Andrzej Wajda: Katyn (+ videó)

A magyar és a lengyel nép évszázados barátsága közismert, miképpen az is hogy a két nép sorsa sokszor hasonló volt. Tatárjárás, harc a törökkel, a nemzeti függetlenség elvesztése, az önálló államiság visszaszerzése és az idegen totalitárius rendszerek megszállása.

A nyolcvanegy éves Andrzej Wajda legújabb filmje a lengyel nemzet egyik legnagyobb második világháborús tragédiájának, a katyn-i mészárlásnak állít emléket.

Emberi sorsokon, négy ember személyes történetén keresztül mutatja be a kommunista terror által okozott értelmetlen halálba vezető utat.
A filmet realizmusáért 2008-ban a legjobb külföldi film kategóriájában Oscar-díjra jelölték.

A mű egy tömegjelenettel kezdődik, a lengyel polgári lakosság menekül az előre nyomuló német csapatok elől egy hídon keresztül ekkor szintén menekülők jönnek szemből akik a „felszabadító” szovjet csapatok elöl menekülnek. A lengyel honvédség a kettős túlerő előtt megadja magát, csapatai leteszik a fegyvert.

Ezután következik a film egyik legrealisztikusabb jelenete, amit természetesen a honi sztálinisták és gulág relativizálók hevesen fognak vitatni de ez minket ne zavarjon. A lengyel hadifoglyokat őrző SS alakulathoz az NKVD egyik tisztje érkezik, aki barátian üdvözli a német kollégáit.

A hadifoglyokat kettéosztják, a tiszteket a szovjetek lágerekbe deportálják. 1940 márciusában a Szovjet Kommunista Párt legfelsőbb vezetése elrendelte a lengyel hadifoglyok kivégzését. 1940. április-májusában több mint 10000 lengyel katonatisztet, papot, értelmiségit likvidáltak a Szmolenszk közeli Katyn helység erdőiben.

A tisztek kivégzésével zárul a katartikus hatású film, csendben mutatják be, amikor a szovjet államvédelmisek egyenként tarkón lövik áldozataikat majd mélyen a föld alá temetik bűnük legnagyobb bizonyítékát.

1943 januárjában a visszavonuló német csapatok felfedezték a tömegsírokat, amiket a nemzetközi bizottság Orsós Ferenc patológus professzor vezetésével tárt fel.

Orsós a háború után menekülni kényszerült, a szovjetek követelték kiadatását, de ezt a nyugatiak megtagadták. A németek nyilvánosságra hozták a kivégzettek névsorát és eltemették az azonosított áldozatokat.

1943 végén a szovjetek elfoglalták a területet, a temetőt tönkretették és az emberiség ellenes bűncselekményekkel a németeket vádolták.
A világháború után a katyni áldozatokról nem volt szabad beszélni Lengyelországban, ha mégis szóba került, akkor a németeket kellett vádolni a kivégzésekkel.

Mi volt a kivégzések pokoli kommunista logikája?

Az áldozatok nem csak a tisztikart, hanem a lengyel polgári középosztályt reprezentálták a társadalom ezen része a történelem során mindig szembe került a kommunista ideológiával Rákositól Pol Pot-ig.
Egy nemzet leigázásához ezt a társadalmi csoportot akarták mindig megsemmisíteni.

1990-ben a szétesőben lévő Szovjetunió elismerte a tömegmészárlást és az NKVD felelősségét. Ezt követően kaphatták meg a kivégzettek a hozzájuk méltó örök nyugalmat. Az áldozatok köztük Korompay Emánuel százados névsorát egy emlékfalon örökítették meg a Varsói Helyőrségi Templomban.

A lengyel országgyűlés 2007-ben április 13-át a Katyni Bűntény Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította.

Nagy András
barikád.hu

Dokumentum a katyni tömegmészárlásról:
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/k30413.html

A film angol feliratú előzetese:

Nagy András