A l�thatatlan zsarnoks�g
2007-09-07. 09:56:43

Walter White a Western Front nev� szervezet vezet�je 1976-ban interj�t k�sz�tett a 29 �ves Harold Wallace Rosenthal-lal, aki akkor Jacob K. Javits new yorki szen�tor mellett adminisztr�ci�s seg�dk�nt dolgozott. Nevezett szervezet m�r nem l�tezik, �s e k�t szem�ly is elhunyt. A besz�lget�s sz�veg�t, amelyb�l itt folytat�sban k�zl�nk, t�rt�nelmi dokumentumk�nt kezelj�k. Rosenthal 1976. augusztus 12-�n �ll�t�lag egy  elt�r�tett, Isztambulba rep�l� izraeli g�pen terrorist�k hal�los �ldozata lett. �m Walter White kutat�sai szerint Rosenthalt nem a rep�l�g�pen �rte a hal�los goly�, ahol n�gyen meghaltak �s harmincan megsebes�ltek, hanem az isztambuli rep�l�t�ren gyilkolt�k meg a saj�t hittestv�rei. Hal�la ut�n az Amerikai Zsid� Bizotts�g Washingtonban meg�r�k�tette a nev�t �s alapot l�tes�tett: 'The Harold W. Rosenthal Fellowship In International Relations' c�mmel, amelynek tiszteletbeli eln�ke Walter F. Mondale �s Jacob K. Javits szen�tor.

A l�thatatlan zsarnoks�g

I.

-“Benn�nket zsid�kat �mulatba ejt, hogy az amerikai  kereszt�nyek milyen k�nnyen estek a hatalmunkba. M�g a naiv amerikaiak arra v�rnak, hogy Hruscsov eltemesse �ket, mi megtan�tottuk �ket, hogy minden k�vetelm�ny�nknek al�vess�k magukat” - kezdte Rosenthal.

A k�rd�sre, hogyan lehet egy nemzetet a tudta n�lk�l megh�d�tani, Rosenthal e m�veletet a m�dia teljes ir�ny�t�s�nak tulajdon�tja. Azzal dicsekedett,

hogy a h�rek kezel�se zsid� ir�ny�t�s alatt �ll. Amelyik foly�irat szerkeszt�s�ge nem hajland� elfogadni h�rszolg�latok ellen�rz�tt h�reit, azt �gy

k�nyszer�tik t�rdre, hogy fizetett hirdet�iket megvonj�k [megfenyegetik, elidegen�tik] a lapt�l. Ha m�g ez sem haszn�l, akkor a zsid�k letiltj�k a tinta-, �s pap�rk�szletet. -“Ez ilyen egyszer� dolog” - mondta Rosenthal.

�s politikusok magas hivatalokban?

- “Az elm�lt h�rom �vtized alatt senkinek sem siker�lt politikai hatalomra jutni a zsid�k j�v�hagy�sa n�lk�l. Az amerikaiak 1932 �ta nem v�lasztottak maguknak val� eln�k�t; Roosevelt a mi ember�nk volt, Roosevelt �ta minden eln�k a mi ember�nk.”

Amerika k�lpolitik�j�r�l �gy nyilatkozott, hogy “az ostoba n�p k�ptelen �tl�tni H. Kissinger k�l�gyi munk�ss�g�n, ami az elej�t�l v�gig cionista-kommunista politika. S m�gis a polg�raink azt hiszik, hogy e politika majd Amerik�nak el�ny�ket jelent.”

-“Mi zsid�k k�l�nf�le t�rsadalmi k�rd�seket t�runk az amerikai n�p el�, igyeksz�nk minden oldalt t�mogatni, ami persze teljes z�rzavart okoz. Vizsg�lgatj�k a felvetett k�rd�seket, de azt nem l�tj�k, hogy kik vannak a h�tt�rben. Mi zsid�k �gy j�tszadozunk az amerikai k�zv�lem�nnyel mint macska az eg�rrel.”

A besz�lget�s�nk alatt �reztem, hogy az amerikai n�p tal�n meg�rdemli a szomor� sors�t. A zsid� egym�s ellen usz�tja a k�l�nf�le nemzetis�gi csoportokat.

-“A t�megek v�re folyik majd az utc�n, m�g mi v�rjuk vil�ggy�zelm�nk nagy napj�t” - mondta Rosenthal hidegen.

II.

A Rosenthal-lal folytatott besz�lget�sem ut�n m�g hossz� ideig elgondolkoztam azon, hogy lehets�ges-e embercsoportban ennyi gonoszs�g m�sok ir�nt? Hiszen erre az elhangzott szavak egy�rtelm� bizony�t�kok. Vil�gos, hogy amit ez a fiatalember �szint�n �s ny�ltan bevall, egy�ltal�n nem dajkamese. Lehets�ges-e az, hogy az amerikai n�p j�mbor marad mialatt az �letad� v�r�t kisz�vj�k? Mit jelentsen mindez nek�nk?

Sok mindent �rtak m�r a Vil�gzsid�s�g  �sszeesk�v�s�r�l, de e t�nyt ennyire ny�ltan m�g soha senki nem vil�g�totta meg, mint Rosenthal. Szinte meg�ll a j�zan �sz! A tervszer�en elk�sz�tett program szinte d�bbenetes...

Visszatekintve a besz�lget�sre, az �szint�n nyilatkoz� Harold Rosenthalt �gy kell tekinten�nk, hogy a dicsekv�sei mellett meglehet�sen t�j�kozott, �rtelmes ember, ugyanakkor �ntelt is. Id�nk�nt nem tudta meg�llni, hogy vitriolos szavakkal ne sz�ljon a “kar�csony h�lyes�geir�l” vagy a r�nk vonatkoz� “g�jokr�l”. [A kifejez�s nemcsak kereszt�nyekre, hanem �ltal�ban a nemzsid�kra vonatkozik. -TJ] Ez meglepett engem mivel a mi nyelvezet�nkben “g�j” sz� nem l�tezik. L�ttam, hogy gondolatai teljesen elmer�ltek a zsid�s�g Egyvil�g-Programj�ban. Teljes arroganci�val dicsekedte, hogy 'a zsid�k m�r majdnem megh�d�tott�k a vil�got - h�la a kereszt�nyek ostobas�gnak'.

Amikor megk�rdeztem �t, hogy cionista-e, �gy v�laszolt:

- “H�t ez pokoli k�rd�s! A k�rd�s alapja a hagyom�nyos cionista elgondol�s az 'aliyah', - h�ber meghat�roz�s, - ami annyit jelent, hogy 'a sz�tsz�rt zsid�s�g �sszegy�jt�se �s hazat�r�t�se a palesztin haz�ba.' Ami�ta 1948-ban l�trej�tt az izraeli �llam, az 'aliyah' az izraeli korm�ny politik�j�nak  az els�sz�m�, a legfontosabb �s alapvet� c�lja.”

- �s mit jelent az, hogy cionizmus? - k�rdeztem.

- “Els� vez�r�nk, egykori minisztereln�k�nk David Ben-Gurion azt mondta, hogy 'a cionizmus, a zsid�k visszat�r�se n�lk�l Sionba mer� k�pmutat�s'.

Nem sok amerikai zsid� v�ndorol v�glegesen Izraelbe. N�h�nyan azt vallj�k, hogy 'minden zsid� alapvet�en cionista'. M�sok szerint 'egy zsid� nem lehet cionista, ha nem fizet� tagja valamelyik cionista szervezetnek'. Ami�ta a zsid�haza megval�sult a meghat�roz�sokat ide-oda dob�lj�k.”

- Ad�mentes doll�rmilli�kat k�ldenek Izraelbe minden �vben - folytattam - �s mi igaz-amerikaiak ezt nem n�zz�k j� szemmel. Rosenthal �gy v�laszolt:

- “Washington naiv politikusai meglehet�sen hisz�kenyek. Legt�bbj�k el�g ostoba, �gy az er�s zsid� lobbiz�k ezt az amerikai politik�t m�r �vek �ta k�zben tartj�k, �s nincs el�g er�s hatalom, amelyik meg�ll�thatn�.

A p�nz egy r�sze visszaker�l az USA-ba, amit -- a B'nai B'rith szervezeten, a Zsid� Szervezetek Konferenci�j�n �s a Zsid� Vil�gsz�vets�gen kereszt�l -- cionista propagand�ra haszn�lnak fel. A seg�lyez�si alap a Zsid� �gyn�ks�g, a B'nai B'rith hivatalos �gazata. Nem tal�lok semmi kivetni val� abban, hogy ad�mentes amerikai doll�rokat k�ldenek Izraelnek, amennyiben ezt �gyesen, minden akad�ly n�lk�l v�gezhetj�k. De most ford�tsuk meg a t�rsalg�st. �n egy�rtelm�en bevallotta, hogy nem szereti a zsid�kat. Mondja k�rem, �n�k mi�rt gy�l�lnek benn�nket?”

- Mr. Rosenthal, �n senkit sem gy�l�l�k. �n azt mondtam, hogy azt gy�l�l�m, amit a zsid�k vel�nk m�velnek, ami k�l�n�sk�ppen �rint mindent, ami kereszt�ny. Gy�l�l�m a csal�saikat, szemf�nyveszt�seiket, d�rzs�lts�g�ket �s az ut�latos becstelens�g�ket. Most �n mindett�l leszek antiszemita? Ha igen, akkor kijelentem, igenis antiszemita vagyok!

- “Az antiszemitizmus nem a szemitizmussal val� ellent�tet jelenti. Ilyen nincs. Ez egy kifejez�s, amit mi zsid�k mint r�galmat el�g hat�sosan haszn�lunk -- az olyan bigottokra haszn�ljuk, mint p�ld�ul �n -- vagyis b�rki, aki kritiz�lni mer�szeli a zsid�kat. A gy�l�letkelt�k ellen haszn�ljuk.

Krisztus idej�ben a zsid�k a vil�g gazdags�g�t �s f�ldi birodalmat �h�tott�k, de Krisztus a zsid�knak lelkivil�got javasolt. Mivel a zsid�k ezt nem fogadhatt�k el, elutas�tott�k J�zus Krisztust �s ez�rt megfesz�ttett�k.”

- Mi az, hogy megfesz�ttett�k �t? A t�rt�nelem nem bizony�tja azt, hogy a zsid�k fesz�tett�k meg Krisztust?

- “ Igen, gondolom, �gy lehet. N�zze, �n nem kertelek, de k�tezer �vvel ezel�tt az �n�k n�pe is ugyan�gy cselekedett volna valakivel szemben, aki annyi rosszat tett volna  mint Krisztus tett a zsid�s�gnak.”      

III.

White:  �n �gy besz�l J�zus Krisztusr�l, mint k�z�ns�ges emberr�l.

Rosenthal:  “Mert az is volt, egy ember aki �gy j�rk�lt e f�ld�n mint b�rki m�s. Az eg�sz m�tosz Krisztusr�l, miszerint hal�la ut�n felt�madt �s visszat�rt a f�ldre a tan�tv�nyaihoz, nem m�s mint egy rak�s szar, h�lyes�g [crap]. A zsid�k az�rt �zt�k ki az arabokat Palesztin�b�l, hogy megsemmis�ts�k Krisztus szellemi birodalm�nak misszi�j�t. N�zze, a vezet� nem alap�tott birodalmat a zsid�k r�sz�re, ugyanakkor az �n�k fajt�ja egy Krisztus nev� b�k�s sz�nokot adott a zsid�knak, aki azt vallotta, hogy szemet-szem�rt helyett az arc m�sik oldal�t kell odaford�tani. A fen�t! Mi m�r meg�p�tett�k a f�ldi birodalmunkat, az �n�k fajt�ja �s a maguk bosszant� Messi�sa n�lk�l.”

W: Vil�gos, hogy a maguk fajt�ja akarja Krisztust kivenni a kar�csonyi �nnepekb�l. Csak sajn�lni tudom �n�ket.

R:  “Nekem ne j�jj�n ilyen h�lyes�ggel. Nincs sz�ks�gem a sajn�lkoz�s�ra. Nem kell! Nagyon sok zsid�nak nincs mersze maguknak megmondani, hogy mi hogy �l�nk �s tervez�nk, de engem semmi �s senki sem f�leml�thet meg. Tudom merre tartok.”

W:  Mi�rt cser�lik a zsid�k a nev�ket olyan gyakran?

R:  “ A zsid�k a vil�g legintelligensebb n�pe, �s ha nekik a n�vv�ltoz�s az el�ny�kre v�lik, akkor megteszik. Ennyi az eg�sz. Belekeverednek az �n�k t�rsadalm�ba, ami  el�gg� z�ll�tt. Am�g a zsid�k a saj�t el�nyeiket n�zik, az ostoba g�jok nem veszik �szre, hogy  a nemzsid� neveket visel�k, tulajdonk�ppen zsid�k. Tudom mire gondol, nemzsid� nev� zsid�k a korm�nyban. Ne agg�dj�k emiatt, mert a k�zelj�v�ben m�r nem lesz eln�ki hatalom az Egyes�lt �llamokban. A l�thatatlan korm�ny egyre jobban er�s�dik.”

W: �n szerint az oroszorsz�gi zsid�kat val�ban �ld�zik, vagy �lveznek n�mi szabads�got?

R:  “A legt�bb zsid� vil�gszerte  mondhatn�m 90%-a tudja mi t�rt�nik a n�p�nkkel. A k�z�tt�nk m�k�d� kapcsolat p�lda n�lk�li. Az �n�k t�rsadalm�ban csak az ostob�k, a tudatlanok, �s a h�ly�k tal�lnak b�k�t  �s a magukfajta fatty�k b�neikkel egy�tt b�jnak b�r�nyb�rbe. �n�k a k�pmutat�k, nem pedig a zsid�k, ahogy ezt meg�rj�k �s mondj�k.

Oroszorsz�gban k�t k�l�nb�z� korm�ny van: az egyik l�that�, amely k�l�nb�z� nemzetis�gekb�l tev�dik �ssze. A m�sik meg a zsid�k alkotta l�thatatlan korm�ny. A hatalmas szovjet titkosrend�rs�g a l�thatatlan korm�nyt�l kapja a parancsokat. Mintegy 67 milli� kommunista van Szovjet-Oroszorsz�gban: 50 sz�zal�k zsid� �s 50 sz�zal�k g�j, de ez ut�bbiak megb�zhatatlanok. A kommunista zsid�k �sszetartanak �s megb�znak egym�sban, m�g a t�bbiek csak k�mkednek egym�son. Minden 56 �vben egy titkos zsid� vezet�s�g elrendeli a P�rt megtiszt�t�s�t �s sokakat menesztenek.”

W:  Mi�rt?

R:  “Az�rt, mert t�l sokat tudnak �s r�j�nnek a l�thatatlan zsid�korm�ny titkaira. Az orosz kommunist�knak van egy titkos Csoport Szervezete, amely kiz�r�lag zsid�kb�l �ll. �k uralkodnak minden felett, ami a l�that�korm�nyt illeti. Ez a szervezet vitte �t a Kommunista K�zpontot Tel Avivba, ahonnan most j�nnek az utas�t�sok.”

W:  Az �n�k korm�nya Washingtonban �s az ENSZ vajon tud minderr�l?

R:  “ Az ENSZ egy nagy csap�ajt� amely a V�r�s Vil�g v�gell�thatatlan koncentr�ci�s t�bor�ba vezet. Nagyj�b�l az ENSZ is a mi ir�ny�t�sunk alatt �ll.”

W:  A kommunist�k, mihelyt megsz�llnak egy orsz�got, azonnal t�nkreteszik a k�z�poszt�lyt, az �rtelmis�gieket �s azoknak csal�djait. Mi�rt?

R: ”Hagyom�nyos szab�lyunk elpuszt�tani a l�tez� korm�nyt, csal�djaikat, de sohasem a zsid�kat. Megsemmis�teni a rend�rs�get, a katonatiszteket �s csal�djaikat, de sohasem a zsid�kat. N�zze, mi tudjuk, hogy amikor a korm�ny kommunist�k ut�n kutat az orsz�g hat�rain bel�l, val�j�ban a zsid�kr�l akarja ler�ntani a leplet. Benn�nket nem lehet h�ly�teni! A kommunista orsz�gok l�thatatlan urainak vil�gm�ret� hatalma van a propaganda �s a szabad �llamok korm�nyai felett. Mi ir�ny�tjuk az �sszes h�rk�zl�szervet, foly�iratot, �js�got, k�peslapot, r�di�t �s telev�zi�t. M�g a zen�t, �s kiad�sra v�r� �nekeket is! M�g az �n�k gondolkod�sa is nemsok�ra a mi ir�ny�t�sunk alatt lesz! “

W: Ahogy �n dicsekszik  ha mindez igaz  f�lelmetes m�g gondolni is a j�v�nkre, �s a kereszt�nys�g sors�ra.

R: “Az Egyes�lt �llamokban r�videsen mesters�gesen kier�szakolt oszt�lyharc t�r ki, s ezalatt majd sokan megsemmis�lnek. �n is k�ts�gtelen�l k�z�tt�k lesz. A zsid�kat nem �ri baj. �s �n nem dicsekszem, csup�n felt�rom a t�nyeket! T�l k�s� az �n kereszt�ny h�veinek az ellen�ll�sra. Az az id� m�r r�g elm�lt. R�gen, nagyon r�gen t�rt�nt, hogy nem volt m�s v�laszt�sunk, mint t�mad�f�lnek [aggressors] lenni. K�ts�gtelen, hogy ez �let�nk egyik legfontosabb c�lja. T�mad�f�l�k lett�nk! Mert a maguk fajt�ja kilopta a csal�rd vall�sos hitet a Talmudunkb�l.”

W:  �n intelligensnek t�nik, m�gis �gy v�lem, hogy nem tudja mit besz�l!

R: ”A judaizmusnak, mint kult�r�nak nincs p�rja, �s a vil�gon sehol semmihez nem hasonl�that�. A judaizmus kultur�lis �s szellemi hat�sa �rezhet� szerte a vil�gon, s�t az eg�sz civiliz�ci�n is.”

W:  �n szerint milyen neh�zs�gek mer�lhetnek fel a j�v�ben a feket�k f�lelmetes szaporod�sa illetve t�rnyer�se miatt a feh�rek h�tr�ny�ra? �s a sz�nesb�r�ek, akik �tt�rnek a judaizmusra?

R: “A feket�k a mi c�ljainkat szolg�lj�k, t�bb t�ren. Tudjuk, hogy sz�nesb�r�b�l nem lehet zsid�  pl. Sammy Davis tov�bbra is sz�nesb�r�. Lehet, hogy az el�ny�re szolg�lt az �tt�r�s, de az�rt m�g mindig n�ger �s nem zsid�.”

W:  Hossz� kutat�saim sor�n kellemetlen dolgokra j�ttem r�, arra, hogy a zsid�s�gban nincs erk�lcs.

R: ”A p�nz sokkal fontosabb az erk�lcsn�l. P�nzzel ak�rmit megoldhatunk. N�p�nk ezt az er�t bizony�tja Izraelben, ahol a h�bor�s t�mad�sok ellen �lland� k�szenl�tben kell �llni. Izrael, b�rmilyen ellens�ggel szemben mostm�r csak nyerhet. A kibbutzokban felnevelt �rtelmis�giek azt a pici �llamot majd a K�zel-Kelet csoda�llam�v� �p�tik fel, amely v�g�l a vil�gkorm�ny k�zpontja lesz.”

A t�m�hoz val� olvasm�ny (angol sz�veg)

Dr. Israel Shahak: "Israeli Discriminatory Practices Are Rooted in Jewish Religious Law"  

IV.

White:  Felhoztuk a Watergate-botr�nyt a Nixon idej�b�l �s besz�lgett�nk �gy �ltal�ban a korm�nyok minden �g�ban tapasztalhat� z�ll�tts�gr�l, mire Rosenthal ezeket mondta:

Rosenthal: -”Mi a f�szkes fen�t �rt a n�p ahhoz, hogyan kell korm�nyt vezetni? Nagy t�bbs�g�k segg …  l�segg!!”

White:  Megengedi, hogy szavait id�zz�k?

R:-”Nem �rdekel mit csin�l - ahogy mondtam, kevesen vagyunk, akik sz�lni mernek. Sokkal jobban meg�rthetn�nk egym�st - zsid�k �s nemzsid�k, - ha ny�ltan besz�lhetn�nk. De �n�k gy�v�k. Mi �llap�tjuk meg azt, hogy �n�k hogyan gondolkozzanak, m�g a b�ntudatot is magukba oltjuk, nehogy ny�ltan kritiz�lni mer�szelj�k a zsid�kat.”

W: M�s fajok, n�pek hogyan fogadj�k el a zsid�kat?

R: - “Nagyon r�gen, amikor a v�gy f�t�tt benn�nket, hogy megtal�ljuk hely�nket a vil�gban, a zsid�k valamilyen eszk�zt kerestek, ami elvonja a figyelmet a fajk�rd�sr�l. Mi hat�sosabb, s minden gyan� felett, mint k�lcs�n�zni valamelyik k�z�ss�g vall�si elk�pzel�seit? K�nyszer�tve voltunk ezt k�lcs�n�zni az �rj�kt�l. Nek�nk zsid�knak soha nem volt olyan vall�sos int�zm�ny�nk, amely a saj�t �ntudatunkb�l fejl�d�tt volna ki, mert benn�nk hi�nyzik az idealizmus. Ez azt jelenti, hogy f�ldi �let�nk ut�ni b�rmilyen �let nek�nk idegen elgondol�s.

A Talmud nem k�sz�ti el� az egy�nt a f�ld�nt�li �let�re, ugyanakkor szab�lyokat ad gazdag f�ldi �lethez. Utas�t�sok, parancsok gy�jtem�nye [a Talmud] a zsid� faj fenntart�s�hoz, �s k�zt�nk �s a g�jok k�zti kapcsolatokhoz. Tan�t�saink nem t�r�dnek erk�lcsi probl�m�kkal, ink�bb azzal, hogyan lehet 'szerezni.'(...)

Mi vagyunk a legjobb p�lda arra, hogy vall�sos nevel�ssel mit lehet el�rni. A mi �let�nk kiz�r�lag ebb�l a vil�gb�l val� �s a mentalit�sunk az igazi kereszt�ny szellemis�g el�tt olyan idegen, mint az egy�nis�g�nk volt ezen �j hitvall�s k�tezer �vvel ezel�tti megalap�t�j�nak. A kereszt�nys�g alap�t�ja ny�ltan kimondta mennyit �rnek a zsid�k, �s azt a t�nyt, hogy soha nem tartozott hozz�nk. Amikor sz�ks�g�t l�tta, ki�ld�z�tt benn�nket az Isten templom�b�l, mert akkor is, mint mindig, a vall�sunkat haszn�ltuk fel kereskedelmi �rdekeink el�mozd�t�s�hoz. De akkor, az ir�ntunk tan�s�tott magatart�sa miatt siker�lt J�zust keresztre szegezn�nk; holott a modern kereszt�nyek p�rtpolitik�ba keverednek, s hogy v�laszt�sokat nyerjenek, a f�ldig al�zkodnak zsid� szavazatok�rt. M�g politikai cselsz�v�sekbe is hajland�k vel�nk egy�ttm�k�dni, a saj�t nemzet�k �rdekei ellen.”

V.

Rosenthal: - “Mi mindaddig �lhet�nk m�s nemzetek k�z�tt, am�g siker�l meggy�zni �ket arr�l, hogy a zsid�k nem t�l�k elt�r� n�p tagjai, hanem csak egy vall�s k�pvisel�i, akik alkotj�k 'vall�si k�z�ss�g�ket', b�r ez a k�l�n�s jellegzetess�g�k. S�t, ez a mi legnagyobb hamiss�gunk...

K�nytelenek vagyunk elrejteni a saj�t k�l�n�s egy�nis�g�nket �s �letm�dunkat, hogy szabadon gyakorolhassuk parazita jelleg� l�t�nket a nemzetek k�z�tt. Ezt eddig sikerrel v�gezt�k, �s sokan hiszik, hogy a k�zt�k �l� zsid�k tulajdonk�ppen val�di franci�k, angolok, olaszok vagy n�metek, akik csup�n egy, az ezekben az orsz�gokban a nagyt�bbs�gt�l elt�r� vall�sfelekezethez tartoznak. K�l�n�sen olyan korm�nyk�r�kben siker�l elsz�rni h�rhedt megt�veszt�s�nket, ahol a honaty�knak minim�lis a t�rt�nelmi ismerete. Teh�t soha nem mer�l fel a legkisebb gyan�, hogy mi zsid�k egy megk�l�nb�ztetett nemzet vagyunk �s nem csup�n egy 'felekezet' tagjai. Pedig egy pillant�s az �ltalunk befoly�solt/ir�ny�tott sajt�ra �s m�ris ott van a bizony�t�k az ellenkez�j�re, s ennek felismer�s�hez t�l sok intelligencia sem sz�ks�ges!

White: - Milyen m�dszerekkel tettek szert a zsid�k a hatalomra?

R: - “Hatalmunkat a nemzeti p�nzrendszerrel val� mesterk�l�ssel szerezt�k. Jelszavunk: 'A p�nz hatalom.' Amint a nagy tervezet�nkben is �rva van, meg kellett alap�tanunk a priv�t nemzeti bankot. A Federal Reserve rendszer, mivel ez is a mi�nk, sz�pen beleillett a terv�nkbe, csak a neve sugallja azt, hogy �llami int�zm�ny. Kezdett�l fogva az volt a c�lunk, hogy �sszeszedj�k az �sszes aranyat �s ez�st�t, �s helyettes�ts�k �rt�ktelen, 'bev�lthatatlan pap�r p�nzjegyekkel'. Ez nek�nk siker�lt is!”

W: - Mi az hogy 'bev�lthatatlan pap�r p�nzjegy'?

R: -” 1968 el�tt az ostoba g�j egy doll�ros Federal Reserve pap�rjegy�t elvihette b�rmelyik amerikai bankba �s bev�lthatta egy doll�rra, ami a t�rv�ny szerint 412.5 szemer 90%-os ez�st�t tartalmazott. 1933-ig valaki bev�lthatta ugyanezt a pap�rjegyet 24 4/5 szemer 90%-os arany tartalm� p�nzre. Mi nem tesz�nk egyebet, csak a g�jnak adunk m�g t�bb pap�rjegyet, vagyis r�zdarabokat. De soha nem adunk nekik ez�st�t �s aranyat. Csak sok pap�rt. Mi zsid�k pap�rcsal�sb�l gazdagodtunk meg. Ez a mi m�dszer�nk: elvessz�k a p�nzt �s adunk helyette pap�rt.”

VI.

A Federal Reserve �s egy�b p�nz�gyek

Rosenthal: - “A zsid�k a forgalomba hozott pap�rp�nzen gazdagodtak meg.”

W. White: Tudna-e nekem erre p�ld�t adni?

R: - “Sz�mos p�lda van r�: n�h�ny k�zenfekv� p�lda a r�szv�nyek �s k�lcs�nk�tv�nyek, a biztos�t�sok minden fajt�ja �s a Federal Reserve tartal�krendszere, nem is besz�lve az aranyban �s ez�stben nyert milli�rdokr�l, amit cser�ben kaptunk a pap�r�rt, amit el�g ostob�n �gy h�vnak, hogy p�nz. A p�nzhatalom sz�ks�ges volt a propaganda �ltal megval�s�tott hatalmas vil�gh�d�t�si terv�nkh�z.

Hogy tudtuk ezt kereszt�l vinni? El�sz�r is, a bankrendszer ir�ny�t�s�val k�zbe vett�k a v�llalatok t�k�j�t. Ezen kereszt�l monop�liumot nyert�nk a filmipar, a r�di�h�l�zatok �s az �jonnan kifejl�d� telev�zi�-h�l�zatok felett. A nyomdaipar, �js�gok, foly�iratok �s technol�giai nyomtatv�nyok m�r mind a kez�nkben vannak. De a legzs�rosabb falatot akkor kaptuk, amikor az iskolai tank�nyvek kiad�sa is hozz�nk ker�lt. Ezekkel az eszk�z�kkel siker�lt �tgy�rnunk a k�zv�lem�nyt a saj�t c�ljainkra. Az emberek olyan ostoba diszn�k, akik r�f�gik �s nyiv�kolj�k a mi n�t�inkat, legyen az igazs�g vagy hazugs�g.”

W.: “F�lnek-e a zsid�k az �gymond csendes t�bbs�gt�l?

R: - “Nevets�ges! Olyan nincs, hogy csendes t�bbs�g, mert mi ir�ny�tjuk m�g a s�r�sukat �s b�g�s�ket is. Csak nem gondolkod� t�bbs�g l�tezik, amely az is marad mindaddig, am�g a szinte k�b�t�szer hat�s� sz�rakoztat� iparunk szolg�ltatja nekik az egyetlen menekv�st.

Az ipar k�zbentart�sa �ltal munkafel�gyel�ik lett�nk, �s a n�p rabszolga. Amikor a napi f�radalom nyom�s�t�l robban�sig fesz�l a hangulat, az embereknek mi szolg�ltatjuk a pillanatnyi �lvezettel a biztons�gi szelepet. A telev�zi� �s filmipar szolg�ltatja a sz�ks�ges kikapcsol�d�st. A m�sorokat nagy gonddal tervezz�k, hogy m�g a leg�rz�kibb �rzelmeket is kiel�g�ts�k, de sohasem a logikusan gondolkod� agyvel�t. Emiatt az emberek programszer�en a mi sugallataink szerint reag�lnak �s nem az esz�ket k�vetve. Csendesek �s megfontolatlanok maradnak.”

Megf�leml�t�sen �s f�lelmen kereszt�l kiher�lt�k a t�rsadalmat. F�rfiass�ga csak n�ies k�ls� megjelen�ssel egyetemben mutatkozik. �gy kiher�lve, a n�p engedelmess� lett �s k�nnyen ir�ny�that�. Mint a kiher�lt l� gondolataikat nem a j�v� �s az ut�kor foglalja el, hanem egyed�l a mindennapi munka �s keny�r.”

W.:  �s a nemzet ipara?

R.: - “Siker�lt a t�rsadalmat megosztanunk azzal, hogy a munk�ss�got a vezet�s�g ellen ford�tottuk. Tal�n ez volt a legnagyobb tett�nk mivel a val�s�g h�romsz�g, de mindig csak k�t pontja l�that�. A modern iparban a cs�csponton van a t�ke, amit mi k�pvisel�nk. Az igazgat�s�g �s a munk�ss�g a h�romsz�g alapj�t k�pezi. �lland�an szembe�llnak egym�ssal �s figyelm�k sohasem ir�nyul probl�m�juk cs�cspontj�ra.

Az igazgat�s�g k�nytelen az �rakat emelni, mert mi folyton n�velj�k a t�ke �r�t. A munk�ss�gnak munkab�remel�s, az igazgat�s�gnak �remel�s kell, �gy keletkezik a 'circulus vitiosus' Minket sohasem vonnak felel�ss�gre szerep�nk miatt, ami az infl�ci� igazi oka, mivel az igazgat�s �s a munk�ss�g k�z�tt oly �les az �sszet�z�s, hogy egyiknek sincs ideje a tev�kenyked�s�nk megfigyel�s�re. A t�ke �r�nak az �ltalunk t�rt�n� emel�se az, ami az infl�ci�t okozza. Mi nem dolgozunk, �s nem igazgatunk, m�gis mi h�zzuk a hasznot.

P�nz�gyi manipul�ci�inkon kereszt�l a t�ke, amit az iparnak szolg�ltatunk nek�nk nem ker�l semmibe. Nemzeti bankunkon a Federal Reserve-en kereszt�l k�nyvhitelt ny�jtunk az �sszes helyi banknak, amit semmib�l teremt�nk. �k szint�n k�nyvhitelt ny�jtanak az iparnak. �gy mi m�g Istenn�l is t�bbet tesz�nk, hiszen �sszes vagyonunkat semmib�l teremtett�k. �n megd�bbentnek l�tszik. Ne legyen! Ez val�ban igaz, t�bbet tesz�nk, mint Isten. Ezzel a l�tsz�lagos t�k�vel mi ipart, igazgat�st �s munk�ss�got egyar�nt ad�sunkk� tesz�nk, amely ad�ss�g csak n�vekedhet, soha sincs let�r�lve. E folytonos n�veked�sen kereszt�l a vezet�s�get a munk�ss�ggal szembe�ll�tjuk �gy, hogy soha sem lesznek k�pesek �sszefogni, �s minket t�madni egy ad�ss�gmentes ipari ut�pia l�trehoz�sa �rdek�ben.

Mi vagyunk a sz�ks�ges t�nyez�, mivel mi semmit nem ford�tunk r�.(?) Az igazgat�s megteremthetn� saj�t t�k�j�t �s megtarthatn� a haszon jav�t. V�llalata n�vekedne �s a haszna is gyarapodna. A munk�ss�g is gazdagodna, mik�zben az �rucikkek �ra nem v�ltozna; mind az igazgat�s�g, mind a munk�ss�g j�m�dja �lland�an n�vekedne. Mi zsid�k �r�l�nk annak, hogy az ostoba g�j sohasem �szlelt r�, hogy mi parazit�k a termel�s egyre nagyobb r�sz�t tessz�k zsebre, mik�zben a termel�knek egyre kevesebb jut.”

W.: Mi a v�lem�nye a vall�sr�l?

R.: - “A vall�st is tan�tani kell, �s ezen, mi sokat f�radoztunk. Mivel kez�nkben tartjuk a k�nyvkiad� ipart �s a h�rad� ipart is, magunkat vall�si szak�rt�knek tudjuk felt�ntetni, rabbijaink k�z�l sokan professzorok �ll�t�lagosan kereszt�ny teol�giai szemin�riumokon. �mulatba ejt a kereszt�nyek ostobas�ga, amint a mi tan�t�sainkat elfogadj�k �s tov�bbterjesztik, mint saj�tjukat. A Judaizmus nemcsak a zsinag�g�k tananyaga, hanem Amerika minden 'kereszt�ny templom�nak' vall�si dogm�ja is. Propagand�nk k�vetkezt�ben a kereszt�ny egyh�z leglelkesebb t�mogat�nkk� lett. Ez m�g speci�lis helyet is biztos�tott sz�munkra t�rsadalmukban, mivel elhiszik azt a hazugs�got, hogy mi a “v�lasztott n�p” vagyunk, �k pedig, az idegen. Ezek az egyh�zak becsapott gyermekei saj�t kult�r�juk elpuszt�t�s�ig v�denek benn�nket.

Ez az igazs�g m�g a fajank�nak is nyilv�nval� lesz, amint a t�rt�nelmet vizsg�lja �s l�tja, hogy az �sszes h�bor�t feh�r a feh�r ellen v�vta, hogy mi nyeregben maradhassunk. Kez�nkben volt Anglia a forradalmi h�bor� alatt, �szak az amerikai polg�rh�bor�ban, �s Anglia valamint Amerika az els� �s m�sodik vil�gh�bor�ban. A vall�sokra gyakorolt befoly�sunkon kereszt�l egym�s elleni hadvisel�sre tudtuk k�sztetni a feh�r kereszt�nyeket, amely mindk�t felet leszeg�ny�tette, mik�zben mi p�nz�gyi �s politikai sikert arattunk.”

VII.  

H. W. Rosenthal: “A vall�s eszk�z�vel teljesen magunk�v� tett�k a t�rsadalmat, a korm�nyt �s a gazdas�gi �letet. Ma m�r egyetlen olyan t�rv�nyt sem fogadnak el, amelyeknek az �rdemeit el�z�leg a sz�sz�kekr�l tan�tottak. P�lda erre a fajegyenl�s�g, amely az emberis�g egyes�l�s�hez �s v�gs� elkorcsos�t�s�hoz vezet. A k�nnyen befoly�solhat� kl�rus egyik l�legzet�vel azt tan�tja h�v�inek, hogy mi zsid�k rendk�v�li, v�lasztott n�p vagyunk, a m�sik lehelet�vel pedig kijelenti, hogy minden faj egyenl�. Teh�t mi zsid�k k�l�n helyet foglalunk el a t�rsadalomban, mialatt m�s fajokat lealacsony�tottak a k�z�ns�ges egyenl�s�gbe. Ez�rt van az, hogy a szerz�i mi vagyunk ennek az egyenl�s�g-csal�snak, ami lealacsony�t mindenki m�st az als� szintre.

Nek�nk azt tan�tott�k, hogy a jelenlegi gazdas�gpolitika j�t�kony jelleg�, azaz kereszt�ny. Ugyanakkor a sz�sz�k-papag�jok a mi j�s�gunkat magasztalj�k azzal, hogy templomaik �p�t�s�re p�nzt k�lcs�n�znek t�l�nk, mik�zben �szre sem veszik, hogy �ppen a saj�t szent k�nyveik marasztalj�k el az uzsorakamatot. Alig v�rj�k, hogy nek�nk kifizethess�k a csillag�szati kamatokat. �s az eg�sz t�rsadalmat ugyanezzel a politik�val vezett�k a mi ir�ny�t�sunk al�.

Politikailag dics��tik a demokr�cia �ld�sait, de nem �rtik, hogy mi �ppen a demokr�ci�val kaparintottuk meg a nemzetek feletti ir�ny�t�st. J�t�kony politik�t folytat�, a szent k�nyvek t�rv�nyeit tiszteletben tart� zsarnoki korm�nyt hirdetnek, m�g a demokr�cia annak a cs�rh�nek az uralma, amelyet mi ir�ny�tunk az Egyh�zaikon, a h�rszolg�latokon �s gazdas�gi int�zm�nyeken kereszt�l. A vall�suk csup�n egy m�sik csatorna, amelyen �t mi gyakorolhatjuk a propagand�nk hatalm�t. E vall�sos b�buk ostobas�g�t csak a gy�vas�guk haladja t�l. S milyen k�nnyen ir�ny�that�k!”

(Walter White k�zben megjegyzi: “Ritk�n tal�lkozunk Rosenthalhoz hasonl� emberrel, aki a lelk�nek legbens�bb titkait ennyire felt�rn�. Tiszt�nl�t�sunk azt sugalmazza, hogy ezt az embert valamilyen nagyobb er� hajtotta arra, amit itt le�rtunk. �s az interj� tov�bbi r�sze is ezt bizony�tja.”)

H.W. Rosenthal: “Mivel mi nem hisz�nk a hal�l ut�ni f�ld�nt�li �letben, ez�rt minden er�nket a 'jelenre' �sszpontos�tjuk. Nem vagyunk olyan bolondok, mint �n�k, �s nem tesz�nk magunk�v� olyan elveket, amelyek az �nfel�ldoz�sban gy�kereznek. M�g �n�k �lnek �s halnak a k�z�ss�g j�l�t��rt, mi is �l�nk �s meghalunk, �m a saj�t egy�ni �rdekeink�rt. A zsid�k irt�znak az �nfel�ldoz�s elv�t�l. Legal�bbis nekem irt�zatos.

Egyetlen �gy sem �ri meg, hogy valaki az �let�t �ldozza fel, mert a hal�l a v�gs� �llom�s. Mi csak akkor egyes�l�nk, ha a saj�t magunk szem�ly�nek a megment�s�r�l van sz�. �ppen �gy, mint amikor a farkasok falk�ja egyes�l �s �sszefog az �ldozat t�mad�s�ra, de miut�n j�llaktak, sz�tsz�lednek, ugyan�gy mi zsid�k is vesz�ly idej�n egyes�l�nk, nem az�rt, hogy a k�z�ss�g megmaradjon, hanem hogy a saj�t b�r�nket ments�k.

Ez a viselked�s �thatja az eg�sz l�ny�nket �s filoz�fi�nkat. Mi nem vagyunk alkot�k, mert az alkot�s csak m�snak lenne el�ny�s. Mi 'a szerz�s mesterei' vagyunk �s �rdekeltek az '�n' ig�nyeinek a kiel�g�t�s�ben. Hogy a filoz�fi�nk �rthet�bb legyen, el�sz�r meg kell �rteni a 'szerezni' kifejez�s �rtelm�t. Mi sohasem 'adunk', csak mindig 'vesz�nk'. Sohasem munk�lkodunk, �m �lvezz�k a m�sok munk�j�nak gy�m�lcs�t. Mi nem alkotunk, hanem elsaj�t�tunk. Nem vagyunk termel�k, hanem parazit�k. �lhet�nk fizikailag egy t�rsadalomban, de lelkileg mindig t�vol vagyunk t�le. A munka a termel�st jelenten�, �s annak a legmagasabb form�ja az alkot�st eredm�nyezn�.

Az �n�k fajt�ja megel�gszik a munka �r�m�vel. Mi soha nem dolgozn�nk senki haszn�ra, csak arra, hogy mennyit szerezhet�nk. Mi az �rj�knak ezt a felfog�s�t haszn�ltuk ki a saj�t gazdagod�sunkra. �n�k a munka �r�m��rt dolgoznak, mialatt sohasem t�r�dnek a fizet�ssel. Mi az �n�k termel�k�pess�g�t jelent�ktelen �sszeggel fizetj�k meg, amit azt�n magunknak val�s�gos vagyonn� var�zsolunk.

Eddig a k�tk�zimunka szakszer�s�ge t�lhaladta a magas j�vedelem k�vetelm�nyeit. Ugyanakkor, a saj�t p�nzhatalmunkhoz rabszolg�s�tottuk a t�rsadalmat, azzal, hogy benn�nket ig�nybe vegyenek. Az embereket �talak�tottuk a mi filoz�fiai felfog�sunkra, ami az anyagiass�g illetve 'a szerz�s' elv�n alapszik. Az el�gedetlen emberek csup�n parasztok a vil�gh�d�t�si sakkt�bl�nk j�t�k�ban. Teh�t sz�ntelen�l keresik az el�gt�telt, de soha meg nem tal�lj�k. Amikor magukon k�v�l keresik a boldog el�gedetts�g pillanat�t, azonnal a mi �nk�ntes szolg�l�inkk� v�lnak.

�n�k nem veszik �szre, hogy mi csak hasztalans�gokat, csecsebecs�ket adunk nekik, amelyek sohasem hoznak el�gedetts�get. Elfogyasztanak egyet bel�le, megem�sztik, de soha j�l nem laknak.

�s �me egy m�sik p�lda. Sz�mtalan olyan kikapcsol�d�st, sz�rakoz�st teremtett�nk, amelyb�l az �letben nincs t�bb� vissza�t az el�gedetts�g fel�. �n�k rabjai lettek a k�b�t�szereinknek, s ez�ltal mi vagyunk az �n�k teljhatalm� urai.

Az els� alapvet� hazugs�g c�lja elhitetni �n�kkel, hogy mi nem vagyunk nemzet, hanem vall�s, majd ezt k�veti a t�bbi hazugs�g. A legnagyobb f�lelm�nk az, hogy erre a hamiss�gra egy napon r�j�nnek, �s abban a pillanatban eltaposnak benn�nket, mihelyt a k�zv�lem�ny kez�be ker�l az igazs�g �s int�zkedik.
Egyre nyilv�nval�bb, hogy valamif�le �bredez�s t�rt�nik itt Amerik�ban. Rem�lt�k, hogy a kereszt�ny N�metorsz�g semleges�t�s�vel, b�rmilyen benn�nket �rint� t�ma f�lelmetes �s tiltott lesz. De �gy t�nik, hogy [ez az �bred�s] �ppen ebben az �ltalunk leger�sebben ir�ny�tott nemzetben ker�l el� �jra. E pillanatban gyors kivonul�st tervez�nk. Tudjuk, hogy amikor el�rkezik a hajnalhasad�s, nem lesz t�bb� meg�ll�s. Minden eddigi er�fesz�t�s�nk csak tov�bb fogja �ltetni ezt a f�nyt.

Att�l f�l�nk, hogy ez a f�ny egyre jobban er�s�dik ebben az orsz�gban, az �n�k orsz�g�ban is. B�mulattal figyelt�k, hogy �n�k ilyen sikerrel �rtek el n�pt�megeket, miut�n gyakorlatilag bez�rtuk minden h�rk�zl�s ajtaj�t. F�l�, hogy ez jel az Amerik�ban elk�vetkez� pogromokra. Az amerikai k�zv�lem�ny r�j�tt arra, hogy mi ir�ny�tunk mindent, ami r�nk n�zve v�gzetes lehet. Ez az orsz�g mindaddig nem lehet a szabadok orsz�ga, am�g a zsid�k orsz�ga. Ez az a j�vend�l�s, ami majd roml�sunkhoz vezet.

Az amerikai n�p k�nnyen elhitte a propagand�nkat, miszerint a toll hatalmasabb mint a kard. �gy val�s�ggal elker�l�nk mindenf�le megtorl�st ['getting away with murder'], mialatt a g�jok egyebet se tesznek, mint err�l besz�lnek, ami az�rt hat�stalan, mert mi a propaganda mesterei megjelentet�nk ellent�tes v�lem�nyeket is. Ha az �rj�k �jra tanulm�nyozn�k a t�rt�nelmet �s a m�lt tapasztalatait alkalmazn�k, akkor a tollat undorral eldobn�k �s helyette a kard villogna a kez�kben. Eddig elker�lt�k a kardot, kiv�ve n�h�ny id�nk�nt megjelen� n�vtelen kiadv�nyukat, vagy egy-egy csek�ly sz�mban nyomtatott sz�r�lapot. Persze az � tollukat nem lehet a mi�nkhez hasonl�tani, ugyanakkor �lland� f�lelm�nk, hogy egyszer majd kiny�lik a szem�k �s r�j�nnek, hogy tollal semmif�le v�ltoz�s nem t�rt�nhet.

A t�rt�nelmet v�rrel �rt�k, nem pedig tint�val. Egyetlen lev�l, szerkeszt�i �zenet, vagy k�nyv m�g nem hozta �ssze az embereket vagy �ll�totta meg a zsarnoks�got. Mi �rtj�k ezt a fogalmat �s sz�ntelen�l s�rgetj�k az embereket, hogy �rjanak leveleket az eln�knek, a Kongresszusnak �s a helyi sajt�nak. Mialatt a feh�rb�r� amerikaiak azzal foglalatoskodnak, hogy nyomtatott kiadv�nyaikkal t�megeket oktatnak, mi biztons�gban kiakn�zhatjuk, megf�leml�thetj�k �s korl�tozhatjuk a szabads�gjogaikat. De jaj nek�nk, ha egyszer r�j�nnek, hogy igyekezet�k hasztalan �s a toll helyett kardot emelnek.

A t�rt�nelem azt bizony�tja, hogy egy felizgatott kisebbs�g szenved�lye, mindegy milyen kicsi csoport, el�g er�s, kifejlett, hogy led�ntse a leghatalmasabb birodalmat. A v�gzetet ir�ny�t� mozgalmak sohasem a t�tlen t�bbs�gb�l indulnak el, hanem kicsi, de tev�keny csoport erej�b�l.

Az Akarat Hatalom, nem pedig l�tsz�m, mert t�megek felett mindig az Er�s Akarat uralkodik. (R-F.E.)

Biztons�gban vagyunk mindaddig, am�g a mi Akaratunk er�sebb, �s/vagy a n�pt�meg f�lrevezetetten, sz�tsz�rtan �l, vezet� n�lk�l. Benn�nket soha nem lehet megsemmis�teni szavakkal, csak er�vel!
 

Forr�s: Haz�nk�rt, 2000

Szerkesztette: R-F.E.