Vérszerződés – Szent Háború

Ha klasszikusnak mondható lemezekről van szó, akkor számomra minden idők elsőszámű kedvence Magyarországon az első Vérszerződés lemez. Jobban hangszereltet, szókimndóbbat írtak ennél már a srácok, de hangulatában számomra egyik sem közelíti meg a Szent Háborút.

A hangzása nem a legjobb, mondhatni nem is jó igazán, a hangszerek nem szólnak pengén, a zenei megoldások sem tökéletesek, de a szövegek annál jobban kifejezik azt amiről a soproni csapat zenéje szól.

Én kicsit késve, 1999-ben jutottam hozzá ehhez a lemezhez, egy agyonmásolt kazetta képében. Azóta sem szereztem be másképpen. Nekem ez így kultusz és így is van meg. Megvolt CD-n is, de az nem adta számomra azt a régi élményt meg, amikor pár éve újra beraktam a CD lejátszómba.

Az album egy egyszerű intro-val kezd, benne légvédelmi sziréna. A Vérszerződés című szerzemény dallamos, refrénes, bármikor énekelhető. Itt még megvan a Trianon-témakör, ami a többi VSZ hanganyagról már hiányzik. Változnak az idők… Jönnek trendek a kopasz-zenékben is. A VSZ is elkapta a külföldi irányvonalat már ezen a lemezen, de még nem kristályosodott ki úgy, ahogyan az Ez vagyok és a Hate Parade albumokon.

A 40 perc körüli albumon jobbnál jobb dalok sorakoznak. Tele jófajta szövegekkel, s ahogy említettem nem túl bonyolult, de annál hangulatosabb zenével.

Ha ki kellene emelnem dalokat a sorból nagy gondban lennék, de mivel szeretem a kihívásokat, ezért megteszem. 

A Fehér Egység Forradalma, a Bizony Mondom (Petőfi vers megzenésítése), a Vadászat, a Rend Erő Becsület, a Vérszerződés.

Pár helyen a dalok felvezetője egy-egy archív beszédrészlet, pl. Imrédy Béla lelkesítő beszéde, melyben a KABSZ(Keleti Arcvonal bajtársi Szövetség)

halálfejes jelvénye alatt hirdeti a közelgő győzelmet.

Ezek nagyon megdobják a hangulatot. És ez az a hangulat amit én hiányolok a későbbi VSZ-től. A Hate Parade is nagyon tetszik nekem, de az már más.

Többet nem is írok a Szent Háborúról, mert csakis szuperlatívuszokban tudnék fogalmazni.

A lemez hibáit, hiányosságait teljesen feledteti velem a nagyon jó hangulat, a tartalmas szöveg, a közvetlen kifejezésmód.

Akinek hiányzik ez a lemez a gyűjteményéből, valahogyan szerezze be. Akik már egy újabb VSZ-t ismertek meg, azoknak kevésbé fog tetszeni. Nem rossz lemez ez, csak kicsit vissza kell repülni az időben képzeletben, és élvezni a magyar Skinhead-ZENÉT!

A lemez tehát 10/10-es nekem a legkedvesebb mai napig.

-Lacy_