menachem Mendel Schneersonnak az elvein alapul. Ezek a t�rv�nysz�kek �ll�t�lag No� t�rv�nyek alapj�n h�vj�k �ssze. (A b�lv�nyim�d�s eltilt�sa No� szerz�d�se alapj�n.) No� t�rv�nyeinek Talmudi �rtelmez�se alapj�n J�zus im�d�sa tilos, mivel az b�lv�nyim�d�st jelentene. (Alan Unterman, Dictionary of Jewish Lore and Legend, p. 148), minden g�j az USA-ban 'gertoshav' �llapotban lenne (resident alien = ott lak� k�lf�ldi).

Az amerikai ad�fizet�k anyagilag t�mogatj�k az �n. "U.S. Holocaust M�zeumot" Washington, D.C.-ban. Ez egy m�sik jele az �j �llamvall�s fokozatos terjed�s�nek. Ebben a "Holocaust M�zeum"-ban semmif�le nyoma nincs a zsid� kommunist�k �ltal 1917 ut�n folyamatosan elk�vetett holokausztr�l kereszt�nyek ellen Oroszorsz�gban �s Kelet-Eur�p�ban. A m�zeum kiz�r�lag a 'zsid� szenved�sre' �sszpontos�t. A cionista zsid�k arabok ellen elk�vetett holokausztja Libanonban �s Paleszt�n�ban 1948 �ta nincs bemutatva a 'Holocaust M�zeum'-ban, amely ink�bb, mint egy zsinag�ga m�k�dik, mint egy objekt�v t�rt�nelmi inform�ci�s gy�jtem�ny.

A zsid� t�rv�ny �rtelm�ben a kereszt�nyeket ki kell v�gezni

Izraeli t�ratud�sok a k�vetkez�k�ppen d�nt�ttek:

"A t�ra tartalmazza, hogy a J�vend� Vil�gban minden n�pnek helye lesz. De nem minden vall�sos g�j �rdemli meg az �r�k �letet erk�lcsileg, ha vall�sukat tekintj�k. Am�g a kereszt�nyek �ltal�ban elfogadj�k a h�ber bibli�t, mint Isten igaz�t, sokan k�z�l�k (azok, akik J�zus �n. isteni volt�t elismerik), azok b�lv�nyim�d�k a T�ra szerint, hal�llal b�ntetend�ek �s biztosan nem fogj�k az �j vil�got �lvezni.(Izraeli Mechon-Mamre weboldal, 1999. augusztus 7, Hayyim Vital St., Jerusalem, az elfoglalt Paleszt�na. "Mechon Mamre: t�ratud�sok egy kis csoportja Izraelben...").

[Megjegyz�s: mi meg�rizt�k �s kinyomtattuk az Izraeli Mechon-Mamre T�ratud�sok �ll�t�s�t, ahogy azt a http://www.mechon-mamre.org/jewfaq/gentiles.htm web oldal tartalmazta 1999. augusztus 7-�n, arra az esetre, hogyha a tartalm�t megv�ltoztatn�k �s k�s�bb tagadn�k hogy a fenti �ll�t�s ott l�tezett.]

Zsid� babon�k

Nem v�letlen, hogy a Talmud elismert kiad�sa a babil�niai Talmud. Ahogy a kereszt�nyek, akiket j�daiz�l� papjaik �s p�p�ik f�lrevezetnek, mind nagyobb sz�mban olvass�k el zsid� rabbik �r�sait az�rt, hogy 'tiszt�n' �rts�k meg az �testamentumot, tudatlanul n�znek a titkos m�be. A judaizmus a farizeusok vall�sa �s Babiloni apai �r�ks�ge, amelyb�l a zsid�s�g Talmudi �s a Kabbalisztikai hagyom�nyai sz�rmaznak. Az ortodox zsid�s�g m�sik szent k�nyve a Kabbala tele van csillag�szati tan�t�sokkal, j�vend�mond�ssal, gem�tri�val, szellemid�z�ssel �s d�montannal. Ennek a k�nyvnek a c�mlapja egy ortodox zsid�t �br�zol, aki �ppen b�neit adja �t egy csirk�nek, amelyet a feje f�l�tt forgat. Ez egy k�ros babona.

Az izraeli d�vidcsillag val�j�ban nem csillag, hanem egy titkos hat�g� test, a 'f�rfi yantr�ja', amelyet a 14. sz�zadbeli Csehorsz�gban t�rs�tottak a kaz�rokkal. (A helytelen nev� Izrael �llamot 1948-ban alap�tottak a zsid� kommunist�k �s az ateista cionist�k sz�vets�g�ben, a d�nt� ENSZ elismer�st a szovjet dikt�tor, Joseph Szt�lin adta.)

A kereszt�nyeknek kinyithatja a szem�t, ha egy Hasid zsid� ter�letet Purim idej�n megl�togatnak �s megfigyelik a groteszk Halloweenszer� ugr�ndoz�st. Noha Purim �nnepe Eszter k�nyv�n alapul, mint alapm�v�n, a zsid�k a gyakorlatban �gy �nneplik Purim �nnep�t, mint egy tivorny�t.

Ortodox rabbik �tkoz�dnak, var�zsl�knak k�pzelik magukat, azt hiszik, hogy hatalmuk nagyobb Istenn�l, miut�n Sefer Yezriah-ot (egy Kabbalisztikus csod�k k�nyv�t) tanulm�nyozt�k. Kereszt�ny emberek Babil�niai pog�nys�ggal �z�rkednek, ha a judaizmus rabbijaira hallgatnak.

Forr�s: http://www.freepress-freespeech.com/holhome/konyvek/talmudm.htm