A tavalyihoz hasonl�, nagyszab�s� hanuka showra k�sz�l id�n is a v�r�s-k�k koal�ci�. A magyar hagyom�nyokban nem hangs�lyozott, zsid� vall�si k�nt�sbe b�jtatott hat napos t�ncos, f�nkos n�pnevel� rendezv�nysorozat ism�t kiv�l� alkalom lesz arra, hogy az orsz�got ir�ny�t� magyar-izraeli vegyes korm�nyv�llalat eml�keztessen minket a holokausztra. Rendben van, pillantsunk bele a hazug �s erk�lcstelen holokauszt-ipar titkaiba.

Besz�des sz�mok

Ma Magyarorsz�gon a legutols� hivatalos adatok szerint valamivel t�bb mint 10 milli� ember �l. (10 milli� 53 ezer) Ebb�l a lakoss�g 0,8-0,9 sz�zal�ka, vagyis kb. 80-90 ezer ember tekinthet� zsid� vall�s�nak. A magyarorsz�gi zsid�s�g 80-82 sz�zal�ka, azaz kb. 68-70 ezer izraelita �l �s dolgozik Budapesten.

A rendszeresen zsinag�g�ba j�r� emberek, �s a zsid� vall�si �nnepekre a zsinag�g�ban �s/vagy sz�k csal�di k�rben megeml�kez�k sz�ma vid�ken kimutathatatlan, Budapesten nem �ri el a 10 ezres sz�mot. Ezen bel�l, a hagyom�nyos �lt�zetben j�r� �s a szigor� vall�si el��r�sok szerint �l� ortodox zsid� szekt�k (pl. Chabad Lubovics) Magyarorsz�gon �l� tagjainak sz�ma az izraeli nyom�s ellen�re m�g mindig eleny�sz�, sz�muk kevesebb mint ezer f�.

A Magyar Zsid�k Vil�gsz�vets�ge szerint a legut�bbi magyarorsz�gi n�psz�ml�l�s alkalm�val a t�bb mint 10 milli� emberb�l 12,600, (tizenkett�ezer hatsz�z) azaz Magyarorsz�g lak�inak alig t�bb mint egysz�zad r�sze, pontosan 0,12 sz�zal�ka vallotta mag�t zsid�nak.

Egy hat �vvel ezel�tti felm�r�s szerint az Egyes�lt �llamokban 129 milli� 926 ezer ember sorolta mag�t valamelyik kereszt�ny egyh�z tagj�nak. Ugyan ebben a felm�r�sben 2 milli� 831 ezer ember �ll�totta mag�r�l, hogy izraelita vall�s�, �gy teh�t 2001-ben az Egyes�lt �llamokban a kereszt�nyek k�zel negyvenhatszor voltak t�bben mint a zsid�k.

Az ut�bbi h�rom �vben az USA lakoss�ga a katolikus vall�s� Mexik�b�l, K�z�p- �s D�l-Amerik�b�l �rkez�, t�bbs�g�ben illeg�lis bev�ndorl�k nagy sz�ma miatt t�lhaladta a 300 milli�t, ennek k�sz�nhet�en a magukat kereszt�nynek tart� embereknek sz�ma ma kb. 175-180 milli� f�re duzzadt. A zsid� vall�s� polg�rok sz�ma els�sorban a sz�tesett Szovjetuni� orsz�gaib�l Izraelbe, majd onnan az �lland�sult h�bor�s helyzet el�l r�vid id�n bel�l az Egyes�lt �llamokba tov�bb �z�nl� zsid� sz�rmaz�s� bev�ndorl�k miatt 3-3,2 milli� f�re emelkedett.

A zsid� vall�s� emberek sz�ma ma az USA lakoss�g�nak mind�ssze 1,2 sz�zal�k�t teszik ki, �gy 2004 december�ben a kereszt�ny vall�s� amerikaiak sz�ma m�r t�bb mint �tvenszer m�lta fel�l a zsid� vall�s� amerikaiak sz�m�t.

2005-ben a vil�gon �l� emberek 33 sz�zal�ka (2,1 milli�rd f�) volt kereszt�ny vall�s�, 24 sz�zal�ka (1,3 milli�rd f�) vallotta mag�t muszlimnak, �s 14 sz�zal�ka (900 milli� f�) volt a hindu vall�s h�ve.

A vil�gon �l� �sszes zsid� l�tsz�ma a F�ld lak�inak alig 0,2 sz�zal�k�t (14 milli� f�) teszi ki.

A vil�g nagy vall�sai sz�zal�kban - a zsid�k alig 0,2 sz�zal�kot tesznek ki

"A sz�mokat �lland�an v�ltoztatj�k Auschwitz bej�rat�n. Ott el�sz�r azt lehetett olvasni, hogy 4 milli� zsid� pusztult el Auschwitzban, azt�n a sz�mot sz�p csendben 2, 6 milli�ra v�ltoztatt�k. A mai sz�m tan�s�ga szerint, csup�n 1,5 milli� zsid� halt meg Auschwitzban. �s komoly vit�k folynak arr�l, hogy ezt a sz�mot, max. 700 ezerre k�ne cs�kkenteni.... k�l�nben is, 75 milli� ember, katon�k �s civilek pusztultak el, szerte a vil�gon a II. vil�gh�bor� alatt, azonban nek�nk csup�n 6 milli� �ldozat eml�k�t k�ne tiszteln�nk, olyan �ll�t�lagos 6 milli�t, akik k�z�l a legt�bben soha nem is l�teztek! Val�j�ban a II. vil�gh�bor�s zsid� holokauszt mindaddig nem t�rt�nt meg, am�g az 1950-es �vek v�ge fel� zsid�k nem tal�lt�k ki ezt a hazugs�got. Ez�rt van az, hogy sz�mos II. vil�gh�bor�s vezet� �s t�bornok eml�kirataiban, k�zt�k Eisenhower, Churchill �s De Gaulle irataiban is - mint erre nemr�giben Richard Linn professzor r�mutatott - nem tal�lunk utal�sokat n�ci g�zkamr�kra, sem a zsid�k genoc�dium�ra, sem pedig a h�bor� 6 milli� zsid� �ldozat�ra"

(Edgar J. Steele amerikai t�rt�n�sz)

A Nemzetk�zi V�r�skereszt korh� dokumentuma szerint
a n�ci holokausztnak a II. vil�gh�bor� alatt nem 6 milli�, hanem 271 ezer 301 �ldozata volt

Hogyan csin�ljunk p�nzt a holokauszt-iparb�l?

A jelenlegi magyarorsz�gi sz�l�sszabads�gra jellemz�, hogy Budapesten csak bizonyos k�nyvesboltok rejtett zugaib�l hal�sznak el� nagy vonakodva a kifejezetten r�k�rdez� v�s�rl� sz�m�ra egy-egy p�ld�nyt Norman G. Finkelstein (Illy�s Edit heveny�szett ford�t�s�ban) magyarul is megjelent k�nyv�b�l: The Holocaust Industry, Reflections on the Exploitation of Jewish Suffering, New York, 2001 (A holokauszt-ipar, gondolatok a zsid� szenved�s t�k�s�t�s�r�l, Kairosz Kiad�, Budapest, 2003)

A k�nyv h�tlapj�n a kor�n�l j�val fiatalabbnak l�tsz� szerz� f�nyk�pe l�that�. A r�vid ismertet�sb�l megtudjuk, hogy New Yorkban sz�letett 1953-ban, �desanyja a vars�i gett� �s Majdanek, �desapja a vars�i gett� �s Auschwitz t�l�l�je. A cionizmusr�l �rt �rtekez�s�vel szerzett politikatudom�nyi doktor�tust az amerikai Princeton egyetemen. "A holokauszt-ipar, gondolatok a zsid� szenved�s t�k�s�t�s�r�l" el�tt h�rom k�nyve jelent meg Izrael probl�m�ir�l, f�leg a zsid� �llam �s a palesztinok konfliktus�r�l.

Ez a szerz�t jellemz� m�lt�nyoss�g �s politikai b�lcsess�gre vall� t�relem a legnagyobb m�rt�kben hi�nyzik a nagyhatalm� amerikai zsid� szervezetek gyakorlat�b�l, amelyek politikai �s gazdas�gi c�ljaik �rdek�ben kisaj�t�tott�k a n�ci holokausztot, s nem csak annak tagad�it �ld�zik inkviz�tori d�hvel, hanem az antiszemitizmus v�dj�val b�lyegzik meg a c�ljaik �s m�dszereik ellen ir�nyul� kritik�t is. A nemzetk�zi zsid� szervezetek bunk�sbotnak haszn�lj�k, hogy elhallgattass�k Izrael kegyetlen�l rasszista �s apartheid politik�j�nak b�r�l�it, �s p�nzt zsaroljanak ki az eur�pai orsz�gokb�l.

Finkelstein k�nyve azon sz�lh�mosok �zelmeit leplezi le, akik bemocskolt�k a zsid� szenved�s eml�k�t �s megm�rgezt�k a zsid�k �s nem zsid�k k�z�tti viszonyt.

A 2000-es angol kiad�shoz �rt el�sz�ban leleplez�seinek vil�grasz�l� sajt�visszhangj�t ismerteti: "sz�mos orsz�gban t�rsadalmi vita bontakozott ki r�la, �s az elad�si list�k �l�re ker�lt Braz�li�t�l Belgiumon �t Hollandi�ig, Ausztri�t�l N�metorsz�gon �t Sv�jcig."

Minden fontosabb angol �s francia lap oldalakat szentelt ismertet�s�nek, a Le Monde egy eg�sz vez�rcikket, Franciaorsz�gban r�di�- �s telev�zi�s programok �s dokumentumfilmek k�sz�ltek a nyom�ban. N�metorsz�gban �js�g�r�k sz�zai hallgatt�k a sajt�t�j�koztat�j�t, egy vit�n pedig ezren is zs�fol�dtak az el�ad�teremben. P�r h�t alatt sz�zharmincezer p�ld�ny kelt el a k�nyvb�l, majd h�rom k�tet is megjelent, mely taglalja vagy vitatja �ll�t�sait. Jelenleg 16 nyelvre k�sz�lnek leford�tani.

Ann�l fagyosabb csend fogadta Amerik�ban, a holokauszt-ipar sz�khely�n. Hallgatott annak els�sz�m� rekl�mhordoz�ja, a New York Times, melynek oroszl�nr�sze volt Jerzy Kosinski, Daniel Goldhagen �s Elie Wiesel karrierj�nek felfuttat�s�ban. Minthogy azonban agyonhallgatni nem lehetett, v�g�l Omer Bartov, az izraeli hadt�rt�n�szb�l lett "holokauszt-szak�rt�" nagy terjedelm� felh�borodott kritik�j�t k�z�lte a lap a "Tale of Two Holocausts" (A k�t holokauszt mes�je) c�mmel, mely visszautas�tja a holokausztb�l val� profit�l�s v�dj�t. P�r h�nap m�lva azonban Bartov visszat�rve a t�m�ra meggondolta mag�t, �s maga is hevesen kikelt a nyer�szked�k n�vekv� t�bora ellen.

Gabriel Schoenfeld, a Commentary foly�irat f�szerkeszt�je, b�r �lesen reag�lt a "The Holocaust Reparations – A Growing Scandal" (A holokauszt-k�rp�tl�s egy dagad� botr�ny) c�m� �r�s�ban a holokauszt �zlet �z�rei ellen, akik egy szent �gyet becstelen c�lokkal �s m�dszerekkel mocskolnak be, �s az antiszemitizmus t�z�t gerjesztik, ugyanakkor azonban a holokauszt-ipart �s szerz�j�t is elmarasztalta, sz�ls�s�gesnek, bizarrnak nevezve. Finkelstein szenvtelen megjegyz�se: "Egyszerre t�madni �s j�v�hagyni egy k�nyv meg�llap�t�sait – nem kis teljes�tm�ny.” Bartov �s Schoenberg elj�r�sa az anyj�t�l hallott b�lcsess�get juttatja esz�be: "Nem v�letlen, hogy a chutzpah (jiddis sz�: kb. arrogancia) zsid� tal�lm�ny." El�gt�tel��l szolg�l azonban, hogy Raul Hilberg, a n�ci holokauszt kutat�sok mindenki �ltal tisztelt doyenje ny�ltan ki�llt k�nyv�nek �ll�t�sai mellett.

A k�nyv el�szav�ban ezt �rja a szerz�:

"A holokauszt remek ideol�giai fegyver. Seg�ts�g�vel �ldozatnak t�ntetheti fel mag�t a vil�g egyik legjelent�sebb katonai hatalma (Izrael), amely rendszeresen megs�rti az alapvet� emberi jogokat. E fegyver r�v�n az Egyes�lt �llamok legsikeresebb etnikuma (a zsid�s�g) szint�n �ldozati st�tust szerzett mag�nak. Komoly el�ny�kkel j�r ez a tetszet�s �ldozati l�t: s�rthetetlens�get jelent a b�r�lattal szemben, de korrump�lja azokat, akik kihaszn�lj�k"

Elie Wieselnek, a holokauszt hivatalos tolm�cs�nak karrierje sem a v�letlen m�ve. Nyilv�nval�, hogy nem irodalmi teljes�tm�nye miatt ker�lt poz�ci�j�ba. (Ugyan ez �ll Kert�sz Imre Nobel-d�j�ra is.)

Finkelstein k�nyv�nek k�zvetlen el�dje �s ihlet�je Peter Novick: The Holocaust in American Life (A holokauszt az amerikai �letben, 1999) c�m� nagy siker� k�nyve volt. Kor�bbi olvasm�nyai k�z�l, m�g miel�tt a holokausztb�l n�p�rt�st kamatoztat� ideol�gia lett volna, Raul Hilberg: The Distruction of the European Jews (Az eur�pai zsid�k elpuszt�t�sa, 1961) c�m� k�nyve hatott r�.

A k�s�bbi holokauszt-visszaeml�kez�sek �z�n�t�l azonban m�r sz�lei hat�s�ra is idegenkedett: "Nekem fontos a csal�dom �ld�ztet�s�nek eml�ke. A holokauszt-ipar jelenlegi kamp�nya, amellyel p�nzt zsarolnak ki eur�pai orsz�gokb�l a n�lk�l�z� holokauszt-�ldozatok nev�ben, az a csal�dom m�rt�roms�g�t egy Monte Carlo-i kaszin� erk�lcsi sz�nvonal�ra s�llyesztette."

Finkelstein nagyobb t�vlatokban is megfogalmazza �r�i tev�kenys�g�nek vez�relv�t: "Fontos meg�rizni a t�rt�nelem integrit�s�t – �s ez�rt ak�r harcolni is �rdemes."

M�r itt az el�sz�ban r�mutat a holokauszt-iparnak arra a visszatetsz�, �s m�s n�pekben ellenszenvet �s antiszemitizmust kiv�lt� von�s�ra, hogy a zsid� szenved�st piedeszt�lra emelve, felnagy�tva �s elk�l�n�tve lekicsinyli egy�b n�p�rt�sok �ldozatainak szenved�s�t: "M�r r�g ideje volna, hogy m�sok szenved�seinek is helyet adjunk sz�v�nkben. Ha erk�lcsi k�l�nbs�get tesz�nk a mi �s az � szenved�s�k k�z�tt, akkor ez maga az erk�lcs megcs�fol�sa."

Mennyire m�s szeml�let ez, mint a holokauszt-iparban utaz� moh� zsid�k�, akik azt sem t�rik, hogy a szt�lini n�p�rt�s t�bb mint �tvenmilli� �ldozat�t egy lapon eml�ts�k a holokauszt hatmilli�j�val! Elie Wiesel latba vetve minden befoly�s�t pr�b�lt megakad�lyozni egy konferenci�t, amely a n�ci holokauszt mellett az �rm�nyek ellen elk�vetett n�p�rt�st is programj�ba vette. Az amerikai Holokauszt Eml�kbizotts�g kit�r�lte az �rm�nyeket a washingtoni m�zeum ki�ll�t�si anyag�b�l, �s a kongresszusi zsid� lobby azt is megakad�lyozta, hogy eml�knapot szenteljenek az �rm�ny �ldozatoknak.

"A holokauszt t�k�s�t�se" c�m� els� fejezetben Finkelstein meg�llap�tja, hogy: "a n�ci holokauszt sok�ig szinte semmi szerepet sem j�tszott az amerikai �letben, manaps�g azonban ez az egyetlen t�rt�nelmi esem�ny, melyt�l visszhangoznak az egyetemi el�ad�termek. Felm�r�sek mutatj�k, hogy sokkal t�bb amerikai tud a holokausztr�l, mint Pearl Harbour-r�l vagy a Jap�nra ledobott atombomb�r�l.”

Kor�bban maguk az amerikai zsid�k sem ford�tottak sok figyelmet eur�pai hitsorsosaik trag�di�j�ra. Sem eml�km�, sem eml�knap nem �polta a kegyeletet ir�ntuk. Ha m�gis akadt olyan a zsid�k k�zt, aki nagyon akart volna besz�lni a holokausztr�l, arra nemigen voltak r� k�v�ncsiak az amerikaiak. A k�z�ny ok�t a szerz� az amerikai zsid�s�g vezet�inek konformizmus�ban l�tja:

"Bel- �s k�lpolitikai k�rd�sekben az amerikai zsid� elit szorosan k�vette az Egyes�lt �llamok hivatalos vonal�t. Ez szolg�lta az asszimil�ci� �s a hatalomhoz val� k�zelf�rk�z�s hagyom�nyos c�ljait. Minthogy a h�bor�t k�vet� hidegh�bor�ban N�metorsz�g Amerika els� sz�m� sz�vets�gese lett, az amerikai zsid� elit hajland� volt elfeledni a holokausztot. Nem h�nytorgatta a m�ltat, s�t az amerikai zsid� szervezetek buzg�n t�mogatt�k a m�g alig-alig n�citlan�tott N�metorsz�g felfegyverz�s�t is. E szervezetek egy�ttm�k�dtek a bonni korm�nnyal annak �rdek�ben, hogy kord�ban tarts�k a zsid�s�g n�metellenes �rzelmeit".

A "v�gs� megold�s" tabuv� v�lt az amerikai zsid� elit sz�m�ra, m�r csak az�rt is, mert a baloldali m�dia �s a szovjetbar�t zsid� gy�ker� kommunist�k egyfolyt�ban ezen a t�m�n lovagoltak, a n�ci holokauszt sz�ntelen emleget�se mindig is szocialista bel�gynek sz�m�tott. Az amerikai zsid� elit annak idej�n nem habozott zsid� testv�reit fel�ldozni az antikommunizmus olt�r�n, �s az American Jewish Committee (AJC, amerikai zsid� bizotts�g) �s az Anti Defamation League (ADL, a zsid�k r�galmaz�sa ellen harcol� liga) akt�van k�zrem�k�d�tt az amerikai McCarthy-f�le boszork�ny�ld�z�sben is.

Az American Jewish Committee t�mogatta a Rosenberg h�zasp�rra kiszabott hal�lb�ntet�st is, mondv�n, hogy "Rosenberg�k nem is igazi zsid�k". A zsid� elit nagyon igyekezett j� pontokat szerezni kommunizmus-elleness�gb�l, ez�rt bel�pett olyan sz�ls�jobboldali szervezetekbe, mint az All American Conference to Combat Communism, (�ssz-amerikai T�rsul�s a Kommunizmus Lek�zd�s�re), �s vaknak tetette mag�t, amikor volt SS katon�k v�ndoroltak be az orsz�gba. Sok volt II. vil�gh�bor�s n�met katona nem is tagadta a szolg�lati �veit �s helyeit az amerikai bev�ndorl�si hivatal el�tt. Leteleped�si enged�lyt �s amerikai �llampolg�rs�got kaptak, dolgoztak �s ad�t fizettek, majd 40-50 �v m�lva a zsid� szervezetek hirtelen felfedezt�k a "n�ci" m�ltjukat, �s amerikai igazs�g�gyi seg�dlettel, a holokauszt szellem�nek �brentart�s�nak c�lj�b�l minden �vben kiutas�tanak egy-egy �regembert az orsz�gb�l.

A zsid�k a holokauszttal csak akkor �rveltek, ha azt a szovjet antiszemitizmussal �ll�thatt�k p�rhuzamba: "Szt�linnak siker�lni fog, ami Hitlernek nem: ki fogja irtani a zsid�kat K�z�p- �s Kelet-Eur�p�ban." V�lem�ny�k szerint Magyarorsz�g 1956-os megsz�ll�sa volt az els� l�p�s az orosz Auschwitz fel�.

Az 1967-es arab-izraeli h�bor� hat�sa az amerikai zsid�s�gra

Minden megv�ltozott azonban 1967 j�niusa, az arab–izraeli h�bor� hat�s�ra, �s ez a konfliktus emelte be a holokausztot az amerikai �s a vil�g zsid�s�g�nak mindennapi �let�be. Az elszigetelt, elpuszt�t�ssal "fenyegetett" Izrael k�pe fel�bresztette a n�ci n�p�rt�s eml�k�t. Ez �sszhangban maradt az Egyes�lt �llamok politik�j�val, melynek kor�bbi idegenked�s�t az az aggodalom okozta, hogy a zsid� �llam javar�szben kelet-eur�pai sz�rmaz�s�, baloldali vezet�se a szocialista t�borhoz fog csatlakozni.

Az 1948-as megalap�t�s�t�l az 1967 j�niusi h�bor�ig Izrael nem j�tszott k�zponti szerepet az amerikai strat�gia terveiben, legal�bbis nem nagyobbat, mint az arab �llamok, melyekkel Amerika j� viszonyt �hajtott fenntartani. Izraellel ellenben id�nk�nt konfliktusba ker�lt, legink�bb 1956-ban a szuezi v�ls�g kapcs�n, amikor az agressziv�t�s�t hamar kimutat� Izrael Anglia �s Franciaorsz�g seg�ts�g�vel megt�madta a Nasszer vezette Egyiptomot. A gy�zedelmes vill�mh�bor� ut�n Eisenhower eln�k azonban arra k�nyszer�tette Izraelt, hogy kivonuljon a jogtalanul elfoglalt S�nai-f�lszigetr�l.

Megalakul�sa ut�n Izrael sok�ig nem volt fontos az amerikai zsid�knak sem, legfeljebb mint a j�t�konys�gi akci�k c�lorsz�ga. Az 1960-as �vekben a cionista szervezetek tagl�tsz�ma vil�gszerte tizedr�sz�re apadt. Mikor a hatvanas �vek elej�n a zsid�k elrabolt�k Eichmannt, m�g egyes zsid� v�lem�nyform�l�k is el�t�lt�k Izraelt. "Eichmann elrabl�sa – �rta Erich Fromm – �ppen olyan t�rv�nytelens�g, mint amilyeneket a n�cik elk�vettek." Ritka volt az olyan Noam Chomskyhoz hasonl� amerikai �rtelmis�gi, aki m�r 1967 el�tt is Izraellel rokonszenvezett.

Izraelnek az 1967 j�niusi izraeli-arab h�bor�ban bizony�tott els�pr� katonai ereje egy csap�sra �rt�kes sz�vets�gess� tette a zsid� �llamot Amerika szem�ben, ann�l is ink�bb, mert az arab �llamok egy id� �ta f�ggetlen�tett�k magukat t�le. �mleni kezdett az amerikai �s eur�pai katonai �s a gazdas�gi t�mogat�s Izraelbe, a zsid� �llam az amerikai hatalom k�zel-keleti k�pviselet�v� l�pett el�. Sokat profit�lt a v�ltoz�sb�l az amerikai zsid� elit is. Az asszimil�l�d�st megnehez�t� kett�s lojalit�s gyan�ja al�l felszabadulva k�t�dhettek ezut�n Izraelhez, hiszen most a zsid�k lettek Amerika �s a nyugati civiliz�ci� v�delmez�i az elmaradott arab hord�kkal szemben.

Imm�r b�zv�st �nnepelhett�k Izrael katonai sikereit, mikor a fegyverek a helyes ir�nyba, azaz Amerika ellens�gei fel� fordultak. A zsid�k ezut�n az amerikai had�gy legbels� k�reibe is bef�rk�ztek, szalonk�pesnek nyilv�n�tott�k �ket, r�szt vehettek a Feh�r H�zban a bennfentesek d�szvacsor�in, elcseveghettek mag�val az eln�kkel is. Az 1967-es h�bor� ut�n fell�ngolt az Izrael-im�dat, �s hamarosan Izrael lett az amerikai zsid�k vall�sa.

A New York Timesben megsokszoroz�dtak az Izraelr�l sz�l� �r�sok. „Amikor rossz kedvem van, �tn�zem a New York Times izraeli tud�s�t�sait” – �rta g�nyosan Elie Wiesel 1973-ban. Lucy Dawidowitz, a holokauszt-irodalom nagyasszonya, aki az erk�lcs nev�ben �lesen b�r�lta Izraelt az �tvenes �vekben a palesztinok elnyom�sa miatt, 1967 ut�n maga is Izrael buzg� h�ve lett. Irwing Howe, a Dissent foly�irat szerkeszt�je 1956-ban el�t�lte Izrael r�szv�tel�t a szuezi v�ls�gban, �m az 1973 okt�beri h�bor� ut�n szem�lyes ki�ltv�nyban fejezte ki s�lyos aggodalm�t az elszigetelt Izrael�rt a kereszt�ny vil�got �titat� �j kelet� antiszemitizmus miatt.

Azokat az el�rel�t� keveseket, akik b�r�lt�k Izrael elk�telezetts�g�t Amerika hatalmi politik�ja mellett �s ennek k�vetkezm�nyek�nt fokoz�d� militariz�l�d�s�t �s �les szembefordul�s�t az arab vil�ggal, a zsid� k�zben l�v� m�dia undorodva �s lefitym�lva csak "arabist�knak" ill. k�s�bb "arab terrorist�knak" nevezte.

Mi�rt van az, hogy �ppen most, Izrael megizmosod�sa kor�ban kezdte f�lfedezni a holokausztot az amerikai zsid� elit? Sokkal nagyobb volt 1948-ban, a zsid� �llam f�ggetlens�gi h�bor�j�ban egy m�sodik v�gs� megold�s vesz�lye, amikor Ben Gurion szerint 700 ezer zsid� �llt szemben 27 milli� arabbal, �s Izraelt az Amerika �ltal szentes�tett fegyverembarg� korl�tozta a v�dekez�sben, �s egy gyorsan ny�lbe�t�tt titkos cseh fegyver�zlet n�lk�l megsemmis�lt volna. Izrael �gy is 6000 embert vesz�tett egyetlen �v alatt.

"A holokauszt-ipar csak Izrael els�pr� katonai f�l�ny�nek bebizonyosod�sa ut�n keletkezett, �s a gy�zelmi m�mor �ltette" – �llap�tja meg Finkelstein, vit�ba sz�llva azzal a v�lem�nnyel, hogy Izrael elszigetelts�ge �s kiszolg�ltatotts�ga juttatta esz�be az amerikai zsid�knak holokausztot, �s a nagy megpr�b�ltat�s �s a r�k�vetkez� megv�lt�s szimb�lum erej� megism�tl�d�s�t l�tja Izrael harc�ban. Peter Novick szerint Izrael mag�rahagyatotts�g�t �s vesz�lyeztetetts�g�t fokozza a n�cizmus b�neinek elhalv�nyod�sa az emberek tudat�ban. Nyilv�nval�, hogy ez�rt is �bresztgetik a nemzetk�zi zsid� szervezetek a holokauszt eml�k�t.

Szerz�nk nem fogadja el ezt a magyar�zatot, hogy nem a gyenges�g, hanem az er� tudata ny�lt a holokauszt ut�n, f�lismerve annak anyagi hasznos�that�s�g�t. Az �tideologiz�lt holokauszt t�k�letes fegyver volt, amellyel elh�r�thatt�k az Izraellel szemben megfogalmazott b�r�latokat, �s egy �jabb �rt�kes �t�k�rtya volt a folyamatos hatalmi j�tszm�kban.

Az �rdek ir�ny�totta hatalmi j�tszma erk�lcs�re jellemz� p�lda: az amerikai zsid�s�g k�nnyen megbocs�totta Ronald Reagan eln�k kijelent�s�t, miszerint a n�metorsz�gi Bitburg temet�j�ben nyugv� n�metek, bele�rtve az SS katon�kat is, ugyan�gy a n�cizmus �ldozatai, mint azok, akik a koncentr�ci�s t�borokban elpusztultak. �m Jesse Jackson feketeb�r� amerikai tiszteletes 1979-es kifakad�s�t: "Elegem van m�r a holokausztb�l!" - m�r soha nem bocs�tott�k meg, �s Jackson az�ta is �gy ker�li a holokauszt t�m�t, mint macska a forr� k�s�t.

Sz� sincs teh�t arr�l, hogy az amerikai zsid�s�g f�lelme �s holmi kisebbs�gi komplexuma eleven�tette volna fel a n�ci holokauszt eml�k�t. "A holokauszt nem az�rt olyan n�pszer� az amerikai zsid�k k�r�ben, mert �k is �ldozatok, hanem az�rt, mert nem azok" - �rja Seymour Martin Lipset �s Earl Raab a "Jews and the New American Scene" (A zsid�s�g �s az �j amerikai helyzet, 1995) k�nyv�ben, majd �gy folytatja: "a zsid�k egy f�re jut� j�vedelme k�zel k�tszerese a nem zsid�k j�vedelm�nek, a negyven leggazdagabb amerikai k�z�l 16 zsid�, a legnagyobb sz�zal�kban vannak k�pviselve a tudom�nyos �s a k�zgazdas�gi Nobel-d�jasok, az egyetemi professzorok �s a vezet� �gyv�di irod�k sor�ban. Vitathatatlan k�pess�geik k�z�tt nem utols� helyen �ll a szemf�less�g, a g�tl�stalan, mindent letipr� helyezked�s. Sok zsid� h�rom l�p�s t�vols�got tartott Izraelt�l, amikor az tehert�tel volt, majd �jonnan megt�rt cionista lett, amikor az haszonnal kecsegtetett, �s hasonl�k�ppen tart�zkod�an viszonyultak sz�rmaz�sukhoz, amikor az h�tr�nyos volt, �s �jj�sz�letett zsid�k lettek, amikor az imm�r el�ny�ket jelentett."

A siker�lm�ny term�szetes velej�r�ja a m�r-m�r bibli�s-kultikus �ncsod�lat, az a kital�lt mese, hogy a zsid� kiv�lasztott n�p. Charles Silberman (maga is �jj�sz�letett zsid�) a Certain People: American Jews and Their Lives Today (Egy bizonyos n�p: az amerikai zsid�k �s mai �let�k) c�m� k�nyv�ben fej�n tal�lja a sz�get: "A zsid�k nem lettek volna emberek, ha elutas�tott�k volna a fels�bbrend�s�g gondolat�t."

Tegy�k hozz�, hogy �lhetetlenek lettek volna, ha nem haszn�lnak ki egy akkora t�rt�nelmi lehet�s�get, mint amit a holokauszt adott a kez�kbe a vil�g n�peinek megzsarol�s�ra �s megf�leml�t�s�re. Erk�lcstelennek min�s�thet� ugyan az �ldozatok v�r�n szerzett gazdas�gi �s politikai hatalom, de tal�n m�s n�pek is ut�nuk csin�ln�k.

A holokauszt felid�z�se alkalmat adott az antiszemitizmus v�dj�nak fel�j�t�s�ra �s a zsid�k �ltal ut�lt kereszt�ny vil�gra t�rt�n� kiterjeszt�s�re. Ha – mint Sartre �ll�tja – az antiszemit�nak �get� sz�ks�ge van a zsid�kban megtal�lt ellens�gk�pre, akkor a ford�tottja m�g ink�bb igaz: a zsid� szervezetek agressz�v politik�ja nem lehetett meg az antiszemitizmus mesters�gesen sz�tott �s kital�lt fantomja n�lk�l.

Az oszt�ly�rdekein �beren �rk�d� zsid� elit az antiszemitizmus v�dj�ban tal�lta meg a leghat�konyabb fegyvert minden ellene ir�nyul� kritika elhallgattat�s�ra, �s ebben az ideol�giai hadm�veletben a holokauszt kulcsfontoss�g� szerepet kapott. Hasonl�k�ppen Izrael vesz�lyeztetetts�g�nek �lland� hangs�lyoz�sa is, amit fenyeget� m�sodik holokausztnak �ll�tottak be a vil�g k�zv�lem�nye el�tt.

Folytat�sa k�vetkezik

barikad.hu

Kapcsol�d� linkek:

Alkalmas erre a Nyugati t�r?
Zsid� �n�nnepl�s Budapesten, 2006
http://www.gondola.hu/cikkek/51978