Filmaj�nl�: Drezda-A pokol napja 1945. janu�rja, a m�sodik vil�gh�bor� hatodik �ve. Az ardenneki offenz�va megt�rt, keleten �ri�si v�r�ldozattal t�r el�re a V�r�s Hadsereg. A brit �s amerikai l�gier� puszt�t� csap�sai ut�n a n�metek l�gv�delme megsemmis�lt. Folyamatoss� v�lt a n�met nagyv�rosok lak�negyedeinek terrorbomb�z�sa. N�h�ny nagyv�rost elker�lt a bomb�z�s, k�z�tt�k a "n�met Firenze", Drezda is s�rtetlen. A Martin Luther k�rh�zba folyamatosan �rkeznek a h�bor�s sebes�ltek. A m�t�tek jelent�s r�sze morfium n�lk�l t�rt�nik. Anna Mauth /Felicitas Wolf/ �pol�n�k�nt dolgozik, eljegyz�sre k�sz�l. V�leg�nye Alexander Wenninger /Benjamin Sadler/ a k�rh�z orvosa, h�rom �ves kapcsolatuk. Anna apja a k�rh�z f�igazgat�ja, aki folyamatosan elcseni a morfiumot, hogy Sv�jcban kezdjen a fam�lia saj�t klinik�j�n az �j �letet. A RAF bomb�z� Lancesterei 1945. janu�r 16-�n elindulnak Magdeburg m�sodik bomb�z�s�ra, miut�n a jenkik m�r t�madt�k a v�rost. Az egyik bomb�z� pil�t�ja, Robert Newman /John Light/, aki anyai �gon n�met, lelkiismereti probl�m�k n�lk�l sz�rja a bomb�t. Miut�n ledobj�k terh�ket, visszafordulnak. V�ratlanul Messerschmittek t�madj�k meg a behatol�kat. Robert�k g�p�t tal�lat �ri, katapult�l a megmaradt leg�nys�g. A f�ldet �rt szem�lyzetet a feld�h�d�tt falusiak megt�madj�k, Robertet is pisztolyl�v�s�ri. Arthur Harris f�parancsnok vezet�s�vel a RAF High Wycombe-ban lev� bomb�z� parancsnoks�g ki�rt�keli a puszt�t�sok m�rt�k�t. K�rvonalaz�dik egy �rd�gi t�mad�s terve. Egy professzion�lis t�zvihar megtervez�se a legapr�bb r�szletekig. A v�r�s hadsereg vezet�s�nek sz�nj�k er�fitogtat�snak. Az Elb�t�l keletre lev� v�rosok k�z�tt keresik egy kett�s csap�s c�lpontj�t. "S�r� be�p�t�s�, gy�l�kony �p�t�anyagok, sz�k utc�k." Az angol t�rzstisztek k�z�tt �rtetlens�get okoz a l�that�an polg�ri lakoss�g megsemmis�t�s�t c�lz� terv. Robert szerencs�sen bejut Drezd�ba, a Martin Luther k�rh�z pinc�j�ben elb�jik. Itt tal�l r� Anna, aki dezert�rnek hiszi, gy�gy�tja, �lelmezi, b�jtatja. Az eljegyz�s ellen�re szerelem alakul ki k�z�tt�k. Egy alkalommal Anna megpr�b�l egy fejs�r�l�ses, dezert�rt b�jtat� asszony seg�ts�g�re kelni. Kis h�j�n �t is kiv�gzik, v�leg�nye, Alexander menti meg. A n�z� sz�m�ra felfoghatatlanul Roberthez megy a k�rterembe. A betegekkel teli helyis�gben hagyja, hogy a bomb�z�pil�ta "m�ly benyom�st tegyen r�". A vas�gy nem nyikorog, a morfium n�lk�l m�t�tt betegek is m�lyen alszanak. 1945. febru�r 12. �rkeznek a vend�gek az ifj� p�r eljegyz�s�re. Megh�v� �s k�sz�n�s n�lk�l megjelenik Robert. Drezda lakoss�ga nem tudja, hogy kiadt�k a parancsot a v�ros elpuszt�t�s�ra. �rdekesnek �t�lhet� a filmben a zsid� lakoss�g jelenl�te. 1945. febru�rj�ban az utc�n a legnagyobb atrocit�s a n�met gyerekek g�nyos mond�k�ja jelenti. Anna bar�tn�j�nek, M�ri�nak pedig egy zsid� �r�smester a f�rje, aki febru�r 12.-�n k�zbes�tette ki a munkaszolg�latra mozg�s�t� beh�v�kat! N�h�ny alkot�i gondolat: A m�lt feleleven�t�se volt a k�sz�t�k legnehezebb probl �m�ja. A t�ma politikai bonyolults�ga, a n�met �s angol szempon tokat is figyelembe akartuk venni. Kezdett�l fogva fontos volt sz�munkra, hogy a megb�k�l�s gondolata megjelenjen �s innen egy�rtelm� volt a brit �s n�met szerelmi sz�l. Drezd�nak nem Auschwitz a h�ttere, de ett�l m�g ott van! �ri�si felel�ss�g egy ilyen munka, mert vannak t�l�l�k, mi viszont nem voltunk jelen. A hat�rokat feszegett�k, hogy a t�zet �s a t�mad�s er�szakoss�g�t �br�zolhassuk. Nem akartuk azt mondani, hogy a n�metek az �ldozatok, az angolok tettesek. Drezda nem volt �rtatlan v�ros. Kev�s olyan dolog t�rt�nt a h�bor�ban ami �r�lt volt�t annyira mutatn� mint Drezda bomb�z�sa. Az, hogy Drezda bomb�z�s�t sz�ks�gtelennek nevezz�k, m�g nem teszi j�v�. Nem lett volna szabad megtenni! S v�g�l egy id�zet Gerhard Hauptmannt�l /1945/: "Aki elfelejtett s�rni, az �jra megtanult, amikor elpusztult Drezda." Johan