Mussolini fogs�ga �s kiszabad�t�sa

I.�SSZE�L A FASISZTA NAGYTAN�CS.

Benito Mussolini, az olasz nemzet vez�re, 1943 j�lius 24-�n, este hat �rakor meglehet�sen komor kedvben jelent meg a fasiszta nagytan�cs �l�s�n. Olaszorsz�g �ltal�nos helyzete s�lyos volt �s veszedelmekkel teli, ezt mindenki tudta az orsz�gban. M�r hetek �s h�napok �ta el�gedetlen, aggodalmas hangok hallatszottak k�l�nb�z� t�nyez�k r�sz�r�l, a Duce tiszt�ban volt azzal, hogy mag�ban a fasiszta nagytan�csban ellenz�ki mozgol�d�sok folynak, term�szetesen pontos inform�ci�i voltak arra vonatkoz�lag is, kik az ellenz�ki mozgalmak k�zpontjai �s kik tartoznak a k�l�nb�z� csoportokhoz. Arr�l az�rt sz� sem volt, hogy Mussolini b�rmilyen, ak�rcsak a legkisebb aggodalommal tekintett volna a tan�cskoz�s kimenetele el�. A Duce alkot� erej�nek telj�ben �rezte mag�t, minden t�nyb�l �s jelens�gb�l arra k�vetkeztetett, hogy a korm�nyzati hatalmat v�ltozatlanul biztosan tartja kez�ben. A fasiszta nagytan�cs r�gen nem volt m�r egy�tt, hiszen utolj�ra 1939 szeptember 6-�n �l�sezett, amikor a „Non-Belligeranza” (nem hadvisel�) elvet deklar�lta. Az ut�bbi id�ben k�l�nb�z� oldalr�l ism�telten k�rt�k a tan�cs �sszeh�v�s�t, Mussolini azonban minden alkalommal elutas�totta ezt a k�r�st, mert rengeteg m�s, fontosabb tennival�ja k�zepette nem akarta �l�sez�ssel, vitatkoz�ssal t�lteni az id�t. Most tulajdonk�ppen az�rt h�vta �ssze a fasiszta nagytan�csot, hogy szemben�zzen ellenz�k�vel, hogy korl�tlan szem�lyi �s politikai tekint�ly�vel eln�m�tsa a kritikusokat. Ebben a nyomott, de harcos kedvben foglalta el az eln�ki sz�ket.

A fasiszta nagytan�cs tagjai teljes sz�mban vonultak fel az �l�sre. Mussolini jobbj�n Carlo Scorza foglalt helyet, a fasiszta p�rt f�titk�ra, balj�n Tringali-Casanova, a rendk�v�li b�r�s�g eln�ke. A Duce iratokkal szakad�sig megt�m�tt, nagy aktat�sk�t tett ki maga el� az asztalra, az �l�s megnyit�sa ut�n n�h�ny pillanatig idegesen remeg� ujjakkal kutatott az aktat�sk�ban iratai k�z�tt, v�g�l el�vett h�sz-huszonegy oldal terjedelm� �r�g�pen k�sz�lt iratot �s abba belen�zve, hozz�fogott el�terjeszt�s�hez.

De Bono el�veszi revolver�t…

A Duce hosszasan �s r�szletesen ismertette az �ltal�nos helyzetet. Els�sorban az orsz�g mez�gazdas�gi �s ipari termel�s�r�l, a hadiipar sz�ks�gleteir�l �s a rendelkez�sre �ll� nyersanyagk�szletekr�l sz�molt be, azut�n azokr�l a vesztes�gekr�l, amelyek a haditermel�sben l�git�mad�sok k�vetkezt�ben keletkeztek. A teremben fojtott, nagy csend volt, a jelenlev�k valamennyien csendben, figyelmesen hallgattak, m�gis valami szokatlan fesz�lts�g �rzett a leveg�ben. A nagytan�cs tagjai Mussolinire szegezt�k tekintet�ket, n�h�nyan idegesen doboltak ujjaikkal az asztalon. Scorza �s Tringali-Casanova, Mussolini legh�vebb �s legbens�bb emberei k�zelebb h�z�dtak sz�k�k�n a Ducehoz �s homlokukat r�ncokba vonva, mind vissz�sabb �rz�ssel figyelt�k a gy�lekezetet.

De Vecchi el�veszi revolver�t

Negyed �ra elm�lt�val Mussolini �tt�rt a katonai helyzet ismertet�s�re �s sz�lott az angolsz�sz csapatok sziciliai el�nyomul�s�r�l. K�zben azt a kijelent�st tette, hogy er�teljesebb ellen�ll�st v�rt volna az olasz csapatokt�l. Ekkor v�ratlanul �les sz�v�lt�s t�madt a Duce �s De Bono t�bornagy k�z�tt. De Bono izgatott hangon belesz�lt Mussolini besz�d�be. A k�vetkez�ket mondta:

— Nem engedem meg, hogy ilyen m�don besz�lj az olasz katon�r�l. Nincs jogod megs�rteni a v�der�t.

Mussolini feltekintett az el�tte hever� iratokb�l �s f�rk�sz�, �that� pillant�s�t De Bono szem�be m�lyesztette. A t�bornagy els�padt ennek a tekintetnek hat�sa alatt, hirtelen oldal�hoz kapott �s el�r�ntotta revolver�t. A tan�cskoz� asztal k�r�l �l�k k�z�l senki sem mozdult, �ppen csak Badoglio t�bornagy szem�ben villant fel valami komor l�ng. Mussolini a revolverrel mit sem t�r�dve, er�teljes, szil�rd hangon v�laszolt a t�bornagynak:

— Te vagy az utols� aki ebben a tan�csban megv�delmezheted az olasz katon�t.

N�h�ny szaggatott mondatban elmondta azut�n, hogy annakidej�n, a Marcia su Roma idej�n De Bono volt a kir�lyi csapatok parancsnoka, kir�ly�t azonban haboz�s n�lk�l el�rulta �s csatlakozott az akkor forradalomk�nt fell�p� fasiszta mozgalomhoz. Sz�lott a Duce arr�l is, milyen v�gzetesen vezette De Bono az olasz csapatokat az abesszin hadj�rat els� korszak�ban. A t�bornagy minderre egyetlen sz�val sem v�laszolt, lehajtotta fej�t �s cs�ndesen visszatette revolver�t a tokj�ba.

Mussolini folytatta el�terjeszt�s�t, ar�nylag kedvez�bb atmoszf�r�ban. Sz�lott az olasz v�rosok ellen int�zett l�git�mad�sokr�l, majd az olasz sz�razf�ldet fenyeget� inv�zi� veszedelm�r�l. R�szletesen besz�molt ezut�n Hitler vez�rrel j�lius 20-�n Feltreben megtartott tan�cskoz�s�r�l. Feltre t�rt�nelmi nevezetess�g� kis v�ros Velence tartom�nyban, n�h�ny kilom�ternyire Bellun�t�l. Elmondta Mussolini, hogy a tal�lkoz� az � k�r�s�re j�tt l�tre, miut�n a fenyeget� sziciliai helyzetre val� tekintettel elhat�rozta, hogy er�teljesebb katonai t�mogat�st k�r N�metorsz�gt�l. A F�hrerrel folytatott megbesz�l�sei sor�n els�sorban nagymennyis�g� fegyvert k�rt, miut�n az volt a v�lem�nye, hogy Olaszorsz�gnak el�g katon�ja van a fegyverek felhaszn�l�s�hoz, csup�n a felszerel�s�k nem egyenrang� a t�mad� angolsz�szok�val. Mussolini r�szletesen ismertette a katonai helyzetet a F�hrer el�tt, ebben az ismertet�sben r�sztvettek katonai munkat�rsai is, els�sorban Ambrosio t�bornok, az olasz vez�rkar f�n�ke. A F�hrer hajland�nak nyilatkozott arra, hogy nagyar�ny� int�zked�seket tesz Olaszorsz�g v�delm�re, ezt azonban olyan felt�telekhez f�zte, amelyeket Mussolini �s katonai tan�csad�i nem voltak hajland�k teljes�teni. A n�zetelt�r�s l�nyege az volt, hogy a F�hrer nem akarta fokozni az Olaszorsz�gba ir�nyul� fegyver- �s hadianyagsz�ll�t�sokat, hanem megfelel� harci erej� n�met csapatokat akart k�ldeni Olaszorsz�gba. Mussolini minderr�l r�szletesen besz�molt a fasiszta nagytan�csnak.

A besz�mol�nak ez a r�sze �jabb sz�v�lt�sra vezetett. De Vecchi gr�f, a tan�cs reakcion�rius n�zeteir�l ismert tagja, aki a later�ni szerz�d�s al��r�sa ut�n Olaszorsz�g els� szentsz�ki nagyk�vete volt, hirtelen f�lbeszak�totta Mussolinit ezzel a hangos megjegyz�ssel:

— M�r 1934-ben el�re l�tt�m, hogy Mussolini roml�sba d�nt benn�nket.

A Duce De Vecchi gr�fra tekintett, g�nyosan, hidegen mosolygott �s r�tette a kez�t megt�m�tt aktat�sk�j�ra.

— Ha k�v�nod, besz�lhet�nk a te �gyedr�l is — jelentette ki v�gigm�rve a gr�fot. — Hoztam magammal k�l�nb�z� dokumentumokat, nemcsak r�d, hanem m�s, �gynevezett „h�veimre” vonatkoz�lag is.

Egy hossz� percig tart�, hossz�, m�ly cs�nd k�vette ezeket a szavakat. Minden tekintet Mussolini aktat�sk�j�n f�gg�tt, egy pillanatig mindenki azon t�prengett: mit tarthat k�szen a Duce � vele szemben.

Grandi javaslata.

Mussolini folytatta �s most m�r tov�bbi k�zbesz�l�s n�lk�l be is fejezte el�terjeszt�s�t. Az �ltal�nos helyzet ismertet�se alapj�n arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy fokozni kell az orsz�g h�bor�s er�fesz�t�seit �s a v�delmi felk�sz�lts�get, a nemzet minden erej�t egyes�teni kell, hogy meg tudj�k akad�lyozni vagy vissza tudj�k verni az orsz�got fenyeget� angolsz�sz bet�r�st. Javasolta, hogy a fasiszta nagytan�cs ebben az �rtelemben hozzon hat�rozatot. Amint utols� szavai elhangzottak, v�ratlanul heves, zajos �s hosszadalmas vita indult meg.

Els�nek Dino Grandi gr�f emelkedett sz�l�sra. Bejelentette, hogy hat�rozati javaslatot terjeszt el�, amelyet a fasiszta nagytan�cs tizennyolc tagja al��rt �s amelyben a v�ls�gos helyzetre val� tekintettel a hat�sk�r�k �s a felel�ss�g megoszl�s�t akarj�k �jb�l szab�lyozni. Mussolini nyomban tudta, hogy Grandi gr�f front�lis t�mad�sra indul ellene, ez�rt felemelkedett hely�r�l �s kez�t a gr�f fel� kiny�jtva, �les hangon k�rdezte:

— Milyen jogc�men akar itt deklar�ci�t felolvasni?

Grandi egy pillanatig hallgatott, azt�n s�padtan azt felelte:

— Minden, ami itt v�gbemegy, a nemzet akarat�b�l t�rt�nik.

Mussolini h�v�sen, f�l�nyesen v�gigm�rte, karjait �sszefonta mell�n, vissza�lt hely�re �s higgadtan intett a gr�fnak:

— Tess�k. Magam is k�v�ncsi vagyok, mit akartok deklar�lni.

Dino Grandi gr�f hozz�fogott a maga el� kiteregetett deklar�ci� felolvas�s�hoz. A hat�rozati javaslat els�sorban �dv�zli a fronton k�zd� katon�kat �s Szic�lia lakoss�g�t, ezut�n a k�vetkez�ket tartalmazza:

— A fasiszta nagytan�cs sz�ks�gesnek tartja, hogy halad�ktalanul �jb�l funkci�ba helyezz�k az �llam valamennyi szervezet�t, egy�ttal a koron�nak, a fasiszta tan�csnak, a korm�nynak, a parlamentnek �s a korpor�ci�nak az alkotm�nyban meghat�rozott felel�ss�g�t elismerj�k.

A Duce �s Ciano gr�f.

A k�vetkez�kben felk�rik Mussolinit, a korm�nyf�t, hogy az orsz�g �rdek�ben adja �t a v�der� t�nyleges f�parancsnoks�g�t a kir�lynak, egy�ttal tegye le az uralkod� kez�be a v�gs� d�nt�s jog�t minden v�ls�gos k�rd�sben. Arr�l volt teh�t sz�, hogy Mussolinit megfosztj�k katonai �s polg�ri teljhatalm�t�l �s megint az uralkod� kez�be teszik le minden t�ren a v�gs� d�nt�s jog�t. A Grandi-csoport elgondol�sa az volt, hogy ilyen m�don kiveszik a hatalmat Mussolini kez�b�l �s b�ztak abban, hogy �k kapnak megb�z�st az uralkod�t�l �j korm�ny alak�t�s�ra. A hat�rozati javaslat felolvas�sa ut�n Grandi gr�f hosszasan fejtegette, mi�rt tartj�k sz�ks�gesnek � �s h�vei a k�v�nt reformokat. Mussolini k�zben, Grandi fel� b�lintva, ironikus hangon jegyezte meg:

— Legal�bb h�szszor volt�l n�lam �s k�ny�r�gt�l a gr�fi c�m�rt, most m�gis el�rulsz.

Grandi �les hangon v�laszolt, a nagytan�cs m�s tagjai is belesz�ltak a vit�ba, izgalmas hang� sz�v�lt�s t�madt. Mussolini v�g�l er�lyesen csendet teremtett �s felh�vta Grandi gr�fot, hogy fejezze be felsz�lal�s�t. Grandi v�gezet�l felolvasta hat�rozati javaslat�nak al��r�it. A k�vetkez� n�vsort olvasta fel: Grandi, Federzoni, De Bono, De Vecchi, Ciano gr�f, De Marsico, Acerbo, Pareschi, Cianetti, Gattardi, Bignardi, De Stefani, Rossoni, Boffai, Marinelli, Alfieri, Albini �s Bastianini.

Grandi ut�n Ciano gr�f emelkedett sz�l�sra, hogy el�adja, mi�rt csatlakozott a Mussolini ellen ir�nyul� mozgalomhoz. Felsz�lal�sa k�zben f�lhalkan, mintha csak mag�ban besz�lne, megjegyezte a Duce:

— M�r akkor el�rult, amikor el�sz�r betette l�b�t a h�zamba.

Roberto Farinacci �llamminiszter, a fasiszta p�rt volt f�titk�ra k�l�n hat�rozati javaslatot terjesztett el�. Ennek a javaslatnak l�nyege az volt, hogy az olasz csapatokat helyezz�k a n�met v�der�f�parancsnoks�g ir�ny�t�sa al�. Ezt a javaslatot a nagytan�csban senki sem t�mogatta.

A harmadik hat�rozati javaslatot Carlo Scorza, a fasiszta p�rt f�titk�ra terjesztette el�. Ez a javaslat a fasiszta nagytan�cs bizalm�t nyilv�n�totta Mussolini ir�nt, �mb�r bizonyos kritikai meg�llap�t�sokat ez is tartalmazott a korm�nyzattal szemben. A tov�bbiakban a hat�rozati javaslat Mussolini el�terjeszt�s�nek megfelel�en, a h�bor�s er�fesz�t�sek fokoz�s�r�l sz�lott �s ebben a vonatkoz�sban tov�bbi teljhatalmat akart biztos�tani a korm�nyf�nek. Ezt a hat�rozati javaslatot t�mogatta Tringali-Casanova, a rendk�v�li t�rv�nysz�k eln�ke, Galbiati vez�r�rnagy, a fasiszta milicia parancsnoka, Polverelli miniszter �s a nagytan�cs tov�bbi h�rom tagja: Biggini, Frattari �s Buffarini.

Pareschi miniszter k�tszer elveszti eszm�let�t.

A leg�lesebben ellenz�ki �s legveszedelmesebb csoport, Badoglio t�bornagy csoportja semmif�le hat�rozati javaslattal, vagy el�terjeszt�ssel nem szerepelt az �l�sen. Badoglio t�bornagy mindig ismeretes volt hat�rozottan fasisztaellenes felfog�s�r�l, amint pedig a h�bor� kedvez�tlenre fordult, mind jelent�kenyebb fasisztaellenes csoport alakult ki k�r�l�tte. A fasiszta nagytan�csban az � h�ve volt Luigi Gasparotto, Bergamini szen�tor �s az egykori kereszt�nyszocialista vezet� ember, Bareschi. Badoglio csoportj�nak legsz�mottev�bb emberei, Ivanoe Bonomi volt minisztereln�k �s Orlando ugyancsak volt minisztereln�k, nem foglaltak helyet a fasiszta nagytan�csban.

�r�kon �t folyt a heves, k�m�letlen sz�harc. Mussolinira mindenfel�l �les, s�rt� megjegyz�sek z�dultak, a Duce azonban nyugodtan �lt az asztalf�n, hidgv�r�en, azonnal �s er�teljesen v�laszolt minden megjegyz�sre, minden t�mad�st visszavert. Az izgalmas sz�harcot v�ratlan incidens szak�totta meg. Pareschi miniszter v�gs�kig fesz�lt izgalm�ban sz�vg�rcs�t kapott �s el�jult. Mussolini f�lbeszak�totta a vit�t, Pareschit �pol�s al� vett�k, hideg v�zzel locsolt�k, csillap�t�szert adtak neki, azut�n, amint kiss� mag�hoz t�rt, a vita tov�bb folyt. Alig negyed�r�val k�s�bb Pareschi �jb�l el�jult, ez alkalommal m�r megszak�t�s n�lk�l folytatt�k a vit�t, az eszm�letlen minisztert a szomsz�dos helyis�gben vett�k �pol�s al�. Pareschi k�r�lbel�l f�l�ra m�lva visszat�rt a tan�cskoz�terembe, de m�g mindig nem volt teljesen �ntudatn�l, a tan�cskoz�s v�g�ig k�nnyezett �s s�hajtozott.

A fasiszta nagytan�cs leszavazza a fasizmus megteremt�j�t.

A legizgalmasabb pillanatban bel�pett a tan�cskoz�terembe a fasiszta nagytan�cs egyik titk�ra �s k�z�lte Balella tan�cstaggal, hogy a gy�riparosok egyes�lete rendk�v�l fontos �s s�rg�s �gyben a telefonhoz k�ri. Balella f�lemelkedett hely�r�l �s kiment a telefonhoz. Az �gy t�madt pillanatnyi csendben Mussolini f�lhalkan a k�vetkez�ket mondta Scorza f�titk�rnak:

— Tal�n k�nytelen leszek azt a parancsot adni �nnek, hogy valamennyi jelenlev� urat tart�ztassa le.

Federzoni nem tudta, mi�rt hagyta el Balella a tan�cstermet �s valami cselt�l tartott. Sebt�ben kis c�dul�t �rt �s azt k�r�ztette a Grandi-Federzoni csoport tagjai k�z�tt. A k�vetkez�ket �rta egy n�vjegyre;

— Vigy�zat, valamennyi�nket meg akarnak gyilkolni!

Balella telefonbesz�lget�s�t befejezve, visszat�rt a terembe �s elfoglalta hely�t. A k�vetkez� f�l�r�ban semmi sem t�rt�nt, nem jelentek meg fasiszta milicist�k, hogy a tan�cskoz�st feloszlass�k �s a jelenlev�ket letart�ztass�k. A vita tov�bb folyt, az el�bbihez hasonl� �les hangon, s�t m�g viharosabb jelenetek k�zepette. Grandi heves t�mad�st int�zett Mussolini ellen az�rt, hogy nyilv�noss�gra hozta legut�bbi besz�d�t, amelyben azt mondotta, hogy aki bet�r Szic�li�ba, az „horizont�lis helyzetben” fennakad a partvid�ki szikl�kon. Mussolini �gy v�laszolt:

— Ez a besz�d tulajdonk�ppen csak a fasiszta p�rtnak sz�lt, Carlo Scorza t�lbuzgalma folyt�n ker�lt nyilv�noss�gra.

Farinacci volt az els� t�voz�. �gy l�tta, hogy Mussolini helyzete rem�nytelen, ez�rt egy �vatlan pillanatban kiment a teremb�l, lement az egyik, a Duce szem�lyes haszn�lat�ra fenntartott l�pcs�n, amely kivezet a Via degli Astallira. Amint k�s�bb kider�lt, a n�metek t�mogatt�k a menek�l� fasiszta politikust, a fasisztap�rt volt f�titk�r�t. Farinacci szeptember eleje �ta Bajororsz�gban tart�zkodott.

Este hat �r�t�l hajnalhasad�sig tartott a fasiszta nagytan�cs �l�se �s Mussolini v�g�l elrendelte a szavaz�st. A t�bbs�g gr�f Dino Grandi hat�rozati javaslat�t fogadta el. Az �l�s ezzel tumultu�zus jelenetek, k�lcs�n�s s�rteget�sek �s �tkoz�d�sok k�zepette v�get �rt.

Amikor a tan�cstagok elhagyt�k az �p�letet, Ciano gr�f a felvon�ban Tringali-Casanov�val tal�lkozott, aki �gy sz�lt hozz�:

— Fiatalember, olyan s�lyosan v�tkezett, hogy az�rt csak v�rrel lehet megfizetni. Igaz�n a legjobbat k�v�nom mag�nak, de nem hinn�m, hogy m�g sok�ig �lhet.

A fasiszta nagytan�cs t�bbi tagjai hasonl� v�lem�nyen voltak. Azok, akik Mussolinit leszavazt�k a tan�cs�l�sen, sietve elsz�ledtek R�m�ban. J�form�n egyik�k sem ment haza lak�s�ra, mindenki igyekezett elrejt�zni, hogy legal�bb a legk�zelebbi �r�k fenyeget� veszedelmei el�l v�dve legyen. Maga Mussolini aut�j�n hagyta el a Palazzo Venezi�t, komor t�preng�sbe mer�lve af�l�tt, hogy az �j helyzetben milyen int�zked�seket kell tennie, hogyan biztos�thatja a hadvisel� orsz�g zavartalan korm�nyz�s�t.

II. A KIR�LY HAT�ROZ.

Badoglio t�bornagy a nagytan�cson t�rt�ntekr�l �rtes�lve egyenesen a Villa Savoiaba sietett, a kir�lyhoz. III. Viktor Em�nuel nyomban fogadta a t�bornagyot �s meghallgatta jelent�s�t a fasiszta nagytan�csban lezajlott esem�nyekr�l, Mussolini leszavaz�s�r�l �s Dino Grandi gr�f hat�rozati javaslat�nak elfogad�s�r�l. A legut�bbi h�napokban el�gedetlen politikusok ism�telten tettek m�r el�terjeszt�st az uralkod�n�l Mussolini ellen �s javasolt�k a fasiszta rendszer felsz�mol�s�t. Els�sorban term�szetesen Badogio t�bornagy tett hasonl� javaslatokat, s�t r�szletesen kidolgozott �llamcs�ny-terveket is terjesztett az uralkod� el� Mussolini kikapcsol�s�ra. A kir�ly gyakran fogadta Grandi gr�fot �s Federzonit is, akik arra k�rt�k az uralkod�t, hogy avatkozzon be az esem�nyek menet�be �s vegye �t az orsz�g t�nyleges vezet�s�t. A kir�ly minden alkalommal azt v�laszolta, hogy el�sz�r a fasiszta nagytan�csot kell �sszeh�vni �s amennyiben Mussolini a tan�cs�l�sen kisebbs�gben marad, a kir�lynak alkotm�nyos joga lesz arra, hogy szem�lyesen k�zbel�pjen �s Mussolinit a korm�ny �l�r�l elt�vol�tsa. Az uralkod�, meghallgatva Badoglio el�terjeszt�s�t, ennek megfelel�en k�z�lte, hogy elhat�rozta Mussolini lemondat�s�t �s felhatalmazta Badoglio t�bornagyot arra, hogy tegye meg a javaslatba hozott �s �ltala sz�ks�gesnek tartott int�zked�seket.

Valamivel Badoglio ut�n, a kora reggeli �r�kban Grandi gr�f �s Federzoni jelentkeztek a Villa Savoi�ban s kihallgat�st k�rtek az uralkod�n�l. A kir�ly fogadta a k�t politikust, az � besz�mol�jukat is meghallgatta fasiszta nagytan�csban lej�tsz�dott esem�nyekr�l, tudom�sul vette, hogy Mussolini kisebbs�gben maradt �s a nagytan�cs felk�rte a koron�t, hogy vegye �t �jt�l a v�gs� d�nt�st a kezdem�nyez�sre. Az uralkod� v�g�l megk�sz�nte Grandi �s Federzoni jelent�s�t, de semmif�le megb�z�st, vagy utas�t�st nem adott nekik, csup�n annyit jelentett ki, hogy mindenekel�tt a Duceval ak�r besz�lni. A kir�lyi h�z minisztere, Acquarone gr�f nyomban telefon�lt a Ducenak �s k�z�lte vele, hogy a kir�ly besz�lni hajt vele. Mussolini azt v�laszolta, hogy � maga is kihallgat�sra akar jelentkezni, de csak m�snap, teh�t h�tf�n d�lel�tt, miut�n eg�sz csom� fontos �s id�szer� �llam�gyet kell elint�zni�k �s ezalkalommal �hajt el�terjeszt�st tenni a v�ls�gos politikai k�rd�seik megold�s�ra is.

Alig egy �r�val ezut�n Acquarone gr�f �jb�l felh�vta Mussolinit �s nyomat�kosan felk�rte, hogy a fasiszta nagytan�csban t�rt�nt esem�nyekre tekintettel, halad�ktalanul jelenj�k meg a Villa Savoi�ban.

A Duce nem tartott szem�lyes t�mad�st�l.

�gy l�tszik, Mussolini f�lre�rtette Aquarone gr�fot a telefonbesz�lget�s sor�n. Azt hitte, hogy a kir�ly a fasiszta nagytan�cs m�s tagjaival egy�tt akarja �t fogadni. Ez�rt azt v�laszolta, hogy ilyen jelleg� audienci�t csak h�tf�n l�het �sszehozni, mert nem tudja azonnal �sszeh�vni a kir�ly �ltal k�v�nt szem�lyis�geket. Valamivel k�s�bb Acquarane gr�f harmadszor is telefon�lt �s nyomat�kosan felh�vta Mussolinit, hogy halad�ktalanul siessen a kir�lyhoz, aki m�r besz�lt a fasiszta nagytan�cs n�h�ny tagj�val. Amikor Mussolini ezt tudom�sul vette, elhat�rozta, hogy azonnal �tmegy a Villa Savoi�ba. Sz�nd�ka nyilv�nval�an az volt, hogy ellens�lyozza az uralkod�n�l ellens�geinek befoly�s�t. Test�rg�rd�j�nak egy kis k�l�n�tm�ny�t�l k�s�rve, aut�j�n elindult a Villa Savoia fel�.

A Duce kihallgat�son

Az �sszes k�r�lm�nyek arra vallanak, hogy Mussolini egy�ltal�n nem gondolt a szem�lye elleni t�mad�s lehet�s�g�re, hiszen semmif�le olyan int�zked�st nem tett, amely szem�lyes biztons�g�t szolg�lta volna. Miel�tt a Villa Savoi�ba elindult, titk�ra megjegyezte, hogy bizonyos biztons�gi int�zked�seket kellene tenni. A titk�r csak nagyon �vatosan, vonakodva tette ezt a megjegyz�st, k�l�n�s tekintettel arra, hogy Mussolini az ut�bbi id�ben �lland� testi �s lelki kimer�lts�ge, valamint szakadatlan idegfesz�lts�ge k�vetkezt�ben t�l inger�lt volt �s minden, ak�rmilyen j�indulat� javaslatot is, igen hevesen utas�tott vissza. Ez�ttal csak megvet� legyint�ssel felelt titk�ra megjegyz�s�re �s sietett le a palota el� kocsij�hoz. A fasiszta milicia legmegb�zhat�bb csapatai akkor m�g mozg�s�that�k lettek volna. A Ducenak csup�n n�h�ny rendelkez�st kellett volna kiadnia �s eg�sz ezredek vonultak volna fel a Villa Savoia el�, hogy mindenf�le t�mad�ssal szemben megv�dj�k �s ellens�geit leg�zolj�k. A Ducenak m�g csak a legt�volabbr�l sem jutott esz�be, hogy a kir�ly mag�npalot�j�ban valamilyen meglepet�s v�rhat re�; alig n�h�ny test�re �s k�t titk�ra k�s�ret�ben indult v�gzetes �tj�ra.

A Villa Savoia el� �rkezve, a Duce titk�ra bizonytalan jelekb�l, de tal�n ink�bb �szt�n�s meg�rz�s alapj�n arra k�vetkeztetett, hogy valami nincs rendben k�r�l�tt�k, valami bizonytalan veszedelem fenyegeti �ket Ez�rt a m�sodtitk�rnak azt az utas�t�st adta, hogy s�rg�sen h�vja fel telefonon Madelli sz�zadost, a szolg�lattev� test�rparancsnokot �s a Duce nev�ben utas�tsa, hogy egy szakasz lovas test�rrel jelenjen meg a Villa Savoia el�tt, lehet�leg felt�n�s n�lk�l. Mussolini ekkor m�r bel�pett a kir�lyi palot�ba.

A Villa Savoia el�csarnok�ban a kir�ly adjut�nsa, egy ezredes fogadta a Ducet, szokatlanul kim�rt, h�v�s modorban. Mussolininak n�h�ny percig v�rnia kellett az el�csarnokban, ami igen szokatlan jelens�g volt. A Duce az egyik ablakhoz �llva, len�zett az udvarra, k�zben idegesen dobolt ujjaival az alblakdeszk�n. N�h�ny perccel k�s�bb k�t ezredes �s k�t �rnagy l�pett be az el�csarnokba egy oldalajt�n �t �s sz�tlanul helyet foglaltak a b�rsonypamlagon. Alig �ltek ott egy-k�t percig, �jb�l megjelent a szolg�latt�v� adjut�ns �s felt�rta a Duce el�tt a kir�ly dolgoz�szob�j�nak ajtaj�t. A Duce titk�ra ekkor m�g vil�gosabban �rezte, hogy fenyeget� dolgok vannak kifejl�d�ben. Lesietett a palota el� �s nagymegnyugv�ssal l�tta, hogy tizenk�t lovastest�r �rkezik a t�rre, Madelli sz�zados vet�s�vel. A titk�r a sz�zadoshoz sietett, k�z�lte vele, hogy v�lem�nye szerint Mussolini szem�ly�t veszedelem fenyegeti, m�g nem l�tja tiszt�n a helyzetet, de fel kell k�sz�lni mindenre. A kapit�ny arca elborult. Suttogva k�z�lte a titk�rral, hogy azonnal int�zkedik �s nagyobb test�rcsapatokat vonultat fel a Villa Savoia el�. A titk�r ezt nyomat�kosan helyeselte. Meg�llapodtak abban, hogy ha beavatkoz�sra volna sz�ks�g, a titk�r a palota �szaki sz�rny�nak folyos�j�r�l fogja ezt jelezni, a sz�zados, teh�t figyelni fogja az onnan ny�l� ablakokat. A titk�r visszasietett a palot�ba, az el�csarnokban azonban m�r senki sem tart�zkodott, csak a szolg�latos lak�j �s k�t ajt�n�ll�. M�ly meghajt�ssal ajt�t nyitottak a titk�rnak �s bevezett�k abba a kis v�r�szob�ba, amelyben az uralkod� legbizalmasabb megh�vottai szoktak v�rakozni �s amely az uralkod� dolgoz�szob�j�nak el�csarnoka volt Itt nyolc f�tisztet tal�lt, akik idegesen, suttogva besz�lgettek valamir�l, amikor a titk�r bel�pett, r�n�ztek �s elhallgattak. K�zt�k volt az a k�t ezredes �s k�t �rnagy, akik Mussolini megjelen�se ut�n l�ptek be az el�csarnokba, azonk�v�l ott volt n�gy t�bornok. Ebben a teremben izgalmas v�rakoz�sban telt el k�r�lbel�l k�t �ra.

„Az �j korm�nyf�t m�r kineveztem.”

Mussolini �s III. Viktor Em�nuel t�rt�nelmi jelent�s�g� utols� tal�lkoz�ja k�r�lbel�l k�t �ra hosszat tartott. A kihallgat�s Mussolini r�szletes el�terjeszt�s�vel kezd�d�tt, a Duce v�zolta a katonai �s politikai helyzetet, k�l�n�sen r�szletesen sz�lott Hitler vez�rrel folytatott megbesz�l�seir�l. A kir�ly figyelmesen hallgatta a jelent�st, �gy l�tszott, hogy Mussolini besz�mol�ja �l�nken, �rdekli. A Duce hosszasan foglalkozott a fasiszta nagytan�csban megindult ellenz�ki akci�val, a hajnali szavaz�s eredm�ny�vel, a sziciliai helyzettel, az anyaorsz�g fenyegetett helyzet�vel, a l�git�mad�sokkal �s m�s fontos esem�nyekkel. Az uralkod� bizonyos pontokn�l r�szletesebb felvil�gos�t�sokat k�rt �s n�h�ny megjegyz�st tett. Mussolini v�g�l a j�v�re vonatkoz� terveit kezdte el�terjeszteni. Az uralkod� ekkor k�zbesz�lt �s a k�vetkez�ket jelen�tette ki:

— Miut�n a fasiszta nagy tan�cs bizalmatlans�got szavazott �nnek �s a nemzet j�v�j�t mag�ra a koron�ra b�zta, nincs �rtelme annak, hogy a j�v�re vonatkoz� tervekr�l besz�lj�nk. A jelenlegi helyzet nem teszi lehet�v�, hogy �n dolgozzon ki t�veket a j�v�re.

A Duce ekkor kezdett r�j�nni arra, mi t�rt�nik tulajdonk�ppen. Els�padt, kiegyenesedett �s emelt hangon magyar�zatot k�rt a kir�lyt�l. III. Viktor Em�nuel elhat�rozott hangon a k�vetkez�iket jelentette ki:

— K�z�ln�m kell �nnel, hogy m�r kineveztem ut�dj�t, az �j korm�nyf�t, aki m�r �t is vette hivatal�t. Az �j korm�nyf� Badoglio t�bornagy. Sz�veskedj�k szem�ly�t az � rendelkez�s�re bocs�tani.

Mussolini �gy v�laszolt:

— Fels�g! Volt egy olyan t�rt�nelmi szitu�ci�, amelyben Olaszorsz�g �s a kir�lyi h�z m�g a most fenyeget�n�l is nagyobb katasztr�fa el�tt �llott. �n voltam az, aki a katasztr�f�t elh�r�tottam. Fels�ged err�l megfeledkezik.

A kir�ly elutas�t�lag intett �s fojtott hangon mondta:

— Nem �hajtok vitatkozni �nnel. A fejlem�nyek nem t�rik tov�bb az �n rendszer�t, amely katasztr�f�ba vitte az orsz�got. A nemzetnek �sszefog� er�re van sz�ks�ge.

— Fels�g, ezt magam is tiszt�n l�tom — felelte a Duce. — Ez�rt szabad kezet ker�k arra, hogy saj�t bel�t�som szerint megrendszab�lyozzam a bomlaszt� t�nyez�ket, amelyek sz�th�z�st sz�tottak, tekintet n�lk�l arra, milyen �ll�st t�ltenek be.

Amint Mussolini utols� szavai elhangzottak, Umberto tr�n�r�k�s l�pett be a dolgoz�szob�ba. A kir�ly a tr�n�r�k�sbe mutatott �s �gy sz�lt:

— �me, a tr�n�r�k�s is meger�s�theti mindazt, amit mondtam.

Mussolini er�teljes hangon v�laszolt:

— Fels�g, a tr�n�r�k�s bizony�ra m�r el�re tudta mindazt, amit most hallottam. Nem akarok szem�lyeket v�dolni, erre most nincs id�. Teh�t r�viden megism�tlem k�r�semet: felhatalmaz�st k�rek, hogy a rendet helyre�ll�thassam.

A tr�n�r�k�s egy iratot tett a kir�ly el�, aki r�pillantott az okiratra �s �gy sz�lt:

— �nt a fasiszta nagytan�cs lemond�sra sz�l�totta fel. Ennek megfelel�en felmentem �ll�s�t�l.

— Nem mondok le! Ez �rul�s! — ki�ltotta Mussolini mag�b�l kikelve. A kir�ly hasonl�an izgatott hangon v�laszolt:

— M�g egyszer kijelentem, hogy felmentem �ll�s�t�l!

— Fels�g! — ki�ltotta a Duce, most m�r eg�szen �tadva mag�t felh�borod�s�nak. — El�g er�s vagyok, hogy a koron�val, s�t sz�ks�g eset�n a hadsereggel szemben is megv�djem magam!

Ezzel fej�t kim�rten meghajtva, megfordult �s az ajt� fel� indult. A kir�ly komoran ut�nasz�lt:

— V�rjon. Duce, gondolja meg, hogy val�ban polg�rh�bor�ba akarja-e tasz�tani az orsz�got? Ne ragadtassa el mag�t ilyen v�gzetes l�p�sre. Gondoljon arra, hogy �vek hossz� sor�n �t mindig megadtam a korona teljes t�mogat�s�t a fasiszta rendszernek. Most rendszerv�ltoz�sra van sz�ks�g�nk, ezt �nnek is be kell l�tnia. Az ellens�g Szic�li�ban �ll, az orsz�got minden oldalr�l veszedelem fenyegeti, �nnek nem szabad olyan elhat�roz�sokat hoznia, amelyeknek k�vetkezm�nyei bel�thatatlanok.

— Fels�g, mindent fontol�ra veszek �s mindennel tiszt�ban vagyok — v�laszolta a Duce keser�en. — Elhat�roz�saim k�szen �llnak.

M�gegyszer meghajtotta a fej�t �s hossz�, s�lyos l�ptekkel kisietett a dolgoz�szob�b�l.

Badoglio birtokba veszi a rend�rs�get, a karabinieriket �s a milici�t.

Az alatt a k�t �ra alatt, amelyet Mussolini az uralkod� szob�j�ban t�lt�tt, odakint a palot�n k�v�l d�nt� jelent�s�g� esem�nyek j�tsz�dtak le. Badoglio t�bornagy gyorsan �s hallatlan er�llyel int�zkedett, hogy a r�g�ta tervezett �s el�k�sz�tett �llamcs�ny siker�t biztos�tsa �s a fenyeget� polg�rh�bor� kit�r�s�t megel�zze.

Az olasz �llami rend�rs�g a Mussolinihez minden k�pen h� Clerici rend�rt�bornok parancsnoks�ga alatt �llott. A kir�lyi karabinierek hadtest�nek parancsnoka az ut�bbi id�ben Hacon t�bornok volt, ugyancsak a Duce megb�zhat�, h�s�ges embere, a t�bornok azonban a R�ma ellen int�zett els� l�git�mad�s alkalm�val �let�t vesztette. V�g�l legbiztosabban sz�m�thatott Mussolini az �nk�ntes biztons�gi milicia csapataira, amelyek h�sz esztend� �ta a „fasiszta forradalom fegyveres g�rd�j�t” alkott�k �s rendk�v�l fontos hatalmi t�nyez�t jelentettek. Ezeknek a milicia csapatoknak parancsnoka Galbiati vez�r�rnagy volt, aki a fasiszta nagytan�cs �l�s�n is h�ven kitartott Mussolini mellett.

Badoglio t�bornagy m�r r�gen el�k�sz�tette �s r�szletesen kidolgozta terveit. Az �llamrend�rs�g egykori parancsnoka, Senise Clerici tudta n�lk�l �jb�l �tvette a rend�rs�g vezet�s�t. J�lius 25-�n reggel Clerici m�r nem volt rend�rf�n�k, �mb�r � maga err�l csak a d�lel�tti �r�kban szerzett tudom�st. A kir�lyi karabinierik parancsnokuk h�si hal�la �ta k�zvetlen�l Badoglio parancsnoks�ga alatt �llottak. A legs�rg�sebb feladat a fasiszta milicia elint�z�se volt. Galbiati vez�r�rnagy j�lius 25-�n reggel a fasiszta nagytan�cs �l�s�nek kimenetel�re val� tekintettel �s Scorza p�rtf�titk�r hozz�j�rul�s�val k�rt�viratot fogalmazott a milicia csapatok parancsnokaihoz, amelyben a parancsnokok azt az utas�t�st kapt�k, hogy embereiket mozg�s�ts�k �s k�sz�ljenek fel minden eshet�s�gre. Senisenek siker�lt ennek a k�rt�viratnak elk�ld�s�t megakad�lyozni �s Galbiati t�viratsz�veg�t egy eg�szen m�s sz�veggel helyettes�teni. Galbiati �s Scorza tudta n�lk�l azt az utas�t�st kapt�k a fasiszta milicia parancsnokai, hogy a milicia csapatok a j�v�ben a hadsereg k�tel�k�be tartoznak �s az illet�kes vez�nyl� t�bornok parancsnoks�ga alatt �llanak. A helyi milicia parancsnokokat nyomat�kosan felh�vj�k, hogy abszol�t fegyelmezetten teljes�ts�k Badoglio t�bornagy parancsait. A t�virat Galbiati al��r�s�val �rkezett meg a miliciacsapatok parancsnokaihoz. Galbiati �s Scorza ek�zben meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy az eredeti t�virat eljutott a c�mzettekhez �s eg�sz Olaszorsz�gban, rendelkez�sre �ll a teljesen mozg�s�tott milicia.

Badoglio t�bornagy ilyen m�don a fasiszta rezsim utols� tart�oszlop�t is megd�nt�tte. A d�nt�s �r�j�ban a fasiszta milicia sehol sem jelent meg a k�zd�t�ren. A v�der�nek az uralkod� �s Badoglio t�bornagy parancs�ra kivonult csapatai ellen�ll�s n�lk�l foglalt�k el a jelent�sebb poz�ci�kat, az orsz�g t�nylegesen ostrom�llapotba ker�lt. Az alatt a k�t �ra alatt, amelyet Mussolinii a kir�lyn�l t�lt�tt, nagyon sok fasiszta vezet�embert letart�ztattak. Helyenkint ellen�ll�s mutatkozott, ezeken a helyeken kattogni kezdtek a g�pfegyverek. Egyes v�rosokban, s�t R�ma n�mely k�lv�ros�ban is utcai harcok folytak, Mussolinit azonban a Villa Savoi�ban hermetikusan elz�rt�k a k�lvil�g esem�nyeit�l.

A Ducet a Villa Savoia kapuj�ban letart�ztatj�k.

A Duce a kir�ly bizalmas v�r�szob�j�n �thaladva, az el�csarnokba l�pett, izgalm�ban, nagy bels� elfoglalts�g�ban csak mechanikusan vette tudom�sul, hogy titk�rja nem v�rakozik re� az el�csarnokban. Az el�csarnokon �thaladva, siet�s l�ptekkel ment le a l�pcs�n. Aut�j�t nem l�tta a palota bej�rata el�tt, a Madelli sz�zados parancsnoks�ga alatt �ll� test�rcsapat sem �llott m�r a t�ren, ennek a test�rcsapatnak kivonul�s�r�l azonban a Duce nem is tudott, �gy term�szetesen az elt�n�s�k sem t�nt fel neki.

— A kocsimat! — ki�ltotta a Duce az egyik ajt�n�ll�nak.

Ebben a pillanatban utol�rte a Ducet a nyolc magasrang� katonatiszt, akik a kir�ly v�r�szob�j�ban szeg�dtek a nyom�ba �s ut�nasiettek, a l�pcs�n lefel�. Egy ezredes hozz�l�pett �s �gy sz�lt:

— Excellenc (m�r nem Duce), azt a parancsot kaptam, hogy vegyem �nt v�delmembe. K�rem, k�vessen.

Az ezredes egy betegsz�ll�t� aut�ra mutatott, amely ebben a pillanatban �rkezett meg a kir�lyi palota kapuja el� �s ott meg�llt.

Mussolini v�gign�zett az ezredesen �s �les hangon felelte:

— Semmi sz�ks�gem a v�delm�re. �lljon f�lre az utamb�l!

Az ezredes nyomat�kosan kijelentette, hogy igen hat�rozott parancsokat kapott �s azokat teljes�teni fogja. Mussolini sz�tlanul, de a felh�borod�s �s a harag l�z�ban �g� pillant�ssal n�zett r�, v�g�l rekedten �gy sz�lt:

— Csak az er�szaknak engedek.

Az ezredes a Duce karj�ra tette a kez�t, m�s f�tisztek is k�zelebb l�ptek �s jobbr�l-balr�l megragadt�k a Duce karj�t. Mussolini s�padtan d�rm�gte:

— Gyal�zatos, hitv�ny �rul�s!

Ezekut�n a Ducet odavezett�k a betegsz�ll�t� aut�hoz, annak ajtaj�t kinyitott�k �s Mussolinit be�ltett�k. A Duce a tisztek utas�t�s�ra v�gigfek�dt a kocsiban elhelyezett hord�gyon. Egy katonaorvos v�rta a kocsiban a Ducet, amint lefek�dt, injekci�st�t vett el� �s Mussolini kab�tujj�t felgy�rve, injekci�t adott a karj�ba. A Duce ezut�n r�videsen elcsendes�lt. A t�rzstisztek k�z�l n�gyen be�ltek a kocsiba a katonaorvos mell�, azut�n a betegsz�ll�t� kocsi elindult a Villa Savoia kapuja el�l.

Az �llamcs�ny siker�lt. A r�mai r�di� m�r aznap este k�z�lhette a h�rt az eg�sz vil�ggal, hogy Mussolini lemondott a minisztereln�ks�gr�l �s Badoglio t�bornagy eln�ks�ge alatt �j korm�ny alakult. A Badoglio-korm�ny kez�ben tartott minden katonai �s k�zbiztons�gi szempontb�l fontos poz�ci�t �s kez�ben tartotta a Ducet, a fasizmus megteremt�j�t �s ir�ny�t�j�t…

(Betilva.com)