�

Erich Hartmann, a vil�g legeredm�nyesebb vad�szpil�t�ja

Erich Hartmann 1922. �prilis 13-�n sz�letett a w�rttembergi Weissachban. Apja katonaorvos volt az els� vil�gh�bor�ban. Hazat�r�se ut�n unokafiv�re �szt�nz�s�re K�na Csangsa nev� v�ros�ba k�lt�ztek, ahol Erich apja rendel�t nyitott.

N�h�ny �vvel odak�lt�z�s�k ut�n a forradalmi megmozdul�sok fel�t�tt�k fej�ket a k�naiak k�r�ben. 1929-re mindennaposs� v�ltak a ny�lt ellent�tek. Megszaporodtak a t�mad�sok az angol, francia, �s belga lakosok ellen. Dr. Hartmann-nak t�bb angol bar�tja is volt. Egy reggel, �tban a rendel�je fel� azt a sz�rny�s�get l�tta, hogy h�rom bar�tj�nak a lev�gott feje egy angol h�z ker�t�s�re van t�zve. Ezut�n hazak�ldte feles�g�t, az �t �s f�l �ves Erichet �s �ccs�t N�metorsz�gba. T�bb h�ten kereszt�l utaztak Oroszorsz�gon �t a r�mes Transzszib�riai Vas�ttal.

Hazat�r�s�k ut�n Elisabeth Hartmann Weil im Sc�nbuch-ban telepedett le, �s hazah�vta f�rj�t is K�n�b�l. Dr. Hartmann itt is rendel�t nyitott, majd a rendel�vel szemben h�zat is �p�tettek. �let�k kellemesen telt, de Erich �desanyja egy kicsit unalmasnak tal�lta. Bel�pett h�t a B�blingen melletti rep�l�t�r rep�l�klubj�ba. 1930-ban rep�l�g�p-jogos�tv�nyt szerzett �s a csal�d egy rep�l�g�pet is v�s�rolt. Erichet egyre szorosabb sz�lak f�zt�k a rep�l�shez �s a rep�l�g�pekhez.

1933-ban Hitler �tvette a hatalmat, aki fel akarta �breszteni a n�met ifj�s�gban a rep�l�s ir�nti kedvet, �s vitorl�z�klubok megalap�t�s�t szorgalmazta. 1936-ban ilyen rep�l�g�pklubot alap�tott Elisabeth Hartmann is, ahov� Erich is j�rt.

A 30-as �vek k�zep�t�l Erich �s Alfr�d egy intern�tusban tanultak. �tlagos di�k volt, aki iskolai k�telezs�geit k�l�n�sebb neh�zs�gek �s amb�ci�k n�lk�l teljes�tette. Itt ismerte meg els� �s egyetlen szerelm�t, Urschula Paetsch-t, aki k�s�bb a feles�ge lett.

Amikor Erich tizennyolcadik sz�let�snapja ut�n 1940 �prilis�ban le�retts�gizett, vil�goss� v�lt sz�m�ra, hogy be kell vonulnia katon�nak. Ez neki csak egyet jelenthetett: a l�gier�t. Jelentkezett is a Luftwaffe kik�pz�osztag�n�l. Megkapta az alapkik�pz�st, valamint elm�leti k�pz�st az al�bbi t�rgyakb�l: rep�l�szolg�lat, rep�l�st�rt�net, rep�l�selm�let, �zemkarbantart�s, rep�l�g�pek �s rep�l�motorok szerkezete, rep�l�g�pgy�rt�s, anyagismeret, aerodinamika �s meteorol�gia. Ezek a t�rgyak teljesen lek�t�tt�k �rdekl�d�s�t.

A Berlin- Gatowon megkezdett pil�takik�pz�s majd' egy �vig tartott. Ezut�n az anhalti Zerbst-beli vad�szrep�l� iskol�ba k�ldt�k. 1942. m�rcius 31-�n hadnaggy� nevezt�k ki, �s a keleti frontra vez�nyelt�k.

N�gy t�rs�val Majkopba utazott, mivel az 52. rep�l�ezredhez osztott�k be. 1942. okt�ber 10-�n a III. sz�zadba ker�lt, melynek parancsnoks�ga Szoldatszkaj�ban volt.

Erich els� bevet�se kudarc volt, mivel t�nkretett egy g�pet, �s a l�gi taktika majdnem minden szent szab�ly�t megs�rtette. M�sodik bevet�s�n viszont megszerezte �lete els� l�gi gy�zelm�t. Ezut�n bel�zasodott, �s n�gy h�tre k�rh�zba ker�lt. Itt �jra �s �jra kielemezte l�gi tev�kenys�g�t. �gy �rezte, m�r leesett n�la a tantusz.

1943 tavasz�n Erich �j egys�gparancsnokot kapott Krupinski Taman Kuban szem�ly�ben, akit nagyon megszeretett. Krupinski igazi egy�nis�g volt. �rkez�sekor k�rt egy bevet�sre felszerelt vad�szg�pet, felsz�llt, �s r�gt�n le is l�tt�k, �gy hogy ki kellett ugrania.. Miut�n egy kocsi visszahozta a rep�l�t�rre, �j g�pet k�rt �s azonnal felsz�llt. Ez�ttal k�t l�v�se tal�lt, �s �ps�gben t�rt vissza a rep�l�t�rre. Hartmann Krupinski rajt�rsa lett. Siker�lt megtal�lniuk a k�z�s hangot, �s egy�tt sikeresen harcoltak a leveg�ben. Krupinski a „Bubi” nevet ragasztotta Erichre (k�s�bb m�r a hadserregben is �gy nevezt�k), akit mindig arra tan�tott, hogy ne t�volr�l, hanem k�zelr�l l�j�n a c�lra.

1943 �prilis�nak v�g�re, 110 bevet�s ut�n 8 gy�zelm�vel Hartmann �rdemess� v�lt arra, hogy rajparancsnokk� l�ptess�k el�. A rep�l�s Krupinskival felejthetetlen �lm�ny volt, de megvoltak a saj�t elk�pzel�sei, �s rajparancsnokk�nt lehet�s�ge ny�lt alkalmazni ezeket. 1943. m�jus 25-ig tov�bbi hat gy�zelmet aratott, ezut�n n�gy h�t szabads�got kapott.

Hartmann a szabads�gb�l visszat�rve teljes erej�vel vetette mag�t harcba. Bar�tja, Krupinski megs�r�lt, ami nagy vesztes�g volt az egys�gnek. 1943 augusztus�nak elej�n m�r �tven hiteles�tett l�gi gy�zelme volt. Kor�bban ezt m�r Lovagkereszttel jutalmazt�k, de az�ta szigorodott a m�rce. Hartmann felel�ss�g�rzete egyre n�tt, napi �t bevet�s volt a norma. Szeptember v�g�re sz�ztizen�t gy�zelm�vel t�lsz�rnyalta „Vati” M�lders eredm�ny�t, akinek a t�rt�nelemben els�k�nt siker�lt sz�z ellens�ges g�pet lel�nie.

1943. okt�ber 29-�n Erich Hartmann a 150. ellens�g�n is gy�zelmet aratott. Ez mind�ssze nyolc h�nap alatt kit�n� teljes�tm�ny. Ezzel ki�rdemelte a Lovagkereszt Vaskeresztj�t. Ez k�t h�t k�l�nszabads�got is jelentett neki.

Nem csak haz�j�ban, hanem az oroszok k�z�tt is h�re ment. „Karaya-1”-nek, k�s�bb „Fekete �rd�g”-nek nevezt�k. A fekete �rd�g legend�ja akkor sz�letett, amikor Erich egy tulip�nhoz hasonl�, cakkos sz�l�, felt�n�, fekete mint�t festett a g�pe orr�ra. Az orosz pil�t�k hamar megtanult�k, hogy ennek a g�pnek a pil�t�ja olyan ellenf�l, aki el�l jobb kit�rni. Amikor r�j�ttek a „Karaya-1” �s a „Fekete �rd�g” egy �s ugyanaz a pil�ta, t�zezer rubeles v�rd�jat t�ztek ki a fej�re.

Hartmann eredm�nyess�ge cs�kkent. Szerencs�je volt, ha t�madni tudott, miel�tt az ellens�ges vad�sz elt�nt volna, ez�rt a feket�re festett g�pet �tengedte egy tapasztalatlan pil�tat�rs�nak.

1944 janu�rj�ban �s febru�rj�ban Erich tov�bbi �tven gy�zelmet szerzett. Ebben az id�ben � volt a legeredm�nyesebb pil�ta. M�rcius 2-�n f�hadnagyi kinevez�st kapott. 7-ig a raj tizen�t gy�zelmet aratott, ebb�l Hartmann t�zet tudhatott a mag��nak, �gy el�rte a 193-202. l�gi gy�zelm�t. Ez�rt Krupinskival egy�tt megkapta a T�lgyfalevelet.

A kit�ntet�s szem�lyesen Hitler adta �t, ez�rt Berchtesgadenbe utaztak. Utas�t�st kaptak, hogy Hitler el�tt semmilyen negat�v kijelent�st nem tehetnek a frontr�l. A vonatutaz�s sor�n ber�gtak. Ahogy a v�r�teremben t�ntorogtak, belebotlottak Hitler �sszek�t�tisztj�be, von Below �rnagyba. Von Below megijedt, mivel nem eg�szen k�t �ra m�lva kellett megjelenni�k Hitler el�tt. Valamit azonnal tennie kellett. M�nusz n�gy fok volt, Von Below kiadta a parancsot az ott v�rakoz� Mercedes vezet�j�nek: engedje le a tet�t �s �gy sz�ll�tsa a n�gy urat a csikorg� hidegben fel a hegyre. Mikor bel�ptek az el�csarnokba, Hartmann egy ruhafogason megl�tott egy katonasapk�t. �szrevette, hogy arannyal van kirakva �s felki�ltott: Nah�t, a kalapom! Odament �s t�rsit�l elismer�st v�rva a fej�be nyomta. Azok nevet�sben t�rtek ki. Von Below let�pte Hartmann fej�r�l a sapk�t : "Adja ide. Ez a F�hrer sapk�ja."

Azt�n a 4 pil�ta �tvette a kit�ntet�st an�lk�l, hogy egyik�k is felborult volna. Ha k�z�l�k kett� tal�lkozik m�g mindig nevet�sben t�rnek ki ami�rt „Bubi” Hartmann k�lcs�nvette a F�hrer sapk�j�t.

1944 �prilis elej�n Hartmann tov�bbi kilenc tal�latot �rt el, majd t�rs�val egy�tt m�g huszonegyet, de vissza kellett vonulniuk a frontvonalr�l.1944 j�nius�nak v�g�re 20 h�nap alatt 247 gy�zelmet aratott. Ekkor m�g mindig ismertebb volt az oroszok k�z�tt, mint saj�t bajt�rsai k�r�ben. K�s�bb megszerezte a k�tsz�z�tvenedik l�gi gy�zelm�t is.

Amikor a ked�lyek egy kicsit lecsillapodtak, h�r �rkezett a F�hrer f�hadisz�ll�s�r�l, hogy Erich Hartmann a Lovagkereszt Pajzsokkal kit�ntet�s v�rom�nyosa. Rajta k�v�l csak egyetlen ember kapta meg ezt a kit�ntet�st, Hermann Graaf, az 52. ezred egys�gparancsnoka. A pajzsokat Hitlert�l kapta meg, akivel ism�t tal�lkozhatott. A kit�ntet�s �tv�tele ut�n megint k�l�n szabads�got kapott.

Mikor visszat�rt a frontra, azt tapasztalta, hogy az orosz l�gier� f�l�nye m�g �rezhet�bb lett. Nem kellett tizen�t percet rep�lni�k, �s m�ris orosz g�pekkel tal�lkoztak. 1944. nyar�n tov�bb n�velte gy�zelmeinek sz�m�t, versengve riv�lis�val Gerd Barkhornnal. Hetekig fej fej mellett haladtak, de Barkhorn az USA Air Force elleni harcban s�lyosan megs�r�lt. Erich megel�zte Barkhornt, �s �gy minden id�k legeredm�nyesebb pil�t�ja lett. T�rsainak izgalma egyre fokoz�dott, k�zeledve a 300. l�gi gy�zelm�hez, amit hamarosan el is �rt.

Ez�rt a teljes�tm�ny��rt megkapta a Brilli�nsokat, teh�t harmadszor is tal�lkozott a F�hrerrel. A Brilli�nsokat �sszesen h�t ember kapta meg, ami hatalmas elismer�snek sz�m�tott. Hartmann m�g gondterheltebbnek l�tta Hitlert, akivel egy�tt eb�delt �s besz�lgetett. Ezut�n ism�t k�l�n szabads�got �rdemelt, ami alatt v�gre feles�g�l vette Usch-t.

Mikor visszat�rt, a harc teljesen rem�nytelen, �s vesz�lyes volt. Tal�latai sz�m�t 352-re n�velte, utolj�ra egy Jak-11-es vad�szg�pet l�tt le. Ezut�n utas�t�st kaptak, hogy � �s Graaf adj�k meg magukat az amerikaiaknak. Nem akart�k, hogy a Brilli�nsokkal rendelkez� pil�t�k orosz k�zre ker�ljenek, mert kegyetlen�l b�ntak volna vel�k. A rep�l�teret �s a g�peket felgy�jtott�k, majd tov�bb mentek egy menetoszlopban, �s megadt�k magukat az amerikaiaknak.

Hartmann katon�kb�l �s menek�ltekb�l �ll� csapat�t egy Sch�ttenhofen melletti, sz�gesdr�ttal k�r�lvett t�borba vezett�k. Tov�bbi menek�ltek, �s katon�k ezrei �rkeztek a t�borba, amelyet minden oldalr�l amerikai tankok vettek k�r�l. Sokan elmenek�ltek, az amerikaiak seg�tett�k is �ket.

1945. m�jus 16-�n k�z�lt�k Hartmannal �s t�rsaival, hogy az eg�sz hadifogolycsoportot tov�bbi int�zked�sig Regensburgba sz�ll�tj�k. A katon�k bizakodva fogadt�k ezt a d�nt�st, mivel eddigi hely�k�n el�g sz�k�s ell�t�sban r�szes�ltek.

A n�meteket teheraut�kra rakt�k, majd n�h�ny kilom�ternyi utaz�s ut�n meg�lltak. Lesz�ll�tott�k �ket egy orosz katon�kkal k�r�lvett mez�n, az amerikaiak t�voztak. Az oroszok k�l�nv�lasztott�k a n�ket a f�rfiakt�l, �s Neubisteritzbe vitt�k �ket egy �tmeneti t�borba. Itt kivizsg�lt�k eg�szs�gi �llapotukat, majd vonatra tett�k �ket. Azt mondt�k, B�csbe mennek, �tk�zben Budapestre m�dos�tott�k az �tic�lt, b�r sokan tudt�k, nem mondanak igazat. Egy rom�n kommunist�k �ltal �rz�tt t�borba vezett�k a n�met foglyokat.

Egy h�ttel k�s�bb ism�t vonatra sz�ll�tott�k �ket, �s Oroszorsz�g belsej�ben, egy mocsaras ter�leten �lltak meg v�gleg. Ez a hely Kirov volt. Itt katon�k �ltal �rz�tt munkat�borba vezett�k a foglyokat. Minden munk�t k�zzel v�geztek, embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt. Erich ekkor k�ts�gbe esett. T�rsai vezet�j�kk� v�lasztott�k, �gy m�g nehezebb helyzetbe ker�lt, mivel ezer�tsz�z n�met figyelt r�, �s p�ld�t kellett mutatnia. Ebben a helyzetben az d�nt�tt, hogy a Luftwaffe egyik h�res tisztje volt.

�t h�ttel k�s�bb az �rnagyokat �s a magasabb rang� tiszteket egy sz�mukra l�trehozott k�l�nleges t�borba, Grjasovocbe helyezt�k. Kirovhoz k�pest a grjasoveci tiszti t�bor els�oszt�ly� l�tes�tm�ny volt.

Innen lehet�s�ge ny�lt leveleznie feles�g�vel, Usch-al. 1947-t�l azonban az NKVD megtiltotta a levelez�st, hogy megt�rj�k Hartmannt. Az NKVD azt akarta kicsikarni, hogy Erich �rja le a vallom�s�ban a h�bor�s b�n�ket, melyeket tud. A „vallom�st” term�szetesen az NKVD gy�rtotta, kital�lt r�szletekkel. Erich azonban k�t �ven kereszt�l harcolt becstelen ellenfelei ellen, �s sakkban tartotta �ket.

A n�met foglyokat felmentett�k Genfi Konvenci� �s a V�r�skereszt fennhat�s�ga al�l, valamint huszon�t �v k�nyszermunk�ra �t�lt�k �ket. Mindenki megkapta v�dirat�t.

A n�meteket ezut�n Sahtiba, k�nyszermunkat�borba sz�ll�tott�k �s b�ny�ban dolgoztatt�k, azonban Hartmann megtagadta a munk�t, ami�rt mag�nz�rk�ba ker�lt. Fogolyt�rsai ezt nem hagyt�k annyiban. Bez�r�sa ut�ni �t�dik nap reggel�n fell�zadtak, kiszabad�tott�k, majd a t�borparancsnok el� mentek. A felkel�s vezet�s�t Erichre b�zt�k, aki meg�lljt parancsolt a menek�lni pr�b�l�knak. Felh�vt�k a parancsnokot, �s elmondt�k neki, hogy rosszak a k�r�lm�nyek a l�gerben, ezen v�ltoztassanak.

Hartmann az elk�vetkez� kilenc h�napb�l �t�t a novocserkaszki t�ml�cben t�lt�tt. Az oroszok vizsg�l�bizotts�got �ll�tottak fel, ami csak az � �gy�vel foglalkozott. Az �t�let m�r k�szen volt, j�val azel�tt hogy a bizotts�g megkezdte volna a l�tszatelj�r�st: „huszon�t �v k�nyszermunka a nemzetk�zi imperializmus szek�rtol�j�nak.”

Erich Hartmannt 1951-ben az Ural-beli Diaterk�ba vitt�k. Kilenc �vvel a h�bor� ut�n a sz�vets�gi korm�ny kil�t�sba helyezte, hogy az elk�vetkez� h�napokban komoly l�p�seket k�v�n tenni a n�met foglyok �gy�ben. A moszkvai tal�lkoz�n a sz�vets�gi kancell�r - Adenauer - sikereket �rt el, �s �gy hazat�rhettek N�metorsz�g „r�g elveszett fiai”.

Erich buszon, majd vonaton N�metorsz�gba utazott, �s majdnem el�jult, mikor r�d�bbent, hov� is megy val�j�ban.

Hazat�r�se ut�n bel�pett az �j n�met l�gier�be, de el�tte tov�bbk�pz�sre utazott Angli�ba. Az USA-ba is elment, ahol tud�s�t tov�bbadta. Feles�ge is ut�narep�lt, �s Arizon�ban felejthetetlen �lm�nyket szereztek. Hartmann-nak kisl�nya is sz�letett, �s a boldog csal�d N�metorz�gban �lte tov�bb �let�t.

1970. szeptember 30-�n Erichet saj�t k�r�s�re ezredesk�nt felmentett�k a szolg�latai al�l. 1994-ben hunyt el.

A h�bor� t�rt�net�ben nemigen tal�lhat� Erich Hartmannhoz hasonl� kaliber� ember. �sszesen 352 hiteles�tett gy�zelme minden id�k „vil�grekordja”. Legk�zelebbi „riv�lis�nak”, Gerhard Barkhorn- nak – aki n�gyszer annyi rep�l�g�pet l�tt le, mint a halhatatlan Manfred vonRichthofen, az els� vil�gh�bor� legeredm�nyesebb l�givad�sza- 51-el kevesebb gy�zelme van, mint Hartmannak. S�t, �lland� bevet�sben l�v� Lufwaffe-nak csak maroknyi olyan pil�t�ja volt, akik gyakrabban rep�ltek, vagy t�bbsz�r vettek r�sz l�giharcban, mint Erich Hartmann. Nem kevesebb mint 1400 felsz�ll�st teljes�tett �s t�bb mint 800 ellens�ges rep�l�vel sz�llt szemben. Fizikai �s szellemi ellen�ll�k�pess�ge alkalmass� tette, hogy 1942. tavasza �s 1945. m�jusa k�z�tt kimer�lts�g n�lk�l �lland� k�szenl�tben legyen. Sosem sebes�lt meg. Nem a v�letlen szerencse m�ve, hogy egyetlen karcol�s n�lk�l v�szelte �t a l�gi p�rbajokat. Szerencse is k�s�rte, mint minden sikeres vad�szpil�t�t, de a l�giharcnak egy saj�tos m�dj�t fejlesztette ki, mely taktikai �j�t�s volt: csata k�zben ker�lte a man�verez�st.

A h�bor� ut�ni kor�bbi seg�dtisztje, Will van del Kamp azt mondta, Harmann sikerei t�mad�svezet�s�nek k�l�nleges m�dj�ra vezethet�k vissza. K�zvetlen volt, mint maga az ember �s a lehet� legkisebb t�vols�ggal hajtotta v�gre �ket. L�v�s el�tt mindig mintegy 30 m�ternyire megk�zel�tette ellenfel�t �s ez vesz�lyes k�zels�g �pp�gy v�gz�dhetett volna �ssze�tk�z�ssel mint biztos tal�lattal. A keleti fronton 16 k�nyszerlesz�ll�st �l t�l. Egyszer ker�lt az orosz vonalak m�g�, de lelem�nyess�g�nek k�sz�nhet�en siker�lt megsz�knie az oroszok kezei k�z�l, �s n�met vonalak m�g� �rni. M�lt�n b�szke arra, hogy fiatal, �s tapasztalatlan pil�tat�rsait minden alkalommal �ps�gben visszavezette a f�ldre, an�lk�l, hogy egyet is elvesz�thetett volna. Csak egyszer fordult el�, hogy lel�tt�k a vele rep�l� bajt�rs�nak a g�p�t, de � is meg�szta s�rtetlen�l. Ez G�nther Capito �rnagy volt, akit mindenf�le �tk�pz�s n�lk�l Hartmann sz�zad�hoz helyeztek.

Minden alkalommal azonnal �jra felsz�llt, amint �j rep�l�g�p �llt rendelkez�s�re. Erich Hartmann nem csak legenda, a vil�g legeredm�nyesebb vad�szpil�t�ja.

(H. P.)