AZ �V FILMBEMUTAT�JA!

K�zel 70 �v ut�n vet�tik el�sz�r
Budapesten a vil�g leggy�l�ltebb filmj�t!



A zsid� gy�l�lk�d� terrorist�kra val� tekintettel helyfoglal�s �s b�vebb inform�ci�:
GEDE TESTV�REK BT.
Telefon: (1) 349-4552

S�rt� K�lm�n:
MEGN�ZTEM A JUD S�SS-T

Kedves F�szerkeszt� Testv�r!

A Testv�r �vek �ta nagyon j�l ismer engem, att�l a pillanatt�l fogva, amikor bekopogtam a k�s�bb betiltott �sszetart�s szerkeszt�s�g�nek ajtaj�n. Akkor lehajtott fejjel, szomor�an, f�lig betegen �s f�lig lerongyol�dva enged�lyt k�rtem, hogy az �sszetart�s has�bjain munk�lkodhassak, mert ki�br�ndul�st, betegs�get, undort, cs�m�rt szereztem a baloldali sajt�fronton…
Az�ta �vek teltek el, sok v�z lefolyt a Dun�n, elmondhatom, hogy nyugodtan hajtom b�rmikor hal�lba fejemet, mert egy p�r szellemi �p�t�t�gl�t �n is vittem betegen is eg�szs�gesen, fogcsikorgat� keser�en is mosolyogva, j�zanul is r�szegen �s r�szegen is j�zanul, a j�vend� Nemzetiszocialista Munka�llam szellemi fundamentum�nak a lerak�s�hoz…
Azt, aki egyszer betegs�geket, de m�g ann�l is s�lyosabb lelki f�jdalmakat szerzett, soha az �letben nem lehet meggy�gy�tani. Az�rt nem akarok befek�dni a k�rh�zba, mert tiszt�ban vagyok a gy�gy�thatatlan trag�di�mmal, amit m�g a zsid� sajt� berkeiben szereztem. Az�ta �gy j�rok-kelek, mint az �rny�k, nincs er�m, sem az inamban, sem a derekamban, kiver a verejt�k a legnagyobb hidegben, kilel a hideg a k�nikul�ban, 52 kil� vagyok harminc �ves koromban, �n, aki t�z �vvel ezel�tt 65 kil� voltam…
Sz�val nagyon beteg vagyok, F�szerkeszt� Testv�r. Menni m�g tudok, illetve ballagni, mint valami v�nasszony, de �llni, v�rni m�r nem tudok. T�bb, mint k�t h�ten �t �lldog�ltam az Ur�nia Filmsz�nh�z el�csarnok�ban, hogy jegyet vehessek a Jud S�ss el�ad�s�ra. A bet�dul� t�meg majdnem agyontaposott, kivert a verejt�k, pad vagy sz�k nem volt, amire le�lhettem volna, egy nyilastestv�r vezetett ki a leveg�re, megt�r�ltem a homlokomat �s ballagtam haza azzal a tudattal, hogy a Jud S�ss-t �n nem n�zhetem meg. Tegnap azonban r�m mosolygott a szerencse egy ingyen jegy k�p�ben, amit a Pesti �js�gn�l V�r�sv�ry Istv�n testv�rt�l kaptam.
Tegnap l�ttam a Jud S�ss-t. B�nom is, meg nem is. J� volt l�tnom �s nem is a filmet. A nemzetiszocialista �js�gok azt �rj�k a filmkritik�ik v�g�n, hogy minden �ntudatos, s�t m�g nem is �ntudatos kereszt�ny magyar embernek k�teless�ge megn�zni ezt a filmet. A kritikusoknak igazuk van, ha nem is eg�szen. A m�g nem �ntudatos magyaroknak okvetlen�l l�tniuk kell a Jud S�ss-t, �gyszint�n az �ntudatos harcosoknak is, de csak azoknak, akik eg�szs�gesek…
�gy hiszem, hogy F�szerkeszt� Testv�r tudja azt az esz�vel, de �szt�n�vel is �rzi, hogy �n �ntudatos vagyok, de m�gis b�nom, hogy megn�ztem a filmet, mert �gy �rzem, hogy r�vid�tette az am�gyis v�g�t j�r� �letemet. Sz�delegve �gy j�ttem ki az el�ad�sr�l, mint a lompos, kivert kutya. Ma reggel azt k�rdezte a h�ziasszonyom, hogy mi�rt ny�gtem eg�sz �jszaka, mi�rt mondtam vagy �tezerszer, hogy jaj-jaj?... Hogy mi�rt jajgattam? Mert �t�reztem a filmben szerepl� w�rttembergi kereszt�nyek sokat szenvedett �let�t, akiket t�nkretett a b�bk�nt uralkod� herceg h�zizsidaja, a pajeszes senkih�zi, a haz�tlan csavarg� zsid�b�l egycsap�sra jogtan�csoss� �s p�nz�gyminiszterr� avanzs�l� Jud S�ss, aki csak az egym�ssal h�zasod�, v�rbajos, csip�s, gyullad�sos szem�, kaft�nos, pajeszos, gerinctelen, de ann�l ravaszabb, mocskos fajt�j�t mentette �t W�rttembergbe a frankfurti gett�b�l. V�gel�thatatlan sorokban mozogtak egym�s ut�n e faj k�pvisel�i az �j v�ros �j vad�szter�let�nek falai k�z�, szennyes hull�mokban a kord�kon a mocskos �s gajdol� zsid� n�ps�g, �s napok m�lva m�r �k szedt�k a v�mot, dr�g�tott�k a tejet, toj�st, p�link�t. Felakasztott�k a kov�csot, amikor a t�rv�ny dikt�l�sa m�r 99%-ban az � kez�kbe ker�lt. A legszebb, legfiatalabb h�zasp�r �let�t tette t�nkre Jud S�ss, amikor kinz�sz�kbe �ltette a fiatal f�rjet, k�r�mszak�t� g�pbe rakatta kezeit, l�bait, majd a kegyelmet k�r� feles�g�t m�rgezett keszken�vel k�b�totta el, vonszolta �gy�ba a zsid�… A fiatalasszony k�s�bb v�zbe �lte mag�t. Ekkor �lltak v�gre sarkukra az addig is tiltakoz� �s elkeseredett v�rosi urak �s rendek, �s vill�ml� szemekkel vont�k felel�ss�gre a haz�j�t �s n�pe boldogs�g�t zsid�k�zre j�tsz� uralkod� herceget, akit erre meg�t�tt a guta. Jud S�ss pedig meg akart l�pni, mert aff�le zsid�, de letepert�k, b�r�s�g el� ker�lt �s felmagasztalt�k a zsid�t az akaszt�f�ra…
A film csak addig volt j� �s keser�en nagyszer�, am�g ki nem gyulladtak a bet�k, hogy V�ge. Mert akkor ki kellett mozognunk az Ur�ni�b�l, hogy mi kereszt�ny magyarok az utc�n a sok zsid�t ker�lgetve, hazamenj�nk a vackunkba…
A film nem mese, hanem t�rt�nelmi val�s�g a m�ltb�l, amelynek igazs�g az alapja. Aki tendenci�t l�t a filmben, m�g annak is el kell ismernie a mesteri filmalkot�s mindenen fel�l val� m�v�szi �rt�k�t. A Jud S�ss tal�n eddig az egyed�li film, amit csak egyszer kell megn�zni, mert soha nem lehet elfeledni. A szerepl�k mind felejthetetlen�l t�k�letesen oldott�k meg feladatukat, k�l�n�sen Werner Krauss kett�s szerep�ben. Amikor a halott menyecsk�t kiemelt�k a foly�b�l, az eg�sz mozi k�z�ns�ge zokogott. Csak az utc�n �bredt�nk r�, hogy film volt az eg�sz, a m�v�szn� ma is �l. Igen �m, de az a szem�ly, akit alak�tott, t�nyleg meghalt 1733-ban, a kov�csot is felakasztott�k �s egy eg�sz n�pet fosztottak ki a zsid�k, akiknek mint mocskos csord�nak Jud S�ss felakaszt�sa ut�n h�rom nap alatt ki kellett W�rttembergb�l takarodni…
Az elkeseredett magyar k�z�ns�g s�hajtoz�sa �s tapsol�sa az Ur�ni�ban nagyon �rthet� volt…
– Innen is ki vel�k – d�r�gte egy vil�gh�bor�t j�rt magyar, aki mank�val j�tt fel az erk�lyre. Amikor a Jud S�ss-szel egy kereszt�ny ember t�rgyalt, k�ny�rg�tt, hogy ne sanyargassa a kereszt�ny n�pet, t�bben felh�rd�ltek a n�z�t�ren a v�szon fel�.
H�t ilyen volt, F�szerkeszt� Testv�r, a Jud S�ss el�ad�sa. Zsid�kat nem l�ttam a n�z�t�ren, de egy p�r leg�rb�lt sz�j� magyar embert igen, akik tal�n eddig a zsid�s�g szeker�t tolt�k vagy tolj�k �s csak most �brednek a val�s�gra…
Most a magyar t�rt�nelem Jud S�sseire gondolok, akik voltak, de vannak ma is. �s a sz�mtalan magyar trag�di�ra, k�zt�k Solymosi Eszter�re is gondolok…
Tegnap el�ad�s ut�n �tn�ztem az „El��rs” els� �vfolyam�t, amelyet Bajcsy-Zsilinszky Endre szerkesztett t�bb mint t�z �vvel ezel�tt. Milyen fajv�d� volt akkor Zsilinszky!? De Lendvay (Lehner) Istv�n – a Nom�d is!? Sz�rny�…
Az eml�tett urak m�r otthon levett kalappal elzar�ndokolhatn�nak az Ur�ni�ba �s zokoghatn�nak, hogy ben�tt fejel�gy� f�rfikorukban frontot v�ltoztattak, a zsid�s�g szeker�t tolj�k �s harcolnak, de imm�r tehetetlen�l – a nemzetiszocializmus gy�zelme ellen.

Forr�s: (Magyars�g �tja, 1941. febru�r 28.)