Az ezredforduló környékén a liberális állam mögöttes mozgató erői – nyugati mintára – megkezdték az emberi jogok megnyirbálását, a szólásszabadság korlátozását, immár büntetőjogi eszközöket is igénybe véve. A „biztonsági” szolgálatok aknamunkája közepette több zenekart citáltak a bíróság elé és súlyos börtönbüntetéseket róttak ki a „nemkívánatos” vélemények megtorlására. A magyarországi nemzetiszocialista mozgalom válaszút elé érkezett: elveszik, lemorzsolódik a törvény csapdájában, vagy pedig a véleménynyilvánítás „vétségét” burkolt formában követi el. Ez utóbbi eredménye egy új album, ami a Hate Parade címet viseli.

-Emese-

VSZ – HATE PARADE

A zenekar ezen legújabb albuma, mind zeneileg, mind szövegileg kétségtelenül felülmúlja a korábbiakat. Műfajilag a számokra a brutális Hatecore, illetve a dallamos R.A.C. felváltva jellemző. Már az első szám (Szólásszabadság) sajátosan tömören ad bemutatót a zenekar álláspontjáról a „politikai korrektség” tobzódása, valamint a liberális állam joggyakorlatának a szabad véleménynyilvánítás megnyirbálása tekintetében. A szövegek jellemzően leginkább olyan témákkal foglalkoznak, mint a „másság”, amely megtestesít?inek kellemesnek éppen nem mondható jövőképet festenek a dalszövegek. Többek között szerepel még a manapság egyre jobban elterjed? gyökértelenség, amely jellemz?je a Hollywoodon nevelkedett generációknak, akik fajilag ugyan fehérek, de mentalitásukban, cselekedeteikben messze alulmúlják még Bronx vagy Harlem Coca-Colán és narkón tengődő színes tömegeit is. A róluk szóló zeneszám nemes egyserűséggel csupán fehér niggerekként definiálja ezeket. Emellett történelmi hősökről való emlékezés is teret kap. Rudolf Hessnek szentelik az egyik dalt, amelyben röviden és tömören képet vázolnak a korabeli eseményekről és tisztelegnek Hess tette előtt, amellyel talán embermilliók életét menthette volna meg… A liberalizmus ostorozása egy külön szám keretében is megjelenik, amelynek egyeduralomra való görcsös törekvése, mind több ember nemtetszését váltja ki. A kereszténység el?tti mitológiai témák aktualizálása is jellemző komponense az albumnak, amely „Az Utolsó Csata” című számban egy balladához hasonlatosan elevenedik fel. Egy másik dalban megismerhetjük a Rendszer sötét oldalát a „tiltogatások” tekintetében is, amely a meghurcolt Archívum, Valhalla és Landser zenekaroknak állít mementót. Végül, de nem utolsó sorban még egy English Rose feldolgozás is helyet kapott a korongon, amely a „Büszke és Fehér” címet viseli.

Mindent egybevetve az utóbbi idők egyik legjobb White Power albuma született meg, amelyet nem utolsó sorban olyan áron tettek elérhetővé, amelynek tudatában rögtön értelmet is nyer a borítón található szöveg: „A hangfelvétel, sokszorosítása, illetve az Interneten bármilyen formában történ? megjelentetése a zenekar hozzájárulása nélkül tilos!” Megvásárlásával egyenes következményként a zenekar munkáját támogatjuk, amely közös ügyünket lendíti előre...

VSZ – HATEPARADE

1. Szólásszabadság

2. Végítélet

3. Legrosszabb Rémálom

4. Spandau Mártírja

5. Liberalizmus

6. Feltámadás

7. Hate Parade

8. Európa Hadserege

9. Inkább Halott…

10. Az Utolsó Csata

11. F.N.

12. Értetek

13. Büszke és Fehér /English Rose/

Forrás: Öntudat