forr�s: betiltva.com

A zsid�s�got kritiz�lni nem szabad! Aki zsid�t kritiz�l, vagy pl�ne b�neit felt�rja, az: zsid� oszt�lyt gy�l�l� antiszemita, akit a N�pszava, a Vil�g, a Pesti Napl�, a Fidibusz, az Egyenl�s�g, s a t�bbi k�l�nf�le nevet visel�, n�ha nem zsid� k�nt�sben tetszelg� zsid� lapokban a r�galmak has�bjain el�gettek.A zsid�k tudniillik az oszt�lygy�l�let ellens�gei. Ez�rt szidt�k, cs�folt�k �s gy�l�lt�k ny�ltan �s b�ntatlanul a bolsevizmus let�r�s�ig offenz�v m�don a „g�jokat”. Jaj volt annak, aki a „g�jok” v�delm�re kelt, azt Kun B�la, Pog�ny J�zsef, Szamuelly Tibor, Kunfi Zisgmond, Weltner Jakab �s a t�bbi vil�got megv�lt� zsid� szapora, de mindenkor hazafias �s becs�letes fajt�ja a nyilv�noss�g el�tt agyonk�vezte.

Azaz legy�nk igazs�gosak! Voltak kereszt�nyeink, akiket a zsid�k szerettek �s v�delm�kbe vettek. Ezek az �gynevezett „d�szg�jok”, kirakatkereszt�nyek voltak, akik bels�leg azonban �pp oly kev�ss� filoszemit�k, mint a t�bbi g�jok. A d�szkereszt�ny p�nz�rt, vagy egy�b el�ny�rt a zsid� �gy kirakat�ban d�szeleg, ahogy a Dob utcai frissen m�zolt n�ger a v�s�ros b�d� kiki�lt�ja mellett.

A zsid�s�g a „d�szg�jokkal” �gy takar�dzik, mint a struccvad�sz, aki a strucck�nt�st az�rt h�zza mag�ra, hogy az �ld�z�tt struccok benne a vad�szt f�l ne ismerj�k. Tess�k ak�rmilyen zsid� politikai vagy t�rsadalmi egyes�l�st megvizsg�lni. Mindegyiknek van egy-k�t „d�szg�ja”. Kap�sak a gentry-sz�rmaz�kok, a nem gentryk, ha nev�kben egy-k�t ipszilon d�szeleg. N�ha m�g a „d�szg�j” is meg van hamis�tva, mert a Kossuth-szak�ll �s az ipszilon visel�je t�sgy�keres zsid�.

A hamis�tatlan „d�szg�jok” voltak azok a farkasok, akik b�r�nyb�rbe bujtatva a zsid�had �l�n a hazafias �s erk�lcs�s nemzeti v�rba t�rtek, hogy a progresszivit�s z�szl�ja alatt a t�rt�nelmi Magyarorsz�got sz�trombolj�k, s romjain az egyed�l �dv�z�t� rabl�gyilkos bolsevizmusnak tr�nt emeljenek.

A bolsevizmus let�r�s�vel a zsid�s�g �s a nem-zsid�k k�z�tt az er�viszonyok megv�ltoztak. Haz�nk n�pess�g�nek 4—4.5%-�t tev� zsid�s�gnak hatalma, mely a K�rp�tok �vezte haz�nkban t�rdig g�zolt v�rben s nyakig d�zs�lt rablott javakban, megsemmis�lt; a 95.5% kereszt�nys�g, mint a f�ldre s�jtott Anteusz, talpra ugrott �s zsarnok�t f�ldre teperte, hogy soha t�bbet talpra ne �llhasson. Ez a m�velet, amelyet, a kereszt�nys�g v�gzett, zsid� zsargon szerint „feh�r terror”, „s�t�t reakci�”, mely miatt Oroszorsz�got, Rom�ni�t, T�r�korsz�got, Lengyelorsz�got t�nkretett. Ausztri�t �s Csehorsz�got kikezdett zsid�s�g benn�nket „el�t�l”. A f�l�lkerekedett kereszt�nys�g visszanyert hatalm�nak konzerv�l�sa v�gett a zsid�oszt�ly ellen k�m�letlen oszt�lyharcot folytat, hogy a k�zszellemb�l a zsid� erk�lcs�t, a hazafiass�got �s becs�letet kig�nyol� zsid�szellemet kiirtsa. Ez is, — mondja a hatalm�r�l levit�zlett zsid�s�g — s�t�t reakci�, mely ha �lland�sul, a mi K�na�unk megsz�nik gabon�t, gy�m�lcs�t, �llatokat, szenet, �sv�nyokat teremni, a munk�s megsz�nik dolgozni, s itt mindenki munkakedvvesztetten �hen fog halni, mert ha az �rdr�g�t�, l�nckeresked�, uzsor�s, b�rzesvindler �s egy�b k�zhivatalokban �l� zsid� hatalm�r�l letasz�tva lapulni lesz k�nytelen, a paraszt �s munk�s b�skomors�gban pusztul el, a Duna �s mell�kfoly�i kisz�radnak, a nap pedig csak azokra az orsz�gokra fog s�tni, melyekben a „nemzetfenntart�” zsid�kat d�szgyaloghint�kon cipelgetik a „g�jok”. Azt az oszt�lyharcot, amelyet a bolsevizmus let�r�se folyt�n levit�zlett zsid� oszt�ly, mint ez id� szerint elnyomott, a 95.5% -os t�bbs�gben l�v� kereszt�ny oszt�ly ellen folytat, maga a telhetetlen, t�relmetlen s erk�lcs n�lk�l val� zsid�s�g provok�lta. Gal�dul vissza�lt azokkal a jogokkal, melyeket a liberalizmus neki ny�jtott. A magyar n�p sohasem volt antiszemita. Antiszemit�v� a zsid�s�g tette, mert a magyars�got els�sorban vagyonilag tette t�nkre, m�sodsorban, mikor a bolsevizmus c�g�re alatt az �llamhatalmai mag�hoz ragadta, goly�val �s akaszt�f�val rohanta meg haz�nk n�p�t, hogy uralm�t �r�k id�kre biztos�tsa. A zsid�s�g, mely batyuval a h�t�n a K�rp�tokon �tsompolyogva, al�zattal kezdte meg n�lunk az uzsoraipart, egyszerre zsarnoki, n�r�i hadd� vedlett, mihelyt kimutatta a foga feh�r�t. A kereszt�nys�g a hatalom �sszes eszk�zeit f�lt�kenyen k�nytelen �kl�ben tartani, hogy mihelyt a zsid�s�g a n�la megszokott korrupci�val, er�szakkal a hatalmat ism�t mag�hoz akarn� ragadni, a hatalom korb�csaival iziben v�gigv�ghasson rajta,

Minden orsz�gnak megvan az �nrendelkez�si joga. Meg van nek�nk is. E haz�ban 95.5% kereszt�ny �l. Ez a t�lnyom� t�bbs�g �rv�nyt fog szerezni akarat�nak, �s szuverenit�s�n�l fogva sors�t int�zni, s nem fogja t�rni, hogy egy 4.5%-os zsid�s�g kapitalizmusa, hazafiatlan �s erk�lcs n�lk�li sajt�ja, a k�lf�ldi k�zv�lem�ny meghamis�t�sa, f�lrevezeteti utcai cs�csel�k �tj�n a 95.5%-es t�bbs�get rabig�ba hajtsa.

A kereszt�ny nemzeti t�bbs�g a nemzeti �nfenntart�s �szt�n�t�l �z�tten a harcot a zsid�s�g ellen ny�lt sisakkal k�nyszer�lt felvenni. Az 1867 �ta lappang�, s az�ta egyre er�sb�d�, de a zsid�s�g �ltal elnyomott antiszemitizmusnak: a bolsevizmus let�r�s�vel elemi er�vel kellett kit�rnie. A zsid� bolsevizmus r�mes borzalmai, vagyoni gaztettei az elkeseredett kereszt�nys�get az antiszemitizmus t�bor�ba terelt�k, mely mindaddig nem fog leszerelni, ameddig a kereszt�nys�g anyagi �s politikai hegem�ni�ja �r�kre biztos�tva nincs. A bolsevizmus D�zsa Gy�rgynek akart szobrot emelni, a kereszt�ny reakci� dr. Ist�czy Gy�z�nek fog �r�k eml�ket alkotni, akit a bolsevizmus �ltal elpuszt�tott Hung�ria romjai f�jdalmasan igazolnak.

 

II.

 

Hogy lesz a rongybatyub�l zsid� mamutvagyon — produkt�v munka n�lk�l?

E m�vecsk�ben p�rth�veinket r�szletesen fel fogjuk vil�gos�tani, hogy mi�rt kell a zsid�s�g ellen k�ny�rtelen oszt�lyharcot folytatnunk?

1867-ben kev�s zsid� lakott haz�nkban. A bolsevizmus kit�r�sekor m�r 4.5% zsid�nk volt. 1919-ben a k�zhatalom m�r eg�szen zsid�k�zben volt, mert a t�ke, az eg�sz kereskedelem, a hitel�let, a sajt�, a f�ldbirtok nagy r�sze, a t�rv�nyhat�s�gokban s a parlamentben a politikai hatalom nagyobbik fele zsid� volt. Az ut�bbi id�ben m�r zsid� miniszter�nk is volt, kit n�h�ny kikeresztelkedett zsid� el�z�tt meg. V�zsonyi, Teleszky, Szter�nyi, Hark�nyi, Hazai neveire m�g eml�ksz�nk. A k�zhatalom t�bbi birtokosa csak amolyan „d�szg�j” volt, akinek zsid�f�ttyre kellett t�ncolni. Az el�f�ty�l�k a h�bor� alatt L�nczy �s Ullmann zsid� bank�rok voltak. A bolsevizmus megsz�ntette a d�szg�j int�zm�nyt. Csak Garbainak kegyelmezett meg. A hatalom t�bbi birtokosai mind zsid�k voltak. Ki besz�l abban az id�ben Garbai-korm�nyr�l? Mi csak Kun-korm�nyr�l hallottunk, Garbai a Kun-korm�nynak „sabeszg�ja” volt.

Hogyan t�rt�nhetett, hogy egy hatvan �v el�tt letelepedni kezd� csek�ly n�pfaj egy 20 milli�s �llamban politikai �s gazdas�gi f�l�nyre tudott jutni, mikor k�zismert tudott igazs�g, hogy a zsid� a gy�ren j�vedelmez� produkt�v ipari �s mez�gazdas�gi munk�t�l irt�zik? Err�l fog reg�lni �n�knek egy �bred� magyar. Meg fognak gy�z�dni, hogy a zsid� erk�lcs, ha ugyan erk�lcsnek lehet g�ny n�lk�l nevezni, haz�nk m�lys�ges buk�s�nak oka, hogy a zsid�s�g a haz�nkban �l� kereszt�ny n�pfajok veszedelme, s hogy a zsid� parazitizmus a mi n�p�nk boldogul�s�nak, s nemzet�nk halad�s�nak legnagyobb ker�kk�t�je.

A zsid� f�ty�l�vel a sz�j�ban, rongybatyuval a h�t�n kezdi meg a honfoglal�st. Kezdetben a falu g�nyja. Majd p�link�s zsid�v� l�p el�. Boldog�tja a hetiv�s�rt. K�s�bb f�szeres-zsid� lesz bel�le. Panam�zik a helyi hat�s�ggal, a fin�ncokkal. Megkapja az �talm�r�si, meg a trafik jogot. A falusi zsid� boltja lesz a k�zigazgat�s �ltal elhagyott paraszt bankja. A paraszt n�la r�g be. Ber�gott �llapotban n�la k�tyavety�li el a holmij�t �s �ruj�t, amelyen a zsid� bus�s nyers�ggel t�lad. A paraszt a falusi zsid�n�l vesz fel dr�ga k�lcs�nt, melyet visszafizetni nem tud. Az �rver�sen a paraszt eg�szen a zsid� kez�be ker�l. A zsid� tov�bb tollasodik. Sz�llod�t nyit. Vend�gl�j�t nagyobb�tja, k�v�h�zzal kieg�sz�ti. Most m�r a helyi hatalmass�gok is felkeresik. A kis �s k�z�pbirtokosok n�la lumpolnak, olcs�n sz�mit, m�g k�lcs�nt is ad. A k�z�p �s kis-birtokos m�r a sz�llod�s zsid�t�l kapja a k�lcs�nt, � is �pp �gy a zsid� kez�be ker�l, mint a paraszt.

Mialatt a f�ty�l�s zsid�b�l sz�llod�s zsid� lesz, t�bb honfit�rsa telepszik meg mellette a faluban, � az idegenvezet�, a j�vev�nyek sz�ll�scsin�l�ja. Egy-kett�re egy�tt van a hitk�zs�g. Sz�ntani, vetni, egy�b testi munk�t v�gezni egyik sem megy. Az nekik nem gseft. A zsid� keresked�nek nevel�d�tt. Pip�val a sz�j�ban, �zlete ajtaj�nak f�lt�j�ra t�maszkova lesi �ldozatait. Olyan, mint a p�k, mely h�l�ja sz�glet�be b�jva lesi, mikor esik bele egy „legyecske?” Ezzel a „produkt�v” munk�val keresi vagyon�t. A paraszt pedig egyre szeg�nyedik, am�g csak ki nem v�ndorol Amerik�ba.

A sz�llod�s zsid� m�r politikai t�nyez�. Hat�s�gi emberek, s v�lt� ad�sai a lek�telezettjei. A k�pvisel�v�laszt�son sok alkotm�nyos k�lts�get keres. Sz�ll�tja a r�szeg voksokat. A sz�llod�s zsid�b�l bank�r, s egy�b �zletes lesz. T�zsd�n is j�tszik. Mindennel spekul�l. Mindent vesz, mert min�lunk az elhagyott n�pn�l, a gseftel�s jobban gy�m�lcs�zik, mint a produkt�v munka. P�nze �tj�n beleker�l a t�rv�nyhat�s�gi bizotts�gba is. T�bb, vele tart� hitsorsos�val r�szt vesz a t�rv�nyhat�s�gi tiszt�j�t�sokban. P�nz�vel ir�ny�t� szerepe van. Megmozd�tja m�g az orsz�gos sajt�t is. Beleker�l valamelyik szabadk�m�ves p�holyba. Ha a t�rv�nyhat�s�gn�l �rv�nyes�l�se nem siker�l, szidja a gentryt �s a reakci�t. Ha a parasztny�z�sban megakad�lyozz�k, az agr�riusokat szidja. Panaszra megy a miniszterhez s egy�b politikai „balh�kat” rendez.

A vid�ki zsid�, produkt�v munka n�lk�l csakhamar a k�rny�k nagybirtokos�v� h�zik. �gy lesz nagyj�ban, legal�bb szokv�ny szerint, a gal�ciai zsid�b�l �j magyar f�ldes�r. �ll ez megfelel� m�dos�t�ssal a f�v�rosi zsid�s�gra is, melynek hatalmi t�lteng�se Budapesten a hist�ri�ban p�ld�tlan.

 

III.

 

A k�z�let zsid� uzsor�sai.

Budapest t�rv�nyhat�s�gi bizotts�ga csek�ly t�red�kt�l eltekintve zsid�, �mb�r a lakoss�g �sszl�tsz�m�nak fele sem az. A virilis tagok zsid�k, mert Budapest a zsid� uzsora k�zpontja. Itt laknak az uzsorakir�lyok, kik lakb�ruzsor�n, t�zsdespekul�ci�n, kincst�rcsal�son, k�zsz�ll�t�sokon, panam�kon, �rdr�g�t�son, l�nckereskedelmen �s egy�b nem produkt�v �letp�ly�kon szerezt�k nagy vagyonukat. A nem virilis bizotts�gi tagokat a klikkek v�lasztj�k. A klikkf�n�k�k t�lnyom� r�sze zsid�. Ezek sz�ll�tj�k a zsid� t�rv�nyhat�s�gi bizotts�gi tags�gokat, melyek�rt jelent�keny v�tel�rat kell a v�laszt�si pink�ba fizetni. A bizotts�gi tags�gi mand�tum panamaiparra jogos�t� tags�gi igazolv�ny.

A t�rv�nyhat�s�gi bizotts�g Budapesten annyira zsid�, hogy az �vz�r� k�zgy�l�sek ut�n b�tran mehetne a Doh�ny-utcai zsinag�g�ba Te Deumra. Ehrlich G. Guszt�v, V�zsonyi, dr. Gl�cksthal, dr, Stern neve arany h�ber bet�kkel van a f�v�ros t�rt�nelm�ben meg�r�k�tve. A f�v�rosi zsid� t�rv�nyhat�s�g bizotts�g t�ltv�n be v�laszt�sok �tj�n a magisztratur�t, „goj” legyen a talp�n, aki be tud valamilyen hivatalba jutni. Telerakj�k a hivatalokat kortes erk�lcs�k �s kortes �rdemek szerint zsid�kkal, zsid�k �ltal f�mjelzett d�szg�jokkal. K�l�n�sen szeretik a kiugrott katolikus papokat. Ezeknek tan�csnoki �ll�sra els�bbs�g�k van. A polg�rmesteri �ll�sra csak dupl�n f�mjelzett, s a t�rzsf�n�k�knek absolute engedelmes filoszemita „g�jnak” lehet ig�nye. Horribile dictu! A zsid� t�rv�nyhat�s�gi bizotts�g v�lasztja meg m�g a katholikus egyh�z pl�b�nosait is. A katholikus pl�b�nos jel�ltnek az �sszes zsid�k kez�t v�gig kell cs�kolni, hogy pl�b�ni�t kaphasson. Ugyeb�r, mily sz�p a magyar liberalizmus? Hogy �b�gatn�nak a zsid�k, ha a „g�jok” a rabbiv�laszt�sba beleavatkozn�nak. Directe Wilsonhoz menn�nek panaszra. Ilyen k�z�leti �llapotok mellett a zsid�s�g m�g csod�lkozik, hogy lehet egy „g�j” antiszemita!

Azokt�l a panam�kt�l, melyek a f�v�rosi k�zmunk�k �s k�zsz�ll�t�sok k�r�l lefolynak, m�g Honolulu is hangos. Ebben a k�z�leti mocs�rban csupa zsid� fetreng, melyben k�v�rre h�zik. Ha ezt a zsid�s�g szem�re vetik, azzal replik�zik, hogy ha nem a zsid�k panam�zn�nak, a kereszt�nyek tenn�k. A pesti zsid�s�g e cinikus felfog�sa klasszikusan jellemzi a zsid� szellemet. Annak l�tt�ra persze, hogy a kereszt�nys�g a panamafert�b�l a zsid�s�got ki akarja kergetni, a liberalizmus �s demokr�cia szent nev�ben az ententehoz fordul oltalom�rt, hogy az „antiszemitizmus”, a „feh�r terror” �s a „reakci�” ellen l�pjen fel. Ez a zsid� taktika a legv�resebb antiszemita vez�rcikkn�l jobban l�zit a zsid� oszt�ly ellen.

A bev�ndorolt zsid� elem f�v�rosi gar�zd�lkod�sa teszi �rthet�v�, hogy a zsid�bolsevizmus csak Budapesten tal�lt talajra, mellyel szemben a hazafias �s tiszta erk�lcs� vid�k annak dac�ra hadi�llapotba helyezkedett, hogy a zsid� politikusok �s zsid� gener�lisok goly�val �s akaszt�f�val tizedelt�k a falu n�p�t. A vid�k nem vette be a pesti zsid�k zsarnoks�g�t, melyet a mai zsid� sajt� azon a c�men s�r vissza, hogy a vezet�snek a f�v�ros kez�n kell maradni, mert itt jelenik meg a Vil�g, a Lloyd, a N�pszava, az Egyenl�s�g, a Fidibusz, a Pesti Fut�r, a V�g�h�d �s egy�b zsid� irodalmi term�k, melyek a f�v�rosi szellemi f�l�nynek kult�rbizony�t�kai, mert Budapesten f�l milli� zsid� �l, kiknek fele m�g gal�ciai honos, s mert Budapesten akkora a Chevra Kadisa, milyet Jeruzs�lem szent falai sem l�ttak. Ilyen talmi logik�val �hajtanak a pesti zsid�k nem ugyan Budapest, de saj�t hegem�ni�jukat biztos�tani.

A falusi zsid�knak a f�v�rosba t�rtet�se, a f�v�rosban val� elterpeszked�se, s t�rv�nyhat�s�gi bizotts�gokba val� t�meges betolakod�sa magyar�zza Budapest botr�nyos erk�lcsi buk�s�t, s ezzel egy�tt a felviharz� m�rhetetlen antiszemitizmust, mely a zsid� erk�lcs puszt�t�sainak ha kell, hatalmi sz�val is, g�tat fog vetni.

 

IV.

 

A zsid� erk�lcstan.

A zsid� erk�lcs alapszab�lya: „c�l szentes�ti az eszk�zt”. Vagyont szerezni minden �ron. A zsid�nak teljesen „wurst”, hogy mivel keresi vagyon�t. Ma katholikus egyh�zi �r�, holnap bolsevista n�pbiztos. Ma p�ffeszked� kapitalista, holnap szocialista n�ptribun. Ma inkarnatus szocialista, holnap Kun B�l�val �s t�rsaival a gy�jt�fogh�zban cs�kol�dzik. Ma V�zsonyi legh�bb demokrat�ja, V�zsonyi sz�k�se ut�n K�rolyi Mih�ly vez�rembere, 1919 m�rcius 22-�n Kun B�la zsid� fejedelem k�ser udvar�ban lebzsel. Ez a zsid�kapacit�s ma d�h�s kir�lyp�rti. Az egyik zsid� munkap�rti k�pvisel�, a m�sik v�rbeli 48-as p�rti Kossuth-szak�llal. Van m�g Apponyi-p�rti zsid� k�pvisel� is klerik�lis m�zzal. A zsid� lelkes v�r�s terrorista, de ha musz�j, sz�vesen �l p�r �vi fegyh�zat zsebtolvajl�sok�rt. Az orgazdas�gb�l �l� tengernyi zsib�rus karakter dolg�ban a hitelsz�vetkezeti �s bankdirektorral egy n�v�n boldog�tja a bolsevizmus legv�gs� hat�r�ig Magyarorsz�got. Olyan rabl�k, milyeneket a magyar zsid� bolsevizmus kitermelt, m�reteikben az angol b�n�gyi reg�ny�r�k fant�zi�j�t messze t�lsz�rnyalj�k. A zsid� erk�lcstelen kapzsis�ggal, karaktertelens�ggel, gonoszs�ggal b�lelt kaft�n. E meg�llap�t�son a csek�lysz�m� tisztess�ges zsid� kedv��rt k�z�rdekb�l nem lehet a kiv�tel r�s�t megnyitni. A zsid� erk�lcs�t k�l�nben e m�vecske k�vetkez� r�sz�ben igen plasztikusan lehet rekonstru�lni.

A b�n �s tisztess�g k�z�tt sz�les mesgye van, melyen csak a szubjekt�v becs�let�rz�s a rend�r. Akiben becs�let�rz�s nincs, b�tran kalandozhat e mesgy�n; az �gy�sz, rend�r hozz� nem f�rhet; a becs�letes ember meg az ilyen kalandorral m�st nem tehet, mint ut�lja �s bojkott�lja. Az ilyen kalandort a zsid� erk�lcs �lelmesnek nevezi �s el�tte kalapot emel A zsid� azonban az �lelmesn�l is �gyesebb. Bekalandozza a b�n ter�let�t is, lehet�leg �gy, hogy r�bizony�that� ne l�gyen. A b�ntet� hat�s�g ritk�n �ri utol az ilyen kalandorokat, �s m�gis, az elit�lt vagyoni b�ntettesek 90% -a zsid�, amib�l elk�pzelhet�, hogy mekkora a zsid�k �ltal elk�vetett b�ncselekm�nyek sz�ma. Kedvenc b�ncselekm�nyeik a hamis esk�, uzsora, csal�s (annak minden fajt�ja) okirathamis�t�s, lop�s, orgazdas�g, sikkaszt�s, v�tkes �s csal�rd buk�s, h�tlen kezel�s, �rdr�g�t�s, l�nckeresked�s, sz�ll�t�si csal�sok, veszteget�s. A zsid� egy�b b�ncselekm�nyek mezej�re nem igen kalandozik, mert a „rebachot” kicsinyli.

 

V.

 

„G�j” vet, zsid� arat.

Id�sebb polg�rt�rsak m�g �l�nken eml�keznek a d�lvid�ki gabonauzsor�ra. Ez az uzsor�nak megengedett m�dja, mert ezzel sokkal hamarabb lehet valakit t�nkre tenni, mint a hiteluzsor�val. A pesti zsid� gabonabev�s�rl� c�gek haz�nk K�na�nj�t, a B�csk�t �s B�n�tot a gabonauzsor�val kegyetlen�l letarolt�k, a f�ld n�p�t pedig f�ld�nfut�v� tett�k. Mit csin�lt a pusztul�s l�tt�ra a v�grehajt� hatalom? B�npereket z�d�tott a zsid�k nyak�ba. Erre nyomban megindult a ment�akci�. A jogi �s gazdas�gi (persze zsid�) szakirodalom tudom�nyos alapon �ll� zsid� bev�s�rl�k v�delm�re kelt. A fels�bb b�r�s�gok a v�dlottakat paragrafusok hi�ny�ban felmentett�k. A t�zsde Sobri J�sk�it szabadl�bra helyezt�k. De az�rt a Schlesinger �s Pollakov�ch c�g �s �rdekt�rsai b�szk�n mutatnak a t�zsdepalot�nak cs�folt k�halmazra, a zsid� uzsorakapitalizmus budapesti kolosszus�ra, melynek minden egyes k�ve sok-sok, m�r kiv�ndorolt magyar, n�met �s szerb paraszt v�res verejt�k�be ker�lt. �s a csahos gabonauzsor�sok m�gis egyre a produkt�v agr�riusok ellen usz�tanak, hogy a nemzetpuszt�t� zsid� merkantilizmust, a munkan�lk�li j�vedelmet, a zsid� parazitizmust m�g er�sebb� tegy�k. Ebb�l mindenki meg�rtheti, mi�rt gy�l�li a zsid� a „hecck�pl�nt”, aki falusi h�veit sz�vetkezetbe t�m�r�ti, hogy a zsid� uzsora ellen megv�dje.

 

VI.

 

Hogyan lehet t�ke n�lk�l �zletet alap�tani?

A h�bor� el�tti �vtizedekben a t�ltermel�sben szenved� N�metorsz�g �s Ausztria haz�nkat iparcikkeivel el�rasztotta. Mag�t�l �rtet�dik, hogy az import�l� c�gek belf�ldi k�pvisel�i zsid�k voltak, m�g pedig t�lnyom�lag vagyonilag lez�ll�tt zsid�k, akik csak az�rt, hogy jutal�kkeresm�ny�ket fokozz�k, a keresked�i etika f�lret�tel�vel, re�lis alap n�lk�l f�nek-f�nak hiteleztek. Ez az �llapot kap�ra j�tt a vagyontalan zsid�knak, akik t�ke �s szaktud�s n�lk�l v�gtak neki az „�zletgr�ndol�snak”. A j�hiszem� hitelez� a belf�ldi k�pvisel� aj�nlat�ra form�lisan kistaf�rozta az �j boltost. A verseny neh�z volt, az �zlet nem ment. Lej�r�f�lben volt �zleti tartoz�sa is. A megszorult �j boltos becsukta boltj�t. Megmaradt holmij�t a k�vetkez� perl�s el�l s�rg�sen elk�tyavety�lte. A hitelez� bottal �thette ad�s�nak nyom�t. Ha perelt, r�fizette m�g a perk�lts�get is, mert az ad�son semmit sem lehetett bevasalni. Ha a hitelez� cs�d�t k�rt, k�relm�vel el kellett utas�tani, mert nem tudta kimutatni, hogy ad�s�nak akkora cselekv� vagyona van, melyb�l a cs�delj�r�s k�lts�gei kitelnek. Miut�n cs�dnyit�s el�rhet� nem volt, v�tkes �s csal�rd buk�s��rt nem lehetett a b�nv�di elj�r�st az ad�s ellen megind�tani. Hitelez�si csal�s�rt meg az�rt nem lehetett �ld�zni, mert ez a legritk�bban volt meg�llap�that�. V�grehajt�si csal�s�rt meg nem lehetett b�ntani, mert az �rukat m�g pereltet�se el�tt adta el. A cs�dcsal�s a legritk�bb esetben volt r�s�thet�, mert a nyomoz�s megind�t�s�hoz �s ir�ny�t�s�hoz sz�ks�ges terhel� adatokat a t�vollev� �s itt megb�zhatatlan �gyn�k �ltal k�pviselt hitelez�nek felder�tenie nem siker�lt.

Hitelt�rv�nyeink h�zagait, amint a gyakorlati �let t�megesen bizony�totta, a t�ke n�lk�li zsid� boltosok alaposan kihaszn�lt�k. A magyar piacra utalt k�lf�ldi import�r�k e vircsafton megbotr�nkoztak, de az�rt k�nytelens�gb�l haz�nkba tov�bb hiteleztek, persze mindig dr�g�bban, mert a kor�bbi �zleti vesztes�geket �j �raikba bele kellett kalkul�lniuk.

A mi zsid�nk els� buk�s�val, melybe egy haja sz�la sem g�rb�lt bele, egy kis kezd� t�k�re tett szert. Feles�g�nek neve alatt �j �zletet nyit, melybe kezd� t�k�j�t bele�li. A feles�ge m�r nagyobb hitelt kap. A feles�g szakasztott �gy bukik, mint a f�rj, azzal a k�l�nbs�ggel azonban, hogy � m�r t�bb p�nzzel vonul vissza. Amit a feles�g�vel csin�lt, folytatja t�bbi rokonaival, m�g v�gre akkora t�k�t gy�jt mag�nak, hitelez�i vagyon�b�l, amekkor�b�l valamelyik rokon�nak a neve alatt m�r versenyk�pes �zletet tud nyitni mag�nak.

Ebben a buk�si p�ld�ban eklat�ns�n nyilv�nult meg az �gynevezett zsid� �zleti �lelmess�g, melynek becs�letes neve — gazs�g. Ennek pedig az eg�sz h�bor� el�tti kereskedelem korrump�l�sa volt az eredm�nye,

A h�bor� el�tt �ton-�tf�len, kirakatokban �s lapokban olvastunk hirdet�seket: „Cs�dt�meg elad�s, cs�dt�megben vett �ruk ki�rus�t�sa.” Rengeteg ily �ru ker�lt forgalomba veszteget� �ron, hisz a k�tyavetye �ru�rt sz�delg� zsid�k �gysz�lv�n semmit sem fizettek hitelez�iknek. A k�z�ns�g megrohanta a bev�s�rl�si forr�sokat, melyek az �rakat a tisztess�ges kereskedelem rov�s�ra lenyomt�k. A. „g�jok” egym�snak megel�gedetten sugdost�k: „Hi�ba! M�gis csak zsid� boltosn�l lehet olcs�n v�s�rolni!”

A megt�vesztett „g�j” arra nem gondolt, hogy azt a k�rt, amit a zsid�kereskedelem milli�nyi csal�ssal a k�lf�ldi hitelez�knek okoz, nem az egyre vagyonosod� zsid� keresked�, hanem a rohamosan szeg�nyed� v�s�rl� k�z�ns�g fizeti meg. Nem gondolt arra, hogy a zsid� svindli a val�s�gban az �let megdr�gul�s�ra, a p�nz �rt�kcs�kken�s�re, haz�nk elad�sod�s�ra, a v�r�s szocializmus terjed�s�re vezet, mely ut�bbi a t�bbi t�nyez�vel kapcsolatban a vil�got megv�lt� zsid� bolsevizmusnak volt el�fut�rja. Az el�re nem n�z�, el�re nem l�t� kereszt�ny oszt�lynak hat�rozottan impon�ltak a zsid� veszteget� �rak. Olcs�n v�s�rolt b�n�s holmit, s ezzel eladta els�sz�l�tts�gi jog�t egy t�l lencs��rt. A bolsevizmus alatt b�ven meglakolt a zsid� korrupci��rt, mert a t�rv�nyhoz�s �tjain nem irtotta ki m�r kor�bban a zsid� svindli k�tyavety�t, s�t v�s�rl�s�val egyenesen el�mozd�totta.

 

VII.

 

A b�r�s�gi v�grehajt�k eldor�d�ja.

A h�bor� el�tti 25 �vre esik a v�grehajt�i int�zm�ny f�nykora Budapesten. Eur�pa els� zsid� metropolis�ban a b�r�s�gi v�grehajt� volt a legnagyobb �r. Fiakkeron reggelt�l estig l�togatta �ldozatait (?), a bukott zsid�kat, akik vend�gszeretettel fogadt�k r�gi ismer�s�ket, a kereszt�nyekn�l nem sz�vesen l�tott b�r�s�gi kik�ld�ttet. A v�grehajt�k rengeteg p�nzt kerestek. N�melyik zsid� ellen 150—200 v�grehajt�st foganatos�tottak. A v�grehajtott hitsorsos nem csin�lt k�zust a v�grehajt�sokb�l. Lefoglalt holmij�t valamelyik megb�zhat� rokon�val vagy ismer�s�vel kiig�nyeltette. Tan�ja mindig volt. Ha az ig�nyperel�st megunta, idegen n�v alatt lakott, vagy pedig j�rv�nyc�dul�t ragasztott ki lak�sa ajtaj�ra, hogy a v�grehajl� l�b�t hozz� be ne tehesse. A v�grehajt�sok nem zavart�k abban, hogy 4—5 szob�s eleg�nsan �s k�nyelmesen berendezett lak�s�ban nagy j�vedelmei el�rul� s f�ny�z� zs�rokkal sp�kelt �letm�dot ne folytasson. Hadd pukkadjon a hitelez� — gondolta mag�ban. K�r�lbel�l 20 b�r�b�l �ll� j�r�sb�r�s�g harminc �ven kereszt�l nagyiparszer�en tiszt�n ig�nypereket t�rgyalt. Ig�nypert nem lehetett elveszteni. A tanuk, az �rver�si hi�n�k, mindig k�zn�l voltak. Sok ezer zsid� rengeteg hitelez�si csal�s�nak sok akt�ja besz�des bizony�t�ka a r�gi V. ker. j�r�sb�r�s�g v�grehajt�si �s ig�nyperi iratt�ra, melyben az �rver�si hi�n�k milli�nyi hamis esk�je van meg�r�k�tve. A zsid�s�g erre most v�zolt taktik�z�sra, mellyel hitelez�it falhoz �ll�totta, r�m b�szke volt. Hi�ba, mondt�k a zsid�nak van esze. A „g�jt”, akibe polg�ri �s egyh�zi oktat�ja mor�lt, etik�t, talmudmentes tisztess�get pr�selt, leh�ly�zte, mert a zsid�mor�l magaslat�ra nem tudott helyezkedni.

 

VIII.

 

A sz�vetkezeti eszme hi�n�i.

A sz�vetkezeti eszme a kisember er�ss�ge, mely neki a nagyt�ke el�nyeit biztos�tja. �gy volt ez mindenhol, haz�nkat kiv�ve. Azokat a sz�vetkezeteket, melyeknek a kereszt�nys�g haszn�t vehette volna, a zsid�s�g a merkantilizmus z�szlaj�nak lobogtat�s�val, sajt�j�val, s korm�nyhatalm�val leheletlenn� tette. A hitelsz�vetkezeti eszm�t azonban melegen felkarolta, mert felfedezte, hogy a mi t�rv�nyeink mellett a hitelsz�vetkezeti int�zm�ny a hitel, uzsora v�d�b�sty�ja. Mit csin�lt a t�k�s zsid�? Keresett mag�nak egy v�t, zsid� fisk�list. Hozom�nyul 20.000 koron�t adott neki, s meghagyta neki, hogy csin�ljon hitelsz�vetkezetet koron�s alapon. A sz�vetkezetbe persze csak a hitelre szorul�, de hitelk�ptelen k�z�poszt�ly l�pett be, hogy n�h�ny sz�z korona �ns�gk�lcs�nt kapjon. A sz�vetkezet teh�t hitelk�ptelen ad�sok t�rsas�ga volt. A gr�ndol� ap�s volt a vez�rigazgat�, rokonai a t�bbi igazgat�k, a v�fisk�lis volt a jogtan�csos �s �gy�sz. Az ap�s szerzett visszlesz�mol�si hitelt. A sz�vetkezti tagok der�re-bor�ra vettek f�l v�lt�k�lcs�n�ket. A koron�s befizet�seket nem eszk�z�lt�k. Ennek azt�n az volt a k�vetkezm�nye, hogy a v�lt�k�lcs�nnel ad�s tag a lesz�m�tol�skor n�ha n�gyszer-�tsz�r akkora �sszeggel tartozott, mint amekkor�t felvett, dac�ra annak, hogy sokat t�rlesztett, mert a t�rleszt�seket a tag �zletr�sztartoz�s�nak, s ennek f�ggel�k�t k�pez� rengeteg k�sedelmi b�rs�gnak r�szlett�rleszt�s�re ford�tott�k �s pedig alapszab�lyszer�en. A sz�vetkezeti tag teh�t csakhamar elmer�lt az ad�ss�gokban. Most megkezdte m�k�d�s�t a sz�vetkezeti �gy�sz. Megperelte a v�lt�ad�s tagot kezeseivel egy�tt, akik m�s v�lt�kon persze az egyenes ad�sok voltak, hiszen a megszorult sz�vetkezeti tagok egym�snak kezeskedtek. Az �gy�sz minden ad�s �s kezes ellen k�l�n k�rt biztos�t�si �s kiel�g�t�si v�grehajt�st. Szapor�totta a k�lts�geket, melyek a t�k�t rendszerint f�l�lm�lt�k. N�melyik sz�vetkezeti �gy�sz a b�ke �veiben, akkori id�kben horribilis �vi 50.000 koron�t megkeresett ily perl�sekkel. Sz�pen keresett mellette ap�sa is, a vez�rigazgat�, mert � szedte be a v�lt�k�lcs�n�k jutal�k�t. Sz�val � el�re keresett.

Az 1900-as �vekben rengeteg ily sz�vetkezet boldog�totta Budapestet, melynek szeg�ny k�z�poszt�lya, k�l�n�sen a tisztvisel�k, 100,000 sz�mra kereszt�l kasul voltak perelve. A gr�ndol�k tudt�k �s l�tt�k, hogy a hitelsz�vetkezeti gazd�lkod�s csak r�vid �let� lehet. Ezzel azonban nem t�r�dtek. �gy spekul�ltak ugyanis, hogy ha p�r �vig tudj�k a sz�vetkezetben a lelket tartani, a vez�rigazgat� jutal�kokb�l t�bbsz�r�sen megkeresi azt, amit az �zletbe ruh�zott, t. i, azt a bizonyos 20.000 korona hozom�nyt, melyet fisk�lis vej�nek adott. Fisk�lis veje pedig az �zleten megkeresett 100-—120 ezer korona perk�lts�get. Ha a sz�vetkezet bukik, ez a tagok baja, mert a passz�v�k�rt �k felel�sek.

1907-ben azonban be�t�tt a p�nzkrach. A hitelsz�vetkezetekt�l megvont�k a visszlesz�m�tol�si hitelt. A sz�vetkezetek megbuktak. Sok ap�s �s v� sz�m�t�sa f�stbe ment. A sz�vetkezeti tagok pedig benn maradtak a cs�v�ban.

Azt�n mondja valaki, hogy a zsid� nem szolg�lta becs�letesen a sz�vetkezeti eszm�t!

 

IX.

 

A szolid zsid� t�ke.

Szakasztott ilyen �zleti erk�lcs�k melleit dolgoztak zsid� bank�rjaink. Produkt�v k�lcs�nt az arra szorul�k a legritk�bb esetben tudtak kieszk�z�lni. Ily k�lcs�n�k el�ny�s�knek csak abban az esetben bizonyultak, ha a k�lcs�nvev�k az uzsorakamatokat saj�t v�llalataik komitenseire �th�r�tani tudt�k. A k�lcs�nvev� elk�pedt, mire a k�lcs�n�sszeget neki foly�s�tott�k. A jutal�k, a magas kamatl�b, mindenf�le egy�b levon�sok a k�rt �sszeget alaposan megd�zsm�lt�k; r�ad�sul a p�nzint�zetet vezet� igazgat�t a k�lcs�n foly�s�t�s��rt k�l�n kellett honor�lni. Keresni akart az �gyn�k is, aki a k�lcs�nvev� �s bankigazgat� k�z�tt az �sszek�ttet�st l�tes�tette. A k�zvet�t� keresett is tekint�lyes �sszeg� prov�zi�t. A zsid� t�ke teh�t �gy t�pl�lta a hazai v�llalkoz�sokat �s a magyar ipart. Isten csud�ja, hogy gazdas�gi �let�nk a h�bor� kit�r�se el�tti hitel�let mellett teljesen �ssze nem omlott. Nem omlott �ssze az�rt, mert a nagybankok, mint a c�p�k, uzsorak�lcs�neikkel az ipari �s egy�b v�llalatokat felhabzsolt�k, �gy, hogy a h�bor� alatt az �ruuzsor�n m�g k�v�rebbre h�zott bankok f�ldbirtokokat �s egy�b b�rgazdas�gokat voltak k�nytelenek t�k�j�k gy�m�lcs�ztet�se v�gett megv�s�rolni. Ezen �zleti �g teljes ki�p�t�s�ben csak a k�zbej�tt politikai esem�nyek akad�lyozt�k meg.

Az �z�rked�s e nem�vel szemben a t�rv�nyhoz�s �s v�grehajt� hatalom tehetetlen�l �llt. Ullman �s L�nczy voltak Magyarorsz�g teljhatalm� dikt�torai. �v�k volt a p�nz�gyi hatalom, mely a politikai hatalmat zseb�ben tartotta.

A bankok nemcsak a most v�zolt keretek k�z�tt gar�zd�lkodtak, hanem ezeken k�v�l is, Ha a bankigazgat�k valamelyik tervbe vett �zletr�l meg�llap�tott�k, hogy nagy nyeres�ggel kecsegtet, szindik�tust csin�ltak. Ez a szindik�tus vette fel �s bonyol�totta le az �zletet. A szindikusok bankjuk p�nz�t mobiliz�lt�k, s a szindik�tus �zlet�t ezzel finansz�rozt�k. A nyeres�get a szindikusok maguk k�z�tt felosztott�k, egy r�sz�t azonban, jutalmul az�rt, hogy a t�k�t rendelkez�s�re bocs�totta, bankjukba fizett�k. Ezek az urak teh�t idegen t�k�vel saj�t zseb�kre dolgoztak. A k�z�ns�g persze csod�lkozott, hogy mi�rt sokkal dr�g�bb minden Magyarorsz�gon, mint a m�velt nyugaton �s N�metorsz�gban? A magyar�zat egyszer�: a sok erk�lcstelen �s tiltott profit dr�g�totta meg n�lunk az �letet, �s m�gis a zsid�k l�rm�ztak a legjobban, hogyha olcs�n v�s�rolni �s �lni akarnak, k�nytelenek k�lf�ldre menni s k�lf�ld�n nyaralni. Ez a zsid� cinizmus non plus ultr�ja.

Amit a h�bor� alatt az �rdr�g�t�k �s l�nckeresked�k m�veltek, a h�bor� el�tt a kartelek csin�lt�k. Aki a nagybankok �zleti �let�t ismeri, ismeri egy�ttal a kartelek erk�lcseit, melyek mindig gazdas�gi k�z�rdekre hivatkoztak, mid�n a kartelt alak�tva a fogyaszt� k�z�ns�get kirabolt�k. H�bor� el�tti t�rv�nyhoz�sunknak nem volt ereje a nagy bankok �s kartelek hatalm�t megt�rni, ami nem csoda, hisz t�rv�nyhoz�sunk a h�bor� el�tt l�nyeg�ben a zsid� kapitalizmus k�pviselete volt. A parlament minden p�rtj�ban egy csom� zsid� k�pvisel� �lt, a t�bbi t�le f�gg� nemzsid� liber�lis k�nt�sben im�dkozott vele. Az elad�sodott gentryk �s f�ldesurak, a zsid� t�k�sekkel pakt�l� f�papok a zsid� kapitalizmus szek�rtol�i voltak. Egysz�val Magyarorsz�g zsid� t�k�sei ellen�llhatatlan er�vel kolduss� szipolyozt�k haz�nk n�p�t.

Amit a zsid� kapitalizmus a vil�gh�bor� kit�r�sekor abbahagyott, a v�ltozott k�r�lm�nyek k�z�tt, a h�bor�s gazdas�gi �letnek megfelel�en sokkal nagyobb erk�lcstelens�ggel �s k�ny�rtelens�ggel folytatta.

A zsid� t�ke eg�sz erej�vel a hadisz�ll�t�sokra vetette mag�t. Ezekbe az �gyletekbe belevitte a bankerk�lcs�ket is. �rdr�g�tani �s csalni! — ez volt a jelsz�. Oly r�m�letes m�rt�kben gyakorolt�k �zleti politik�jukat, hogy a v�grehajt� hatalom a h�bor� kedvez�tlen es�lyeit�l megborzadva k�nytelen volt dr�k�i szigor�s�g� b�ntet� t�rv�nyeket �s gyors�tott elj�r�sokat l�tes�teni. A zsid� t�ke veszteget�se oly veszedelmes m�rveket �lt�tt, hogy m�g egy vez�rhadbizost is megvesztegettek. A korm�ny ennek l�tt�ra a sz�ll�t�si �s ezzel kapcsolatos egy�b b�ncselekm�nyekn�l a nyomoz�si hatalmat az �gy�szs�g kez�be tette le. Az �gy�szs�gen k�v�l csak a b�r�s�gokban b�zott meg, melyek, k�l�n�sen a k�ria, k�rlelhetetlen szigorral �ld�zt�k hadsereg�nk csal�it, akik haz�nk s�r�s��nak bizonyultak. Bezzeg volt jajvesz�kel�s a zsid� kapitalizmus k�r�ben. A k�ri�nak gyors�tott �gyekben dolgoz� tan�csait, Tisza Istv�nnal egy�tt majd, hogy m�gly�ra nem �ll�tott�k. B�r�s�gainkat az�rt, mert a zsid� t�ke vissza�l�s�nek �ld�z�se k�r�l kell� szigorral j�rtak el, antiszemit�knak b�lyegezt�k, ellen�k val�s�gos t�rsadalmi aknamunk�t kezdtek �s folytattak. Enn�l az aknamunk�n�l is az ismert zsid� eszk�z�kkel dolgoztak. Meg is volt a gy�m�lcse. Mikor a h�bor� v�ge fel� a korm�ny hatalma meggy�ng�lt s a korm�nyzat vezet�se gyenge kezekbe ker�lt, az antiszemit�knak, reakci�soknak cs�folt b�r�s�gok m�k�d�s�nek ellens�lyoz�sa v�gett zsid� igazs�g�gy-minisztert neveztek ki mire a k�l�nf�le b�rt�n�kben �s fegyh�zakban �l� �s sok �vre elit�lt hadseregcsal�k fell�legzettek �s sokan k�z�tt�k, ha �tmenetileg is, friss leveg�re ker�ltek. Erre a zsid� t�ke megnyugodott.

A h�bor� alatt a nagy �s kis bankok, melyek kiv�tel n�lk�l zsid�k, s a keresked� zsid�s�g moh�n �zte a l�nckeresked�s vir�gz� ipar�t. Olyan �zlet ez, melyhez sem �ru, sem p�nz nem kell, m�g �zleti telep sem. A k�tlev�l, mely m�g�tt legt�bbsz�r �ru sem volt, az �rdr�g�t� k�v�h�zban egy d�lut�n k�zr�l-k�zre k�rs�t�t v�gzett. Mindegyik k�zben maradt n�h�ny % jutal�k. Ak�rh�nyszor egy �ruk�l�n�tm�ny egy d�lut�n 100 percentes �rdr�g�t�son esett �t. 1914 �sz�n Gal�ci�b�l ki�z�tt lengyel zsid�k rajokban lept�k el f�v�rosunk zsid� utc�it �s k�v�h�zait, ahol �ri�si m�rt�kben �zt�k az �rdr�g�t� l�nckereskedelmet. Vagyonilag lez�ll�tt egzisztenci�k egyik napr�l a m�sikra lettek milliomosokk� — produkt�v munka n�lk�l. �s mit csin�lt a v�grehajt� hatalom? Dr�k�i szigor�s�g� rendeleteket bocs�tott ki az �rdr�g�t� kereskedelem lek�zd�s�re. Ha egyik-m�sik �rdr�g�t�t lef�lelt�k, megindult a ment�si akci�, k�l�n�sen akkor, ha az �ldozat zsid� el�kel�s�g vagy bank volt, minek k�vetkezt�ben az �gy elposv�nyosodott, a b�n�s pedig menek�lt. A fogyaszt� k�z�ns�g pedig fogait csikorgatva k�nytelen volt a rettenetes dr�gas�got t�rni, m�g k�r�l�tte az � nyomor�s�g�n �s n�lk�l�z�s�n aranypiramisok �p�ltek. A zsid�s�g pedig b�szk�n mutatott faj�nak kiv�l� �lelmess�g�re: „Hi�ba, a zsid�nak van esze!” — �s a m�r�l holnapra produkt�v munka n�lk�l megmilliomosodott sz�lh�mos �rdr�g�t� el�tt az elismer�s p�lm�j�t lengette.

A nemzsid�knak ezzel szemben csek�ly az a vigasztal�s, hogy b�rt�neik zsid�kkal vannak megt�mve, kiket vagyoni b�ncselekm�nyek miatt �t�ltek el. A baj az, hogy a b�n�s zsid�s�g legnagyobb r�sze vagyon�nak piramisain p�ffeszkedik, holott a b�rt�n�k m�ly�n volna helye. Magyarorsz�g kereszt�ny n�peinek a zsid� �zleti erk�lcs�k, vagyis a kereskedelmi erk�lcstelens�get int�zm�nyesen ki kell irtani, ami siker�lni csak akkor fog, ha a zsid�s�got eg�szs�gtelen�l t�lteng� hatalm�r�l leszor�tjuk �s zsid�ment�s k�zigazgat�st �ll�tunk fel.

 

X.

 

A magyar haz�t „szeret�” zsid�s�g.

1919 augusztus hav�ban Magyarorsz�g n�pe, melyet a bolsevista zsid�k goly�val �s akaszt�f�val irtottak, elemi er�vel fordult a zsid�s�g ellen, hogy azt az angolok �ltal felszabad�tott Palesztin�ba tess�kelje. A zsid�s�g azonban altruista �rvekkel okolta meg ittmarad�s�t. �rvel�se szerint Magyarorsz�g kereskedelme t�nkremegy, ha a zsid�k vagyonostul elhagyj�k. Ez a p�khendi n�pfaj, ez a kitess�kelt vend�g, elbizakodotts�g�ban azzal tetszelgett mag�nak, hogy az �stermel� �s gy�ros az �ruk kicser�l�se v�gett nem fog tal�lkozhatni haz�nk fogyaszt�ival, ha zsid� nem fogja �ket felfedezni �s el�ker�teni. A n�p azonban tov�bb tess�kelte a zsid�s�got, mert ez, amit a zsid�s�g min�lunk kereskedelemnek nevez, fentebbi le�r�sunk szerint k�z�ns�ges csal�s �s rabl�s s mi csak humanit�sb�l tess�kelj�k a zsid�s�got Palesztin�ba, mert igazs�g szerint b�rt�nbe �s fegyh�zakba kellene intern�lni. Ha a zsid�s�g komolyan hinn�, hogy a kereszt�nys�g az �rucser�t nem tudja lebonyol�tani, haz�nkon „�ld�ztet�s��rt” azzal �llna bossz�t, hogy 24 �ra alatt kiv�ndorolna. A zsid�s�g azonban ezt nem teszi. Magyarorsz�got, ezt a fej�s tehen�t esze �g�ban sincs itthagyni. A liberalizmus, a demokr�cia, az egyenl�s�g szent eszm�ihez, az entente-misszi�khoz, a vil�g �sszes zsidaihoz rim�nkodik seg�ts�g�rt, hogy a „g�jok” kiszor�t�s�val tov�bb itt maradhasson keresked�nek, hogy tov�bbi hatalm�t visszanyerve, a „g�jokat” �gy kezelhesse, mint a r�gi hell�nek a hel�t�kat. A zsid�s�g csak az�rt ragaszkodik ittmarad�s�hoz, hogy a zsid� kapitalizmust f�ggel�k�vel, zsid�, sajt�j�val mark�ban tarthassa, a nemzetront� merkantilizmust az � faji saj�toss�gainak .megfelel�en er�s�thesse, a zsid� kapitalizmus ellen szervezked� sz�vetkezeti eszm�ket elnyomhassa. Ha m�r t�rni tartozunk a zsid�k itt marad�s�t, semmi k�r�lm�nyek k�z�tt sem fogjuk megt�rni, hogy hatalmon maradjanak, mert a zsid�uralom az utols� hatvan �v t�rt�net�nek tanuls�gai szerint a magyar nemzet t�d�v�sze, mely ellen csak Amerik�ba val� v�ndorl�ssal lehet v�dekezni.

 

XI.

 

A zsid� sajt�.

Aki az 1900-1920. megjelent sajt�term�keinket elolvassa, elk�ped�ssel k�nytelen meg�llap�tani, hogy a XX. sz�zad magyar sajt�ja a f�rtelem undor�t� m�ly�be s�llyedt. Mi�rt? Mert az ide�l �s erk�lcs n�lk�l val� zsid�s�g kisaj�t�totta mag�nak. A serd�letlen gyermekeket ront� Fidibusz, a h�l�szob�k titkaiba turk�l� Pesti Fut�r, a V�g�h�d, a zsid�kat egekig magasztal� Egyenl�s�g, a vagyonosok zsebeire vad�sz� Korb�cs, a botr�nyokra vad�sz� A Nap, a kerge lateinerek lapja, a Szende-J�szi f�le szabadk�m�ves Vil�g, a l�gyottokat k�zvet�t� s Porzsolt hipokrita f�rmedv�nyeit�l unalmas Pesti H�rlap, a a Rombach-utc�ban k�zkedvelt Neues Pester Journal, a b�rzezsid�k Pester Lloydja, a szerkeszt� szeker�t tol� zsid�m�gn�s Pesti Napl�, a Kossuth-szak�llas, S�megi Vilmos-f�le, K�rolyi Mih�ly v�lt�kon hizlalt Magyarorsz�g, a konjunkt�ra politik�t anyagi haszonb�l �z� Az Est, s a t�bbi, zsid� sajt�term�k f�rtelmes tartalm� zsid� zsargon� nemzetietlen, �zl�stelen m�tely, mely a j� �zl�s�, ide�lis lelk� k�z�ns�gben mindig undort keltett. A magyars�g r� volt e szennysajt�ra utalva, mert a nemzeti �zl�ses sajt�t az elhatalmasodott zsid�s�g a sajt�szabads�g szent nev�ben megfojtotta. A zsid� sajt� k�zut�lts�g�t mi sem bizony�tja jobban, mint az a t�ny, hogy mihelyest a bolsevizmus let�r�s�vel a zsid�s�g hatalma let�rt, haz�nk n�pe moh�n kapott a nemzsid� sajt�term�kek ut�n, s �ld�z�be vette a gett�irodalmat, mely azt hitte, hogy a nemzsid�kat tov�bbra is rabszolgas�gban tartja.

A sajt� �zlet. Ezt senki k�ts�gbe nem vonja. De az �zlet is ethik�val kell, hogy b�lelve legyen. Az�rt, hogy a sajt� eszm�ket termel, eszm�k�rt k�zd, hogy az emberis�get felvil�gos�tja, anyagi elismer�s j�r a t�rsadalomt�l, melynek halad�s�n f�radozik. De mid�n a sajt�t nem ez a k�z�rdek ir�ny�tja, hanem csak a c�l, hogy j�vedelm�t gyarap�tsa, a sajt� erk�lcstelen kokott, ki szerelm�t minden fert�z�tt f�rfinek p�nz�rt �ruba bocs�tja. Tess�k elolvasni, mit �rtak a zsid�lapok 1918 november hav�ban Tisz�r�l �s K�rolyir�l, �s mit �rtak ugyancsak e lapok �s �r�k 1919 november hav�ban ugyan� k�t f�rfi�r�l!

A magyar zsid�sajt� paus�l�k�rt adta el politikai ir�ny�t. A gazdas�gi �letre vonatkoz� cikkeinek tartalma el�rulta, hogy a versenyz� v�llalatok k�z�l melyik s k�r�lbel�l mily �sszeg erej�ig p�nzelte le. A sz�nh�zi kritik�ikb�l meg lehetett �llap�tani, hogy a kritikus urat milyen k�tel�k f�zi az �ltala kritiz�lt m�v�szn�kh�z? A t�rv�nysz�ki rovatb�l megtudtuk, hogy a riportereket melyik zsid� fisk�lis keni szorgalmasan. Az ilyen fisk�lisokb�l lettek jeles kriminalist�k. A t�rv�nysz�ki rovatban elhallgatott b�nperekr�l tudtuk, hogy szerepl�iket alaposan mellbev�gt�k a sajt�vit�zek, hogy szennyes�ket ez arra jogosan k�v�ncsi k�z�ns�g el�l elrejts�k. Tisza Istv�n gr�f k�t zsid� mer�nyl�j�nek gaztett�t a zsid� sajt� az egekig magasztalta, mert a sajt� �ltal f�lrevezetett n�p moh�n olvasta az erk�lcsileg perverz, zsid� gyilkosokat v�d� �s magasztal� cikkeket. �s ez a szennyes sajt� a bolsevizmus let�r�s�ig egyeduralmat �lvezett.

A magyar h�rlapirodalom a bolsevizmus let�r�s�ig egy-k�t org�num kiv�tel�vel t�sgy�keres zsid� volt. A lapok zsid� magyar nyelven �rv�k, telve talmud �tletekkel, zsid� �s tolvajnyelv� kit�telekkel. Has�bjai telve harcokkal, melyben ellent�tes �rdek� zsid� v�llalatok s h�tt�rben vagy el�t�rben egym�ssal viaskodnak. A sajt�-haramiaipar — �rtsd a zsarol�st — j�l j�vedelmez� zsid� foglalkoz�s, gyomor �s pofa kell hozz�, meg nagy adag becstelens�g �s gazs�g. A nemzeti tan�cs �s a Kun-korm�ny sajt�harami�inak viselt dolgaival a k�zv�lem�ny m�r eleget foglalkozott.

A zsid� sajt� politikai �z�rked�se val�s�gos k�z�leti f�rtelem. A nemzet szabads�gjogaival undor�t� konjunkt�rapolitik�t �z�tt. Mindig a zsid� oszt�ly�rdek vezette. A zsid� org�numok, mint az ordasok, r�vetett�k magukat oly �r�kra, kik a destrukt�v zsid� sajt� ellen kikeltek. Mindez a progresszivit�s c�g�re alatt t�rt�nt. A zsid� sajt� legbecs�letesebb int�zm�ny�nket, az igazs�gszolg�lat�st is terroriz�lta, korrump�lta az esk�dtb�r�s�gi int�zm�nyt. L�sd a Tisza �s Haverda gyilkosainak b�npereit. Dr. Lengyel Zolt�n a „kriminalista” fisk�lis vir�gcsat�t kapott, mert egy anyagyilkost a sajt� �tj�n korrump�lt esk�dtb�r�s�ggal felmentetett.

V�zsonyi Vilmosnak, a ter�zv�rosi demokrata Nap�leonnak sajt�vit�zked�se m�sb�l sem �llott, mint az oszt�lygy�l�let f�ktelen sz�t�s�b�l, hogy haz�nkban mindent destru�ljon, amit ezer �ven kereszt�l sz�mos gener�ci�, a tat�r, t�r�k �s labancj�r�s dac�ra hangyaszorgalommal f�l�p�tett. V�zsonyi s�lettel t�lt�tt Pandora szelenc�je volt, mely a bomlaszt� �s fullaszt� zsid�g�zzal k�z�let�nket agyonfert�zte. Tipikus sz�jmunk�s volt. Miniszteri sz�kbejut�s�val �rlel�d�tt meg a nagy boml�si processzus, mely a bolsevizmus kit�r�s�vel �rte el tet�pontj�t. Ez a demag�g t�zelte indirekt� v�rt�l csepeg� cikkeivel a n�pet Tisza Istv�n gr�f meggyilkol�s�ra. Kov�cs �s L�kai hitsorsosai, V�zsonyi t�g�ja m�g� b�jva meg is k�s�relt�k ellene az orgyilkoss�got. A zsid�sajt� hozsann�val �dv�z�lte ezt a k�t orgyilkost. A zsid�s�g meghajolt V�zsony� Vilmos nagy politikai hatalma el�tt, aki D�si Zolt�nt is rekl�meszk�z�l haszn�lta f�l. A Kov�cs nev� orgyilkost a zsid� szanat�riumban a zsid�s�g vir�gerd�kkel �rasztotta el.

Ezt a zsid�man�vert haz�nk 20 milli� kereszt�ny�nek fogcsikorgatva �s n�m�n kellett elt�rnie, mert a politikai hatalom akkort�jban a val�s�gban teljesen a csek�lysz�m� zsid�s�g kez�ben volt.

Amit a zsid� sajt�ban V�zsonyi nagyban v�gzett, a t�bbi zsid� �js�g�r� kevesebb k�pess�ggel �zte. Csahol�sban legk�zelebb �llott hozz� a zsid� kapitalista �rdekeket szolg�l� szabadk�m�ves Vil�g, mely a progresszivit�s jelszava alatt teny�sztette ki politikusokk� haz�nk s�r�s�it, a J�szi, Szende, Kunfi zsid�tri�szt. A N�pszava zsid� munk�svez�r �r�i a Vil�ggal sz�vetkezve a munk�st�megeket l�z�tott�k �s maszlagolt�k, am�g a bolsevizmus a zsid�svindlib�l �ket ki nem j�zan�totta. A zsid� N�pszava politikai erk�lcstelens�g�t, aljas perfidi�j�t, politikai k�p�nyegforgat�s�t mi sem bizony�totta jobban, mint az, hogy a szabads�gjogok�rt csak addig k�zd�tt, am�g hatalomra nem jutott. Hatalomra jut�sa ut�n, mint a h�ja, �gy csapott le az emberi �s szabads�gjogokra, melyeket goly�val s akaszt�f�val kegyelem n�lk�l kiv�gzett.

A kereszt�ny Magyarorsz�gnak hatalmi sz�val irgalom n�lk�l le kell sz�molni a zsid�s�g destrukt�v sajt� politik�j�val. Nincs megalkuv�s. Ez n�lunk l�t, vagy neml�t k�rd�se.

 

XII.

 

A zsid� sajt�-szabads�g.

A zsid�sajt�-egyeduralom megalap�t�i a zsid� szed�k voltak. A nyomdaipari p�ly�t a zsid�k moh�n �rasztott�k el, mert a nemzsid�kn�l hamarabb fedezt�k fel, hogy a sajt� nagyhatalom. A zsid�szed�k csin�lt�k meg az els� er�s szoci�ldemokrata szakszervezetet. Ez volt az ugyancsak zsid� p�r�zon vezetett szoci�ldemokr�cia els� hatalmi t�nyez�je, mely a zsid� kiad�kkal a b�rharcot munkabesz�ntet�seivel, sztr�jkjaival eredm�nyesen felvette s ezzel a t�bbi munk�sszakm�k szervezked�si �tv�gy�t fel�bresztette �s fokozta. A h�bor� let�r�s�vel a zsid� szed�k voltak a legk�ny�rtelenebb cenzorok. Ha valamelyik cikk, vagy h�r nekik nem tetszett, szed�s�t megtagadt�k. A szed�k voltak teh�t a sajt�szabads�g els� gyilkosai, akik faji elhelyezked�s�kn�l fogva kiz�r�lag a zsid� �rdekeket szolg�lt�k �s mozd�tott�k el�.

A m�sodik cenzor a szoci�ldemokrata p�rt volt, mely a bolsevizmus let�r�s�ig a produkt�v munk�t v�gez� „g�j”-okb�l �llott, produkt�v munk�t soha nem v�gzett s hatalomra s vele j�r� el�ny�kre �hes sz�jmunk�s zsid�k vezet�se alatt. A szeg�ny, agyonbolond�tott, f�lrevezetett munk�shad, mely a N�pszava has�bjain a sajt�szabads�g�rt k�zd�tt, vezet�j�nek egy szav�ra k�t �zben is lerombolta a Pesti H�rlap nyomd�j�t, mert a munk�svez�reknek nem tetsz� cikket adott. A k�s�bb fell�pett zsid�-kommunist�k ut�bb ezt a k�lcs�nt vissza akart�k a N�pszav�nak adni, mely csak a „let�nt kapitalista rendszer Tisza husz�rjainak”, a rend�r�knek k�sz�nhette, hogy Conti-utcai nyomd�ja a sajt�szabads�gnak �ldozatni nem esett. A sajt�szabads�got ilyk�p tisztelte N�pszava �s V�r�s �js�g. 1919 m�rcius 21-�n persze a Kunfi Zsigmond �s Kun B�la-f�le zsid� alapon �sszebar�tkoztak �s a sajt�szabads�g szent nev�ben az eg�sz sajt�t kiv�gezt�k.

Harmadik cenzor a rikkancssereg volt, melyet a zsid� sajt��rdekelts�g, vagy egyes kiad� szervezett. Bizonyos, persze nem-zsid� lapokat nem volt szabad a rikkancsnak �rulni, ha a zsid� gr�miumba tartoz� sajt�term�kekkel rikkancsok. Az Est saj�t rikkancsaival a konkurens lapok rikkancsait terroriz�lta. Ez a zsid� terror saj�ts�gos neme volt.

Hogy a zsid�k �ltal f�ll�z�tott szocialist�k s ut�bb kommunist�k a nemzsid� Apostol nyomd�t a sajt�szabads�g nev�ben lerombolt�k, az a zsid�k �ltal leig�zott Magyarorsz�gon term�szetes t�net volt, mert ez szerint�k produkt�v munka volt.

Lehet-e a zsid�s�gra a sajt�szabads�g v�delm�t b�zni? E k�rd�sre csak tagad� v�laszt lehet adni. Szabad-e a politikai, s ennek f�ggel�k�t k�pez� sajt�hatalmat zsid� k�zben megt�rni? Erre a k�rd�sre m�g a leginkarn�tusabb zsid�nak is saj�t lelkiismerete el�tt „nem”-mel kell v�laszolnia.

A prolet�rdiktat�ra alatt a zsid� sajt� leplezetlen�l t�rta fel a leig�zott Magyarorsz�g el�tt a zsid� faj igazi karakter�t. V�res, d�ht�l tajt�kz� cikkeket eresztett sz�lnek Kun B�la �fels�ge, „N�pszava” �s „V�r�s �js�g” c�m� kloaka lapjaiban. Az oszt�lygy�l�letet f�ktelen�l sz�totta, hogy a v�r�s terrort a cs�csel�k ekszt�zis�ig fokozza. Az �js�g�r� zsid�gyerekek kev�snek tal�lt�k a K�rp�tok f�it, melyekre az ellenforradalm�rokat f�l kellene akasztani. Ez a hitv�ny, gy�va, de amellett v�rszomjas cs�csel�k hiszt�rikus g�rcseiben kegyelem�rt sik�toz az ententehoz, a b�r�it feh�rterrorist�knak g�nyolja. Undor�t� ez a zsid� szemtelens�g.

A kereszt�ny burzso�zi�t, �s az ellenszeg�l� szoci�ldemokrat�kat a hazugs�gok �s aljas r�galmak t�meg�vel �rasztotta el. A k�zv�lem�ny a v�r�s h�rek olvast�ra a Sz�zatot perszifl�lta: „Hazudnak rend�letlen�l.” A bolseviki sajt� a v�r�s pr�f�t�k butas�gokt�l �s k�ptelens�gekt�l hemzseg� besz�deit k�zder�lts�g mellett az egekig magasztalta. A szocialista �s kommunista n�pet hazug gazdas�gi �s politikai h�rekkel form�lisan but�tott�k. A rom�nok m�r Monoron voltak, s a munk�sokat m�g mindig azzal bolond�tott�k, hogy a v�r�s hadsereg a Tisza-frontot er�sen tartja. A zsid� v�r�s sajt� orgi�kat �lt, mialatt a v�r�s n�pbiztosok, v�r�s gener�lisok s f�ggel�keit k�pez� zsid� siserehad az �llam, a f�ldesurak, a f�urak vagyon�t elrabolta, hogy a rablott javakb�l a vend�gszeret� Ausztri�ban �s Csehorsz�gban v�res bab�raikon nyugodtan pihenhessenek. A zsid� bolsevista sajt� az�rt maszlagolt a hisz�keny n�pnek, hogy vez�reinek orsz�grabl�s�r�l a figyelmet elterelje. Ugyancsak a zsarnok zsid�k, akik a v�r�s sajt�t szolg�lt�k, a liberalizmus �s demokr�cia szent nev�ben az �j Magyarorsz�g sajt�szabads�g�t f�ltik, a feh�r terror ellen l�rm�znak, a reakci� ellen tiltakoznak, mert rem�ny�k, hogy a zsid�k a kereszt�nyek szervezked�s�t let�rik, s a kereszt�nys�get elnyom� zsid�sajt� hatalm�t �jra visszaszerzik. �me, a zsid� jogra, igazs�gra, egyenl�s�gre csak akkor hivatkozik, ha alul maradt; ha fel�lkerekedik, a legbrut�lisabb zsarnok. Ebb�l okuljon a kereszt�nys�g.

 

XIII.

 

A zsid� intellekt�el.

A zsid�sajt� klakkj�n port�lt zsid� intellekt�elek, akik haz�nkat erk�lcseikkel t�nkre rothasztott�k, rothadt lelk� zsebr�kok. Tisztelet �s becs�let az igen kev�s kiv�telnek. Olvas�inknak az egyes kateg�ri�kat egyenk�nt bemutatjuk.

a) A jogrend hi�n�i.

A magyar �gyv�di kar t�lnyom� r�sze zsid�. Nem ugyan az�rt, mintha a jogot testest�l-lelkest�l kultiv�ln�, hanem az�rt, mert az �gyv�di p�ly�n legt�bb alkalom ny�lik munka n�lk�l nyeres�gre szert tenni. Ez az �gyk�d�se a joggal semmif�le �sszef�gg�sben nincs. A zsid� �gyv�d sz�vesen v�llal n�pbiztosi, ak�rmilyen kommunista, ak�r m�s politikai szerepet, ha �j szerepe ill� anyagi el�nyt biztos�t neki, mert a nyeres�g szerz�s�nek eszk�zeiben nem v�logat�s. N�h�ny sz�z budapesti zsid��gyv�d �gy h�zott k�v�rre a kommunista �r�ban.

A zsid��gyv�dek hitelsz�vetkezeti m�k�d�s�r�l m�r fentebb megeml�kezt�nk. Az ilyen �gyv�d az ap�s�val egy�tt k�z�ns�ges uzsor�s.

Tipikusabb zsid�fisk�lis a kriminalista. Kriminalista az a zsid� fisk�lis, akit a t�rv�nysz�ki riporterek 10—20 koron�s napi illet�kek�rt a napilapok t�rv�nysz�ki rovat�ban ilyenekk� kirekl�moznak. A hisz�keny k�z�ns�g a rekl�mnak bed�l. T�nyleg azt hiszi, hogy a guziken�cs a legjobb a vil�gon. B�j�ban a kirekl�mozott zsid� kriminalist�hoz fut. K�vetkezik a mellbev�g�s, a hatalmas el�leg. Ezt k�veti a sablonos �gyv�di munka fortissimo sz�jmunk�val, h�rlapi k�s�rettel. Befejez�s 10—15 �vi fegyh�z vagy k�t�l.

A h�bor� alatt a zsid� �gyv�di prakszis orgi�kat �lt. M�g a tapasztaltabb zsid�k is l�prementek zsid� kriminalist�knak, ha �rdr�g�t�s, l�nckereskedelem, vagy hadseregcsal�s miatt az �gy�szs�g a hurkot a nyakukba vetette. A 100—200 ezer koron�s honor�riumok csak �gy r�pk�dtek. A nagy honor�riumoknak sok-sok �vi fegyh�z volt az eredm�nye. A k�z�ns�g a zsid� kriminalist�kb�l ki�br�ndult. Kider�lt, hogy a h�rlapi rekl�m csak humbug volt.

A zsid� �gyv�d nem jog�sz, hanem �zletember. Kij�r �s k�zvet�t. Bus�san j�vedelmez diplom�ja, ha siker�l egy k�pvisel�i mand�tumot megv�s�rolnia. Ha ilyet szerezni nem tudott, rokons�ga, szabadk�m�vesi �sszek�ttet�sei, panam�i �tj�n a v�llalatok, bankok jogtan�csosi �s �gy�szi �ll�saiba t�lekedte mag�t. Mindenkit leg�zol, aki a versenyn�l �tj�ban �llott.

Az �gyv�di kamar�k l�nyeg�kbe v�ve zsid�-test�letek. A fiatal, nemzsid� �gyv�dek a kapitalista bank- �s kriminalista �gyv�dekben f�listeneket l�tnak. Ezekkel t�ltik meg a kamara vezet�s�g�t. Kiv�telesen befurakodik egy-k�t str�ber is — sz�jmunk�val. Ez a magisztr�tus adja meg az �gyv�di kar erk�lcsi sz�nvonal�t. Ez�rt van az �gyv�di karnak j� h�rneve.

b) Az eg�szs�g hi�n�i.

A zsid� orvosok ugyanolyan ethika szerint dolgoznak, mint a zsid� �gyv�dek, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy �ltal�ban az �gyv�dekn�l nagyobb anyagi eredm�nyt �rnek el. A szenved�, k�ts�gbeesett beteget �s hozz�tartoz�it sokkal k�nnyebb megzsarolni, mint a bajba ker�lt kliens�t. A magyar szanat�riumok, a magyar zsid� operat�r�k impoz�nsabban ny�znak, mint a zsid� kriminalist�k. Az orvos is rekl�m l�tr�j�n kapaszkodik fel arra a magaslatra, amelyen m�r verseny n�lk�l ny�zhatja az emberis�get. A zsid� orvos �pp oly lelketlen, tolakod�, s a legt�bbsz�r tehets�gtelen str�ber, mint a zsid� �gyv�d. Az orvosi poz�ci�kban azokra �rdemes�t� tehets�g n�lk�l �pp �gy beverekszi mag�t, mint a hitsorsos �gyv�d.

A zsid�k azzal tetszelegnek maguknak, hogy csak zsid� lehet j� �gyv�d �s orvos. Bizony�t�kul az �letre hivatkoznak haz�nkban. Ebben a zsid�s�gnak annyiban van igaza, hogy csak zsid� lehet j�l keres� �gyv�d, j�l keres� orvos, de abban semmi esetre, hogy a zsid� j� orvos is, meg j� �gyv�d is. A tudom�nyt a zsid� sohasem tekinti, mint ilyent, j� j�vedelmi forr�snak. A rekl�mt�l t�vol�ll� kereszt�ny orvosi kapacit�sok s nem-kapacit�sok sokkal magasabb tudom�nyos polcon �llanak a zsid�kn�l. A bajuk csak az, hogy rekl�m �tj�n nem t�rik magukat sem a sajt�ban, sem a szabadk�m�ves p�holyokban, sem a lip�tv�rosi zs�rokon s elrettent� honor�riumok szed�s�vel nem terelik magukra a k�zfigyelmet. A szenved� beteg �s hozz�tartoz�i ugyanis �pp �gy, mint a zsid� �gyv�dn�l a k�rt honor�rium nagys�g�b�l k�vetkeztetnek az orvos k�pess�geire, gondolv�n, hogy az, ami dr�ga, kell, hogy j� legyen. Ebben rejlik a szemf�nyveszt�s. Az eddigi zsid� orvos-kultuszt ez okb�l ki kell irtanunk.

Hogy a zsid� milyen t�vol �ll a tudom�ny m�vel�s�t�l bizony�tja a vil�gt�rt�nelem. A term�szettudom�nyok h�rneves fejleszt�i csupa kereszt�nyek, akiknek a rekl�mn�l p�ffeszked� zsid� term�szetb�v�rok (?) nyom�ba sem l�phetnek.

c) A kult�ra hi�n�i.

Undor�t� az az �zleti szellem, melyet a zsid�s�g a tan�gybe pl�nt�lt. Az oktat�s n�la ide�l n�lk�li j�vedelmi forr�s. Min�l kevesebb oktat�s, min�l t�bb j�vedelem. Budapesten fel�ll�tott sok svindli kurzus, mely vizsg�kra k�sz�t el� �s nyilv�nos iskol�kban szerepl� zsid� taner�k k�zrem�k�d�s�vel bizony�tv�nyokat sz�ll�t, zsid� tulajdonos�nak f�nyesen j�vedelmez. Ezt nevezik a zsid�kult�ra terjeszt�snek progressz�v alapon.

A bolsevizmus kit�r�sekor a zsid� taner�k gyal�zatosan viselkedtek. A kereszt�ny taner�ket visszavonul�sra k�nyszer�tett�k, s mint „r�gi, megb�zhat� kommunist�k” az elcsapott igazgat�k hely�be szervezett iskolavezet�i �ll�sokat vill�mgyorsas�ggal ellept�k, mert „Rebach ist Rebach”. Hogy a zsid� iskolavezet�k �ltal boldog�tott iskol�k a prolet�rdiktat�ra alatt a progresszivit�s jelig�je alatt az ifj�s�g lelk�t mennyire megfert�zt�k, arr�l a j�v� �vtized krimin�lstatisztik�ja fog szomor� bizony�t�kot szolg�ltatni.

Azt a zsid� �zleti szellemet, mely eg�sz tan�gy�nket megm�telyezte, vasszigorral ki kell, s ki fogjuk irtani.

d) A zsid� Pokr�c �d�m.

A zsid�s�g r�gebben nem rajongott a vasutasi p�ly��rt. Az �tt�r�kt�l �rtes�lt, hogy els�rend� j�vedelmi forr�s. A fizet�s ugyan kev�s, de a mell�kj�vedelem igen tekint�lyes, ha az ember �gyes. A vasutasnak nagy discretion�rius hatalma van. A p�ly�n, rakt�rakn�l, felad�sn�l, lead�sn�l mindenhat� �r. Az �zleti �let a zsid� vasutasra van utalva. A fuvaroz�si eszk�zre szorul�k versengve p�ly�znak a vasutas kegyeire — dr�ga p�nz�rt. Az �zletember is zsid�, a vasutas is zsid�. Az �zletes sz�vesen veszteget, a vasutas sz�vesen megvesztegetheti mag�t. Aki ebb�l a veszteget�si forgalomb�l ki van rekesztve, az �zleti versenyben v�gleg lemarad. A megveszteget�s �tj�n szerezhet�, teh�t munkan�lk�li j�vedelem, oly cs�b�t� er�vel hatott a zsid�s�gra, hogy seregest�l lepte el a vas�t hivatalait, melyek ily bus�s mell�kj�vedelemmel kecsegtett�k. �s �rdekes t�net, hogy �ppen a zsid�, teh�t j�l keres� vasutasok voltak le