Szittyak�rt: Adolf Hitler, az id�vel szembesz�ll� ember

Sz�ztizenkilenc esztend�vel ezel�tt, 1889. negyedik h�napj�nak 20. napj�n, kev�ssel este 6 �ra ut�n egy igen jelent�s esem�ny t�rt�nt Ausztri�nak egy kicsiny, mindaddig jelent�ktelen, hat�rmenti v�ros�ban. Ezen a napon sz�letett Braunauban egy hasonl�k�ppen jelent�ktelen csecsem�, aki mag�ban hordta azt a k�pess�get, hogy az id�vel szembesz�ll� f�rfiv� v�lj�k. Ezzel azt akarjuk mondani, hogy vele sz�letett k�pess�ge volt, hogy olyan emberr� legyen, aki egy teljes megfiatalod�st hoz� folyamat seg�ts�g�vel megszak�tja kora dekadenci�j�nak eg�sz trendj�t, �s �gy egy �j korszakot iktasson k�zbe az egyes korszakok �let-hal�l k�rforg�s�n bel�l.

K�s�bb, tizen�vesk�nti linzi �lete sor�n t�rt�nt ― ahogy �letszer�en le�rta gyermekkori bar�tja, August Kubizek (The Young Hitler I knew, 1954, Allan Wingate Kiad�, London, VIII. fejezet) ―, hogy a Freinberg cs�cs�n, a csillagokkal val� bens�s�ges �rintkez�s�nek �jjel�n, az �g felt�rta el�tte �lete titk�t, �s Adolf Hitler felismerte mag�ban az id�vel szembesz�ll� embert. Ett�l kezdve olyan valaki volt, akit megsz�llva tartott rendeltet�s�nek hajt�ereje, �s ez vitte a magasabb szint� �szlel�s ter�let�re. Ez mutatkozik meg hipnotikus erej� szem�nek rendk�v�li ragyog�s�ban �s ellen�llhatatlan szavainak rendk�v�li hangsz�n�ben. E k�pess�g erej�n�l fogva � t�bb lett, mint egy �tlagos megjelen�s� ember.

Ez�rt volt k�pes csod�latosan mozg�s�tani a degener�lt demokr�cia alatt s�nyl�d�, legy�z�tt nemzet el�gedetlens�g�t, �tnak ind�tva az indul�skor egy maroknyi embert. Ennek lett az eredm�nye, hogy az egyre nagyobb gy�l�seken, tags�gon �s a n�p t�mogat�s�n kereszt�l olyan er�v� v�lt, amely �t tudta venni a hatalmat az �llam f�l�tt, l�trehozta a nemzeti akarat f�ldreng�sszer� megnyilatkoz�s�t a n�rnbergi p�rtnapokon, ezt az akaratot megval�s�totta az eg�sz t�rt�nelem legn�pszer�bb rendszer�ben, �s k�zel, nagyon k�zel jutott ahhoz, hogy el�rje a v�gs� c�lt: a feh�r ember biztons�g�hoz sz�ks�ges vil�ghatalmat. Ami itt a legink�bb szembesz�k�, az nem az, hogy oly sok, oly hossz� �let� �s oly messzire men� teljes�tm�nyt siker�lt el�rnie, hanem az, hogy k�s�rlet�nek sem azel�tt, sem azut�n nem volt p�rja az eg�sz vil�gon.

Messze fel�lm�lva minden csup�n politikus szem�lyis�get, Hitler pr�f�ta �s „pap” is volt, ugyanakkor m�v�sz is, akinek m�v�szete a legmagasabb rend� form�ban, az emberfelettis�gre val� t�rekv�sben rejlett. Ez volt a korszak dekadenci�ja visszaszor�t�s�nak egyed�li biztos�t�ka. Az emberfelettis�g volt az � v�gs� eszm�nye, mivel minden val�s�gosan jobb t�rsadalom legink�bb nem a jobb rendszert�l, hanem az azt bet�lt� jobb emberekt�l f�gg; a jobb emberek l�trehoz�sa pedig legink�bb nem az oktat�suk �s k�pzetts�g�k f�ggv�nye ― noha ezek szerepe is fontos ―, hanem els�dleges t�nyez� a tiszta v�r� szaporod�suk. A legnagyobb el�rehalad�s kulcsa egyszer�en ez. Ami elszomor�t�, az az, hogy a nemzetiszocializmuson k�v�l ezt a t�nyez�t nem haszn�lj�k ki el�gg�. Ez a mi vil�gn�zet�nk kiz�r�lagos �s legf�bb �rdeme.

Hitler k�t m�don t�rekedett az emberfelettis�gre. Els�dlegesen a feh�r embernek, mint a legmagasabb szint� k�pess�gekkel rendelkez� emberi l�nynek v�delm�vel foglalkozott. Az ehhez vezet� eszk�ze az �llampolg�roknak, a nemzet tagjainak nem puszt�n a tart�zkod�si hely (�s �gy csup�n a f�ldrajz), hanem a faj anyag�v�, �s �gy a feh�r n�pk�z�ss�g tiszta v�r� tagjaiv� val� alak�t�sa. M�sodszor, a feh�r n�pk�z�ss�gen bel�l a pozit�v eugenik�nak, a faj legjobbjainak gyarap�t�s�ra, a kev�ss� �rt�kes von�sok cs�kkent�s�re �s a fogyat�kos, legrosszabb von�sok kik�sz�b�l�s�re ir�nyul� gyakorlat�val foglalkozott. Itt rejlik Hitler �dv�z�t� �zenet�nek l�nyege �s veleje, a nemzetiszocializmus megv�lt� vil�gn�zet�nek l�nyegi �sszegz�se, minden b�r�lattal szemben a legf�bb igazol� bizony�t�ka.

A bossz��ll� korszak a rombol� er�k form�j�ban a feh�rek Messi�s�nak csup�n hat esztend�t enged�lyezett arra, hogy megkezdje e dekadens kor aranykorr� val� �talak�t�s�nak hatalmas munk�j�t. A h�bor� ugyanekkora id�szaka a hal�l�t okozta �s megsemmis�tett mindent, amit alkotott. Mondhatjuk-e f�l�vsz�zaddal k�s�bb, hogy ez a csod�latos ember �s az � �gye �r�kre elt�vozott? �r�kre legy�zt�k-e, �rv�nytelen�tett�k-e, az elutas�t�snak, a teljes el�tkoz�snak k�ls� ter�let�re sz�m�zt�k-e �t �s �gy�t? Az alacsonyabb rend� ember ind�t�kai, a hitv�nyak s�t�t hitvall�sa v�glegesen �s mind�r�kre sz�m�zt�k-e vil�gn�zet�t a vil�goss�g fiainak Atlantisz�ra?

A l�tszat val�ban �gy mutatja, legal�bb is els� pillanatra �s fel�letesen. S�t m�g a m�lyebb megfontol�s is arra l�tszik utalni, hogy utolj�ra neki volt es�lye egy �jj�sz�let�sre, miel�tt az atomkatasztr�f�t�l, a k�rnyezet elhaszn�l�s�t�l �s a fajkevered�st�l sz�thullott emberis�g lez�rja e korszakot. Lehets�gesnek l�tszik, hogy ez nemcsak egy korszaknak lesz a v�ge, hanem mag�nak a vil�gnak is, amelyet majd egy m�sik bolyg�n zajl� �let k�vet. Az id� fogja elmondani, hogy meddig fog �lni a Messi�s a k�vet�iben!

B�rmi is a v�lasz, egy dolog biztos: egy ilyen hatalmas ember sz�m�ra a „hal�l” nem lehet a teljes megsemmis�l�s, mindaddig, am�g �lnek olyan emberek, akik elmondj�k a t�rt�net�t. Ehelyett az � hal�la egy �tmeneti id�re korl�toz�dik, amely alatt a l�t�ssal �s a hall�ssal alkotott k�p az emberr�l teljesen az eml�kezet k�perny�j�re megy �t. A kereszt�nyek Krisztus-k�pe eleven maradt 2000 �ven kereszt�l, �s a l�tez�snek ezen a szintj�n nem kisebb�, hanem sokkal nagyobb valamiv� v�lt, mint a kor sz�mtalan zsid� Messi�sa egyik�ben az � protot�pusa. Ez bizonyosan hasonl�an v�gbemehet Adolf Hitlern�l, a feh�r ember Messi�s�n�l is.

A sz�ban forg� �talakul�st illet�en d�nt� fontoss�g� az a t�ny ― amelyet sohasem szabad figyelmen k�v�l hagyni ―, hogy �t nem erk�lcsileg, hanem csup�n anyagilag gy�zt�k le, m�gpedig hatalmas emberi �s fegyveres t�ler�vel, �s olyan ellen�ll�s ut�n, amelynek nagyszer�s�g�hez hasonl�t a vil�g kor�bban sohasem l�tott. Vil�gn�zet�t csup�n a v�gzetes h�bor� fegyvereinek a seg�ts�g�vel fesz�tett�k keresztre, an�lk�l, hogy ezt b�rmely �rt�kesebb eszme szentes�tette volna. Az �v� volt a szellemi gy�zelem.

�gy a szellemileg alacsonyabb rend�ek okozta katonai veres�ge �s a t�l�k elszenvedett minden r�galmaz�s csak n�velni k�pes a val�di k�p�t, biztos�tva, hogy � nemcsak arra k�pes, hogy szellemileg �letben maradjon, de arra is, hogy a j�vend�t szellemileg megh�d�tsa. Ez a k�vetkeztet�s foglalja �ssze az emberi �let magasabb rend� �rtelm�nek teljess�g�t. Ez: a szellem harca az anyag felett aratott gy�zelm�ig.

Ellens�gei nem k�telkednek abban, hogy � k�pes felt�madni, felt�telezve igazi tan�tv�nyainak t�relmes �s �tletes k�zdelm�t, akik sz�m�ra a becs�let a h�s�g. Hegyi otthon�t, a Berghofot bombaz�porral romba kellett d�nteni, majd a romokat apr� darabokra kellett sz�trobbantani, nehogy a csupasz k�vek szent eml�khelly� v�ljanak; �s ezut�n a puszta hely f�l� d�s n�v�nyzetet kellett n�veszteni, nehogy maga a ter�let zar�ndokhelly� legyen. A sz�l�f�ldj�n a katonai h�d�t�k demokr�ci�j�nak be kellett ismernie erk�lcsi veres�g�t az�ltal, hogy nemcsak az NSDAP b�rmilyen �jj�sz�let�s�nek, hanem a nemzetiszocializmus jelk�peinek �s �nekeinek is �r�k�s tilalm�t parancsolt�k meg. Mindezen ellens�gei f�l�tt, m�g f�l�vsz�zaddal azut�n is, hogy �t halott� nyilv�n�tott�k, �s naponta sugallj�k a v�get nem �r� gyal�z�s�t, ott kering Hitler k�s�rt� l�tv�nya, akinek a hatalma dacol a hal�llal, �s akinek a szelleme tov�bb �lve fenyegeti a j�v�j�ket.

Az �v�k egy valamik�ppen haldokl�, szellemileg megsebzett, a megv�lt�s rem�nye n�lk�li vil�g, amely �gy k�ptelen a ciklikusan bek�vetkez� hal�l elh�r�t�s�ra. Hitler szellem�t�l val� �r�letes f�lelm�kben a legjobb �ton vannak ahhoz, hogy a m�snak �sott verembe maguk essenek bele, az�ltal, hogy r�galmaik meghaladj�k a hihet�s�g hat�rait, m�g a m�di�juk �ltal fogva tartott csorda sz�m�ra is. �gy reakci�t v�ltanak ki ― Hitler jav�ra. A bossz��ll�s nemcsak lehets�ges, de nem is t�ls�gosan t�voli ― �s mi ezt rem�lj�k. Bizonyos �rt�kelhet� kataliz�tora ennek a ki�br�ndul�snak sz�rmazhat a sz�let�se �vfordul�j�r�l val� vil�gm�ret� megeml�kez�sb�l, amikor is ― az � ellens�geinek legf�jdalmasabb nyugtalan�t�s�ra ― dacosan feltartunk egy f�kly�t az eml�k�re, azzal a harsog� �ll�t�ssal, hogy mindannak ellen�re, amit �k tettek �s mondtak, sz�munkra Hitlernek igaza volt.

Ez az �vfordul� val�j�ban sz�munkra az elm�lked�s ideje hit�nk val�s�gos szents�g�r�l a nemzetiszocializmusban, amely a term�szet�nek m�ly�n mindig politikai vall�s volt. Most ezt a tulajdons�g�t felsz�nre kell hoznunk, �s el kell terjeszten�nk mindenfel� e hit l�nyeg�t, annak �rdek�ben, hogy legyen er�nk k�zdeni �s megh�d�tani a j�vend�t. Amikor gondolatainkat hit�nk alap�t�j�ra �sszpontos�tjuk, magunkhoz �lelve az � szellem�t, eml�kezet�nkbe id�zz�k mindazokat, akik az �gy��rt �ltek �s haltak, lelki k�z�ss�gben vel�k �s mindazokkal, akik napjainkban b�rhol akt�v m�don szolg�lj�k ezt az �gyet. �gy szellemi bajt�rsiass�gban szent hidat teremt�nk a m�lt �s a jelen, valamint a jelen �s a j�v� k�z�tt. �s ebben a percben megsz�letik benn�nk a legy�zhetetlen�l meg�jul� gy�zelmi akarat.

Heil Hitler!

(Colin Jordan, ezen �r�s szerz�je ismert brit nemzetiszocialista �r� �s komment�tor. Lincoln Rockwell-lel egy�tt egyik alap�t�ja a Nemzetiszocialist�k Vil�gsz�vets�g�nek.)

Ford�totta: Tud�s-Tak�cs J�nos

(Szittyak�rt, 2008 �prilis)

A Szittyak�rt el�fizethet� a hirdetes@kuruc.info c�men!


A Szittyak�rt legfrissebb sz�ma tartalm�b�l:

Major Tibor:

1945. �PRILIS 4.

― A FELSZABADUL�S MES�JE ― 

Colin Jordan:

ADOLF HITLER, AZ ID�VEL SZEMBESZ�LL� EMBER
SZ�LASI FERENC NEMZETVEZET� KIHALLGAT�SA

V. JEGYZ�K�NYV

Felv�tetett Budapesten, a Budapesti �llamrend�rs�g Politikai Rend�szeti Oszt�ly�n, 1945. okt�ber 23-�n.

L�on Degrelle:

NY�LT LEV�L II. J�NOS-P�L P�P�HOZ AUSCHWITZBE VAL� L�TOGAT�SA ALKALM�B�L

Mark Weber:

AZ ELTITKOLT T�RT�NET

G�nter Deckert tud�s�t�sa:

„A N�MET JEANNE D’ARC” PER

Sylvia Stolz �gyv�dn� a Mannheimi Ker�leti B�r�s�g el�tt

2007. november – 2008. janu�r. III. befejez� r�sz

Winston Smith:

MI�RT HISZEK A ZSID� RITU�LIS GYILKOSS�GBAN?

Tud�s-Tak�cs J�nos:

HITLER �S A N�MET IFJ�S�G

Dr. Tom Sunic:

AZ „EMBERI JOGOKKAL” ELK�VETETT CSAL�S
 

P�LD�TLAN EL�FIZET�SI AKCI�!!!
J�RASD INGYEN A HUNGARISTA SZELLEM LAPJ�T!

 
El�fizet�s d�ja egy �vre: 4000 Ft
K�lf�ldre: 10 000 Ft

GEDE TESTV�REK BT.
Lev�lc�m: 1385 Bp. 62. Postafi�k 849

A Szittyak�rt el�fizethet� a hirdetes@kuruc.info c�men!

Minden �j el�fizet� egy �rt�kes aj�nd�k k�nyvet v�laszthat 5 k�nyv k�z�l ingyen, puszt�n csak a postad�jat kell fizetnie.

A v�laszthat� aj�nd�k k�nyvek:

- ALFREDO ORIANI: AZ ESZM�K FORRADALMA

- CLEON W. SKOUSEN: A LELEPLEZETT KAPITALISTA

- CHARLES SAROLEA: SZOVJET-OROSZORSZ�G

- ARTUR DINTER: A V�RRONT� BÛN

- GELL�RT VILMOS: S�RT� K�LM�N �LETE


Felh�vjuk olvas�ink figyelm�t, hogy mindazoknak, akik 3 el�fizet�t szereznek a lapra, a 4. �js�got k�sz�netk�nt teljesen ingyen k�ldj�k egy �vig Magyarorsz�g eg�sz ter�let�re, �s 1 aj�nd�k k�nyvet v�laszthatnak.

     
K�sz�nj�k meg�rt� t�mogat�sukat.

Nemzettestv�ri szeretettel:

Szittyak�rt szerkeszt�s�ge